203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés
HU 203620B meneténél helyeztük el. Ha ezt a berendezést szabadon egy asztalra helyeztük, 0,5 m/s légáramlási sebességet szolgáltatott. A K koronakisülési elektródától induló teljes koronakisülési áram kb. 50 pA volt, amiből kb. 40 jxA. jutott el az M célelektródához. Kb. 0,5 m/s légáramlási sebességet értünk el, az 1 légáramlás-vezeték területének mZ-enkénti 6-6W energiafogyasztás mellett. Egy ennek megfelelő nagyságú légáramlási sebesség eléréséhez szükséges energiaigény egy hasonló berendezésnél, ahol azonban nincsen S árnyékolóelektróda és E gerjesztési elektróda, a K koronakisülési elektródán-lévő ugyanakkora feszültség mellett kb. 100 W/m . Ebben az esetben a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti távolság kb. 50 mm, a K koronakisülési elektróda és az 1 légáramlásvezeték bemeneténél lévő G védőrács között 100 mm. A találmány szerinti berendezésnek ennél a kiviteli alakjánál a G védőrácsnak a Kkoronakisülési elektródától való távolsága nem gyakorolt számottevő befolyást a berendezés hatásfokára. A találmány szerint kivitelezett berendezésen vagy készüléken keresztül történő légszállítás tovább fokozható több elektródacsoport elhelyezésével, ahol mindegyik elektródacsoportban van koronakisülési elektróda, célelektróda, ámyékolóelektróda és kedvező esetben gerjesztő elektróda is, és a csoportok egymást követően vannak elhelyezve ugyanabban a légáramlás-vezetékben. Egy ámyékolóelektróda elhelyezése mindegyik koronakisülési elektróda előtt a légáramlás irányát tekintve, az előbbiekben leírt módon, hatásosan megakadályozza a levegőáramlással ellentétes irányú nemkívánatos és káros ionáramlást, amely áramlás elkerülhetetlen az üyen kaszkádelrendezésű készülékeknél, az árnyékolóelektróda nélkül. A berendezés rendkívül hatásos légszállítást biztosít, ugyanakkor viszonylag egyszerű konstrukcióval. Ezen kívül a találmány szerint kialakított berendezés viszonylag nem költséges és kis méretei, csekély súlya van. Az üyen berendezés energiafogyasztása is kicsi és teljesen zajtalan a működése. Ha egy találmány szerinti légszállító berendezést alkalmazunk, összekötve egy elektrosztatikus szűrőkészülékkel, akkor a légszállító berendezésben lévő célelektróda úgy helyezhető el, hogy egyidejűleg részét képezi az elektrosztatikus szűrőberendezés porleválasztó felületeinek is, aminek feladata a levegő-ionokkal való ütközés útján fel töltődött tisztátalanságok felfogása, például egy önmagában ismert kondenzátoros szeparátorban. Ha az célelektróda porleválasztó felületként működik a berendezésen átáramló levegő által hordozott szennyeződésekhez, akkor a célelektróda célszerűen olyan módon van kialakítva, ami lehetővé teszi azok rendszeres leszerelését csere vagy tisztítás céljából, ha az elektródát már túlzottan belepi a leválasztott szennyeződés. Láthatjuk, hogy ezt rendszeresen el lehet végezni abban az esetben, ha a berendezésben nincsen az elektródákat körülvevő légáramlás-vezeték Ezzel összefüggésben elgondolható az is, hogy a célelektródát egy tárolódobról letekerhető szalagból alakítják ki vagy egy tisztítókészüléken van átvezetve, amikor a szalaganyagnak célelektródaként 27 használt része beszennyeződött a lecsapódott tisztátalanságoktól. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Légszállító berendezés az elektromos ionszél segítségével, amely legalább egy koronakisülési elektródát (K) és legalább egy célelektródát (M) tartalmaz, amely átengedi a berendezésen keresztülá ramló levegőt és amely távközzel van elhelyezve a koronakisülési elektródától (K) éspedig a kívánt levegőáramlás irányában amögött, továbbá amelynek egy egyenfeszültségű áramforrása (3) van, melynek egyik kivezetése — kapcsa — a koronakisülési elektródához (K), a másik kivezetése — kapcsa — pedig a célelektródához (M) van csatlakoztatva és a koronakisülési elektróda (K) szerkezete, valamint az egyenfeszültségű áramforrás (3) kapcsai közötti feszültség olyan, hogy egy levegőionokat keltő koronakisülés jön létre a koronakisülési elektródán (K) azzal jellemezve, hogy a koronakisülési elektróda (K) a levegőáramlással ellentétes irányból árnyékoló elektródával (S) le van árnyékolva úgy, hogy a levegőáramlással ellentétes irányban létrejött ionáram erősségének, valamint a koronakisülési elektródától (K) induló ionáram által megtett migrációs útnak a szorzata gyakorlatilag zéró, de minden esetben sokkal kisebb, mint a koronakisülési elektródától (K) a levegőáramlás irányában haladó ionáram erősségének, valamint ezen ionáram migrációs ótjának a szorzata, továbbbá, hogy a távolság a koronakisülési elektróda (K), valamint a céielektróda (M) azon része között, amely az ionáram túlnyomó részét felfogja, legalább 50 mm, de előnyösen legalább 80 mm. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azal jellemezve, hogy az elektromosan vezető ámyékolóelektróda (S) a koronakisülési elektródától (K) légáramlás-irányban felfelé van elhelyezve, s ennek az ámyékolóelektródának (S) potenciálja a célelektródához (M) viszonyítva ugyanolyan polaritású, mint a koronakisülési elektróda (K) potenciálja. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az árnyékolóelektróda (S) a koronakisülési elektródához (K) elektromosan van csatlakoztatva. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hopgy az árnyékoló hatás elérésére legalább a koronakisülési elektróda (K) egy légáramlás-vezetékben (1) van elhelyezve, amelynek falai dielektromos anyagból vannak és amely a koronakisülési elektródától (K) légáramlás szerint felfelé olyan távolságnyira nyúlik ki, ami legalábbis egyenlő a koronakisülési elektróda (K) és a célelektróda (M) közötti távolsággal, éspedig túrnak előnyösen az 1,5-szerese. 5. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezbe, hogy a légáramlás-vezeték (1) a koronakisülési elektródától (K) légáramlás-irányban felfelé dielektromos anyagból készült válaszfalakkal (7) van ellátva, amelyek a légáramlás-vezeték (1) hosszanti kiterjedésével lényegileg párhuzamosan helyezkednek el. 6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azal jel28 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 15
