203616. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa
HU 203616B 1 A találmány tárgya egy hálózati feszültséggel üzemeltetendő elektromos izzólámpa, melynek van egy átlátszó, tengelyesen szimmetrikus lámpabúrája, amely fényvisszaverő bevonattal van ellátva; egy spirális első és második izzószála, ezen izzószálaknak van egy-egy első és egy-egy második végződése, mely végződések a lámpabúrában, a lámpabúra szimmetriatengelyéhez közel helyezkednek el; az első és a második izzószál megfelelő végződéseihez csatlakozó, a lámpabúrából jövő tápáramvezetői. Ilyen lámpa ismert a 121505 lajstromszámú NL szabadalomból. Az ismert lámpában a hosszanti síkban elhelyezkedő izzószálak a szimmetriatengellyel 45°-ot zárnak be, egymásra merőlegesek vagy egymással párhuzamosak Ezen alakból és ezen elrendezésből adódóan az izzószálak egyes részei messzire kerülnek a lámpabúra szimmetriatengelyétől. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a lámpabúra fényvisszaverő bevonata által visszavert fénysugár nagyon széles és a közepén kis fényintenzitású. Továbbá a fénysugárinhomogén és nem forgásszimmetrikus. Az izzószálak különböző teljesítményűek lehetnek, például az egyik teljesítménye valamelyik másikénak a kétszerese. Számos más, párhuzamosan kapcsolt izzószálakkal rendelkező izzólámpa ismert. Például az EP 0280475-A lajstromszámú európai szabadalom olyan lámpát ismertet, melynek két, keresztszerűen elrendezett, zárt alakú izzószála van. Az egyik izzószál tervezett élettartama hosszabb a másikénál. Ezáltal a lámpa még azután is hosszan világít, miután az egyik izzószál már kiégett. Az Uyen lámpa nem hatékony, nem előnyös, minthogy a hosszabb élettartamú izzószál hosszú élettartama szükségképpen együtt jár az egységnyi felhasznált energiára jutó gyenge fénykibocsátással. A hoszszabb élettartamú izzószál nettó fénykibocsátása kisebb, mint a bruttó fénykibocsátása, minthogy a rövidebb élettartamú izzószál anyaga a kiégés után elpárolog, és a fényt elnyelő lerakódást képez a lámpabúrán. Hasonló lámpa ismert a GB 426 477 lajstromszámú szabadalomból. A már említett EP 0280475-A lajstromszámú európai szabadalom egy három izzószálat tartalmazó lámpát is ismertet. Ezen izzószálak közül kettő párhuzamosan van kapcsolva; a harmadik sorosan, hogy várható élettartamuk különböző legyen: a párhuzamosan kapcsolt izzószálak egyikéé a legrövidebb, míg a sorosan kapcsolt izzószálé a leghoszszabb. Fényvisszaverő bevonattal ellátott izzólámpákban az izzószál többnyire harántirányú és a lámpabúra szimmetriatengelyét öleli körül. Ilyen lámpa ismert az US 4 777 300 lajstromszámú szabadalomból. A hálózati feszültségről működtetendő izzószál viszonylag nagy hosszúsága miatt, ezen izzószál - akkor is, ha a tengely körül van elhelyzeve - a tengelytől viszonylag nagy távolságra kerül a hőtágulás során. Ez viszonylag nagy szélességű fénysugarat eredményez. Az izzószál helyzetének és alakjának további következtménye, hogy aszimmetrikus sugár jön létre, továbbá, hogy a sugár közepén az intenzi-2 tás viszonylag alacsony. Jelen találmány célkitűzése - egyebek között, hogy a bevezetőben bemutatott tulajdonságokkal rendelkező lámpát biztosítson, olyat, amelynek fénysugárzása jobban közelít a szimmetrikushoz, ez amelynek a fénysugár Közepén mért fényintenzitása nagy értékű. Felismertük, hogy céljainknak megfelelő geometriai elrendezéssel helyettesíthetjük a szokásos izzószál elrendezést. A találmány a célkitűzést azáltal éri el, hogy az első és a második izzószál sorba van kapcsolva, valamint azáltal, hogy az első izzószál első végződéséhez, továbbá az első és a második izzószál egymással szemben, a lámpabúra szimmetriatengelye körül lényegében egy, az említett tengelyre merőleges körlap mentén helyezkedik el úgy, hogy hasonló végződéseik vannak egymáshoz legközelebb. Az izzószálak elrendezése folytán a fénykibocsátás a lámpabúra szimmetriatengelye körül történik és így a fénysugár magas fokú szimmetriát mutat. Annak dacára így van ez, hogy az átütést elkerülendő az izzószálak hasonló végződései bizonyos távolságra (néhány mm-nyire) vannak egymástól. Minthogy ezen hasonló végződések között nem a teljes hálózati feszültség, hanem csupán annak egy része - például fele - jelenik meg, így az átütés veszélye kisebb. Viszonylag nagy nyomású töltőgázt használva - különösen pedig nagy ionizációs energiájú töltőgáz estén (mint amilyen például a nitrogén) - az átütés veszélye tovább csökkenthető. A találmány szerinti lámpában nem csupán egyetlen izzószálat alkalmaztunk, egyetlen izzószál esetén ugyanis, ha azt a tengely körül helyezzük el, viszonylag nagy hézag jön létre az említett izzószál végződései között. A találmány szerinti lámpa esetében ez a hézag - a lámpabúra szimmetriatengelye körül - több kisebb hézagra oszlik. A találmány egy előnyös kiviteli alakjában az izzószálakat úgy helyeztük el, hogy a hézag-részben vagy egészben - tengelyirányú. Az izzószálak hasonló távolságra vannak. Az izzószálaknak a tengelyre merőleges körlemezszerű tartománya üyen esetben egy tengelyirányú kiterjedéssel is rendelkező korongszerű tartománnyá alakul. Egy szokásos lámpában levő izzószál általában alapjánál nyitott trapézt képez, míg a találmány szerinti lámpa esetében teljesen vagy kis híján körülfogják a szimmetriatengelyt. A találmány szerinti lámpa fényforrása ilymódon jóval kompaktabb, mint a szokásos lámpáké. Az izzószál legnagyobb ill. átlagos távolsága a lámpabúra szimmetriatengelyétől kisebb, mint a szokásos lámpák esetében. Akompakt f ényf orrás, amely a lámpabúra szimmetriatengelyéhez közel helyezkedik el, a megfelelő alakú és fényvisszaverő bevonattal ellátott lámpabúrával használva keskeny és nagy intenzitású fénysugarat eredményez, a fénysugár közepén mért igen nagy fényintenzitással. A fénysugár fényintenzitása több, mint 50%-kal nagyobb a szokásos lámpáénál. A lámpa minősége szempontjából kedvező, ha az első és a második izzószál egymáshoz hasonló és jellemzőik, úgy mint hosszúságuk, huzal-átmérőjük és menetsűrűségük azonos. A találmány szerinti lámpa kiviteli alakjait rajz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65