203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés

HU 203620B K koronakisülési elektródától a levegőárammal szemben halad, jelentős szállítóerőt képes létrehoz­ni a levegőszállítás irányával ellenkező irányban, ha ez az áramlással szemben haladó ionáram hosszú úton keresztül folyik. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az „elektromosan vezető” meghatározás úgy érten­dő, hogy olyan rendkívül kis áramerősségekre is igaz legyen, mint amüyenek a jelen típusú berendezé­sekben előfordulnak^ amely áramerősségek normál esetben az 1 mA/m^ nagyságrendben vannak. En­nek következtében a jelen típusú légszállító beren­dezések esetében, amelyekre a találmány is vontko­­zik, az elektromosan vezetőnek tekinthető tárgyak, vagy amelyek olyan felülettel rendelkeznek, ami elektromosan vezetőnek tekinthető, a gyakorlatban mindig a K koronakisülési elektródától áramlás­irányban felfelé — azaz előtte — kell legyenek ta­lálhatók. Ezek a tárgyak például rácsos vagy hálós szerkezetűek lehetnek, vagy pedig magának a be­rendezésnek más alkatrészeit kell elhelyezni a be­rendezés 1 levegőáramlás-vezetékének bemeneté­nél. Még az üyen berendezés-alkatrészek hiányá­ban, az olyan tárgyak, mint falfelületek, berendezé­sek vagy bútorok darabjai vagy akár emberek, akik vagy amelyek abban a körzetben jelen vannak, amelyben a berendezés található és a berendezés 1 levegőáramlás-vezetékének bemenete szomszédsá­gában helyezkednek el, szintén szolgálhatnak elekt­romosan vezető felületekként, amelyhez az I ioná­ram vándorolhat a K koronakisülési elektródától a vezetékben, az áramlással szemben. Ez a hatásfok javítását szolgálja, azaz egy elfo­gadható értékűre korlátozott koronakisülési áram segítségével nagy levegőáthaladás érhető el a talál­mány szerinti légszállító berendezés segítségével, éspedig részben azáltal, hogy az M célelektródát olyan távolságra helyezzük el a koronakisülési elektródától, hogy a távköz a K koronakisülési elektróda és az M célelektródának azon része kö­zött, amely az ionáram túlnyomó részét felveszi, azaz a K koronakisülési elektródától áramlásirány­ban haladó ionáram vándorlási úthossza, legalább 50 mm, de előnyösen legkevesebb 80 mm legyen, részben pedig annak a biztosításával, hogy a K koro­nakisülési elektródától áramlással szemben haladó ionáram erősségének és a vándorlási útjának szor­zata gyakorlatilag zéró, vagy legalábbis sokkal ki­sebb, mint a K koronakisülési elektródától kiinduló levegőáramlás-irányú ionáram erősségének és ván­dorlási H migrációs távolságának megfelelő szorza­ta. A K koronakisülési elektródától kiinduló utóbbi áramlást a találmány értelmében aKkoronakisülési elektródának a levegőáramlással ellentétes irány­ban való tényleges leárnyékolásával hozzuk létre úgy, hogy ne folyhasson I ionáram a K koronakisü­lési elektródától a levegőáramlással ellentétes irányban, de legalábbis úgy, hogy a levegőáramlás­sal ellentétes irányban haladó I ionáram csak igen kicsi és csak igen rövid távolságon át vándorol. A találmány egyik kiviteli alakjánál a K korona­kisülési elektródának ez a levegőáramlással ellenté­tes irányban való említett szükséges leárnyékolását azáltal érjük el, hogy a K koronakisülési elektródá­hoz kapcsolt 3 egyenfeszültségű áramforrás kiveze­9 tését olyan potenciálra kötjük, amely lényegüeg egyezik a berendezés közvetlen környezetének po­tenciáljával, azaz gyakorlatilag le van földelve ugyanúgy, mint a berendezés burkolata, valamint a többi ionaktív villamos alkatrészek. Ugyanúgy, hogy azt már előzetesen javasoltuk az üyen típusú légszáüító berendezésekkel kapcsolatban, hogy he­lyezzük a K koronakisülési elektródát földpotenci­álra vagy potenciál helyett, ezt a két változatot ko­rábban egymással egyenértékűnek tekintették a lég­­szállítás mechanizmusa tekintetében és a K korona­kisülési elektródának földpotenciálra helyezése nem bizonyult hatásosnak a K koronakisülési elekt­róda légáramlásiránnyal szembeni leárnyékolására. Több esetben azonban nem kívánatos, hogy a K koronakisülési elektródát földpotenciálra kapcsol­juk, mivel különféle gyakorlati okokból inkább az volna kívánatos, hogy az M célelektródát kapcsol­ják földpotenciálra, vagy hogy a K koronakisülési elektródát és az M célelektródát a földhöz képest el­lentétes polaritásra kapcsolják és ezzel csökkentsék a nagyfeszültségű szigetelés szükségességét. Az üyen esetekben a K koronakisülési elektróda légá­ramlással ellentétes irányú árnyékolása a találmány egy másik kiviteli alakja szerint úgy érhető el, hogy az elektrotechnika más területén ismert módszer segítségével egy elektromosan vezető ámyékolóele­­met helyezünk el a K koronakisülési elektródától a levegőáramlással ellentétes irányban, s ezen árnyé­kolóelemet olyan potenciálra kapcsoljuk, amely lé­nyegüeg egybeesik a K koronakisülési elektróda po­tenciáljával, úgyhogy a K koronakisülési elektródá­tól a levegőárammal szemben egy ekvipotenicális gátat hoz létre, ami lényegüeg áthatolhatatlan a le­vegőáramlással szemben haladó ionok számára. Azon túlmenően, hogy a K koronakisülési elektróda elé egy S árnyékolóelektródát alkalmazzunk és az említett elektródáéval azonos pontenciálra kössük, mint ezt javasoltuk az előzőekben, a szóban forgó légszáüító berendezésekkel kapcsolatban, ugyanezt a javaslatot tesszük kaszkádkonstrukciójú légszáüí­­tó berendezésekre vonatkozóan is, amelynél több K koronakisülési elektróda és M célelektróda van el­rendezve, éspedig az 1 légáramlás-vezetékben ten­gelyirányú sorrendben. Ezt megelőzően nem ta­pasztalták, Uletve nem ismerték fel azt, hogy a K ko­ronakisülési elektróda hatásos leárnyékolása a légá­ramlással eüentétes irányú ionáramlással szemben minden körülmények között lényegbevágó a lég­szállító berendezés hatékonyságára nézve. A harmadik és rendkívül meglepő megvalósítási lehetősége a K koronakisülési elektróda szükséges leárnyékolásának egy nem kívánatos ionáramlással szemben, a légáramlással ellentétes irányban, abban rejlik, hogy meghosszabbítják az 1 légáramlás-ve­zetéket, amely körülveszi a berendezés elektródáit, a K koronakisülési elektródától légáramlásirány­ban felfelé egy lényeges távolságon át, vagyis az 1 légáramlás-vezeték bemeneti végénél, aholis ezen vezeték falai célszerűen dielektromos anyagból — példáid megfelelő műanyagokból — áü ismert és magától értetődő módon. Vizsgálatok igazolták, hogy a szóban forgó típusú légszáüító berendezés működésekor az 1 légáramlás-vezeték dielektromos falain megjelenik egy elektromos felületi töltés­tő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents