203620. lajstromszámú szabadalom • Légszállító berendezés
HU 203620B ges kialakítását tekintve, az M célelektróda hengeralakú és koaxiálisán van elrendezve az 1 légáramlás-vezetőben, míg az S árnyékoló elektróda gyűrűalakú, amely a Kkoronakisűlési elektródával koaxiálisán, attól a légáramlás irányát tekintve felfelé van elhelyezve. így, az E gerjesztési elektróda rövidebb tengelyirányú távolságnyira helyezkedik el a K koronakisülési elektródától, mint az M célelektróda és a bemutatott kiviteli példa esetében a 3 egyenfeszültségű áramorr ásnak ugyanahhoz a kapcsához van kötve, mint az M célelektróda, éspedig egy nagy ohmos 6 ellenálláson keresztül. Az E gerjesztési elektróda így olyan potenciált vesz fel, melynek polaritása azonos az M célelektróda potenciáljával, a K koronakisülési elektródához viszonyítva. Az E gerjesztési elektróda és a K koronakisülési elektróda közötti potenciálkülönbség azonban kisebb, mint az M célelektróda és a K koronakisülési elektróda közötti potenciálkülönbség. Az E gerjesztési elektróda hozzájárul a Kkoronakisűlési elektródán a koronakisülés létrehozásához és fenntartásához, még akkor is, ha a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti távolságot megnöveljük anélkül, hogy egyidejűleg növelnénk a 3 egyenfeszültségű áramforrás feszültségét. A K koronakisülési elektródától kiinduló koronakisülési ionáramnak csak egy kisebb része fog eljutni koronakisülési ionáramnak csak egy kisebb része fog eljutni az E gerjesztőelektródához, míg ezen koronakisülési áram vagy áramlás nagyobb része mégis eljut az M célelektródához és elősegíti a levegő szállítását a berendezésen keresztül. Az E gerjesztési elektróda által keltett hatást a 8. ábrán látható diagram szemlélteti, ahol az„A” görbe az I koronakisülési áramot mutat ja a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti U feszültség függvényében akkor, ha nem alkalmaztunk E gerjesztési elektródát. Amint látható, egyáltalán nem jön létre koronakisülés és ezzel együtt koronakisülési I ionáram sem mindaddig, amíg az U feszültség egy adott UTküszöbfeszűltséget meg nem haladja. Ezzel szemben, ha E gerjesztési elektródát helyezünk el a K koronakisülési elektróda közelében, akkor a „B” görbével jellemzett körülmények állnak elő, nevezetesen hogy az I ionáram a K koronakisülési elektróda és az M célelektróda közötti változatlan távolság mellett már sokkal kisebb feszültség mellett megkezdődik. Ezen koronakisülési I ionáramnak csupán egy része folyik a gerjesztőelektródához, míg a fennmaradó része az M célelektródához áramlik. Az E gerjesztés elektróda az M célelektródával együtt tehát úgy tekinthető, mint kétrészes M célelektróda, amelynek egyik része a K koronakisülési elektródához egészen közel helyezkedik el tengelyirányból véve, és E gerjesztési elektródaként szolgál, míg a másik rész az említett K koronakisülési elektródától jelentős tengelyirányú távolságban található, és M célelektródául szolgál a koronalcxsülés? I ionáram azon része számára, amely a ievegőáramlás részére a mozgatóerőt létrehozza. Következésképpen egy „gerjesztési elektróda” előállítható például olyan módon, amint ez a 9. ábrán látható, vagyis úgy, hogy az M célelektróda egy részét meghosszabítjuk a Kkoronakisűlési elektró-19 da felé annak közelébe, vagy éppenséggel ezen túlnyúlóan is; az M célelektróda ennél a kiviteli alaknál több lemezből áll, amelyek egymással párhuzamosak és az 1 légáramlás-vezetékben tengelyirányban vannak elhelyezve. Ebben az esetben az M célelektródának azok a részei, amelyek tengelyirányban a legközelebb vannak a K koronakisülési elektródához, E gerjesztési elektródaként működnek, míg a koronakisülési I ionáram nagyobbik része az M célelektródának ahhoz a részéhez folyik, amelyik tengelyirányban messzebbre helyezkedik el a K koronakisülési elektródától, s így létrehozza a kívánt ion-szelet. Ha az E gerjesztési elektróda ilyen módon kombinálva van az M célelektródával, vagyis ha az M célelektródát tengelyirányban meghosszabbítjuk úgy, hogy a koronakisülési elektróda közelében helyezkedjen el, akkor az M célelektróda előnyösen nagy ellenállású anyagból készülhet vagy pedig egy szigetelőanyagból lévő cső belső felületén nagy ellenállású felületi réteget lehet létrehozni, miközben az M célelektródának a K koronakisülési elektródától távoli vége a 3 egyenfeszültségű áramforrás egyik kapcsához van kötve. Az M célelektródának az a része, amelyik tengelyirányban a legközelebb helyezkedik el a K koronakisülési elektródához, egyúttal mint E gerjesztési elektróda működik, amely a koronakisülési I ionáramnak csak a kisebbik részét veszi fel. Egy másik változatnál kombinált M célelektródát és E gerjesztési elektródát azáltal hozunk létre, hogy az M célelektródát olyan részekkel látjuk el, amelyek tengelyirányban kinyúlnak a K koronakisülési elektróda felé egészen annak közelébe, s amelyek sokkal kisebb villamos vezetőképességet mutatnak, mint az M célelektródának a K koronakisülési elektródától távolabb elhelyezkedő nagyobbik része, amely a 3 egyenfeszültségű áramforrás egyik kapcsához van kötve, Az M célelektródának ezen kisebb vezetőképességű területei, illetve részei, amelyek a K koronakisülési elektródához tengelyirányban közel helyezkedik el, üymódon E gerjesztő elektródául szolgálnak, amelyhez a K koronakisülési elektródától eredő teljes korouakisülési I ionáramnak csak a kisebbik része fog haladni. Az E gerjesztési elektródát több különböző módon alakíthatjuk ki és helyezhetjük el. Akármilyen alakú elektróda, amely a K koronakisülési elektródához tengelyirányban közel helyezkedik el, s amely maga nem hoz létre koronakisülést, továbbá amely egy 1 egyenfeszültségű áramforrás másik kapcsa a K koronakisülési elektródához van kapcsolva, képes arra, hogy az E gerjesztési elektróda szerepét töltse be, ha a teljes koronakisülési ionáramlásnak csak a kisebb része folyik ezen E gerjesztési elektródához, míg a koronakisülési ionáramlás nagyobbik része az M célelektródához folyik, így egy S árnyékoló elektróda, amely a K koronakisülési elektródától légáramlásirányban felfelé van elhelyezve és úgy elrendezve, hogy egy adott kis ionáramot vegyen fel, például az 5. ábrán látható találmány szerinti kialakítással, képes betölteni az E gerjesztési elektróda szerepét. Az E gerjesztési elektróda geometriai alakja a K koronakisülési elektróda alakjától függően változó lehet. Például ha a K koronakisülési elektróda több, geometriaüag elkülönített, de elektromosan össze20 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
