203610. lajstromszámú szabadalom • Nagyáramú hermetikus átvezető

A találmány tárgya nagyáramú hermetikus átvezető, különösen atomerőművi sugárvédő falakon való ener­gia átvezetésére, amely végelemekkel egybeépített házból, a végelemekhez csatlakozó szigetelőkből és a szigetelőkön átmenő, legalább egy vezetékből áll. Az atomerőművekben a reaktortartályt hermetiku­san lezárt acélburkolattal és esetenként néhány métert is meghaladó betonfalazattal veszik körül. Az átvezető az acélburkolaton és betonfalazaton keresztül biztosí­tja az energia bevitelét úgy, hogy azokkal a sugárbioló­giai védelem, nyomásállóság és a hermetikusság szem­pontjából egyenértékű. A fentebb körvonalazott feladatok teljesítésére többféle megoldás ismeretes. Ismert olyan megoldás (pl. a DE 2317853 C2, vala­mint a DP-PS 151 542 és a 211023 lajstromszámú sza­badalmak), ahol az átvezető ház belsejében hagyomá­nyos kábelt alkalmaznak és gondoskodnak a kábel mindkét végének villamos lezárásáról. A kábel erét forrasztással vagy hegesztéssel, illetve érintkezőrend­szerrel csatlakoztatják a hermetikusságot biztosító át­vezető szigetelők áramvezető vezetékéhez. Ismert továbbá olyan megoldás is, amely pl. a hazai gyakorlatban alkalmazott szovjet gyártmányú VGU típusú átvezetőknél figyelhető meg, ahol a két átvezető szigetelő között a villamos kapcsolatot réz sodrattal biztosítják és szigetelésként kerámia csövet alkalmaz­nak. A fentebb említett megoldásoknál a kábel, az érint­kezőrendszer, valamint a réz sodrat alkalmazását el­sődlegesen az indokolja, hogy az esetenként néhány méter hosszúságú átvezető vezetékének termikus dila­tációját kompenzálni kell. Ezek közös hátránya, hogy a vezeték kötéseket tartalmaz, minőségük nehezen el­lenőrizhető, javításukkor pedig meg kell bontani az át­­vezetőt. A dilatáció kompenzálására ismert olyan megoldás is, amelynél az átvezető szigetelőt rugalmas csőmemb­rán közvetítésével rögzítik az átvezető külső házához. A membrán és szigetelő kötése gáztömören azonban elég bizonytalan, nem beszélve a vékony membrán sé­rülékenységéről. A biológiai védelemre vonatkozóan a DP-PS 151542 és 211023 lajstromszámú szabadalmi leírások szolgáltatnak adatokat. Ezekben az átvezetés teljes belső keresztmetszetét elfoglaló sugárelnyelő anyagot alkalmaznak, amelynek azonban előfeltétele a szige­telt, sodrott vezetőjű kábelszerkezet alkalmazása. A találmány célul tűzte ki, hogy az áramvezető ve­zeték folytonos, belső kötés nélküli legyen, a bonyolult és költséges kábelvégelzárást küszöbölje ki, a termikus dilatációt gáztömören és biztonságosan kompenzálja, sugárbiológiai védelme azonos legyen azon falazattal, amelybe beépítik. A kitűzött célt a találmány szerinti átvezetővei úgy értük el, hogy a szigetelők közül legalább az egyik ru­galmas anyagból van, a szigetelőknek a végelemekhez csatlakozó tömítő felületei vannak, a szigetelőknek a vezetékek felé eső részében hermetikusan záró rögzí­tése van, a vezetékek mindegyike merev és egy darab­1 HU ból áll, a ház külső palástján sugárbiológiai védelmi tárcsák, belsejében pedig sugárbiológiai védelmi tár­csák, illetve gyűrűk vannak. Ennek a találmány szerinti átvezetőnek az az elő­nye, hogy a rugalmas anyagú szigetelő kompenzálja a termikus dilatációt, s ezt olymódon teszi, hogy egyút­tal a hermetikusságot is biztosítja, továbbá a vezeték folytonos, így belső kötésből, illetve érintkező rend­szerből nem keletkezhet meghibásodás, amely csak a teljes átvezető megbontásával volna javítható. Továb­bi előnye, hogy a sugárbiológiai védelme a beépítési helyen található falazattal azonos értékű, amit a su­gárbiológiai védelmi tárcsák és gyűrűk célszerű kom­binációjával sikerült megoldani. Egy előnyös kiviteli alak szerint a szigetelő egy csőből és erre öntött szige­teiéből áll. Ennek az átvezetőnek az az előnye, hogy a vezetéket tartó szigetelő önálló egységként készülhet, s mint ré­szegység vizsgálható, minősíthető még a szerelést megelőzően. További előnye, hogy ezen önálló egysé­gek felhasználásával különböző méretű átvezetők ala­kíthatók ki a betonfal vastagságához igazodva. Ezen túlmenően jelentős előny az is, hogy a cső nem vesz részt a villamos áram vezetésében, a vezetékhez csak párhuzamosan csatlakozik, tehát az áramvezető veze­ték folytonos, kötést nem tartalmaz. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a szigetelő­be potenciálvezérlő van beépítve. Ennek az átvezető­nek az előnye, hogy nagyfeszültség átvezetésére is al­kalmas, i.u. sem villogás, sem részleges kisülés nem lép fel, ezáltal az élettartama a szigetelőnek megnövek­szik. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a szigetelő­be épített potenciálvezérlő deformálódó villamos ve­zető anyagból van. Ennek az az előnye, hogy a gyártás­kor keletkező zsugorodásnál a szigetelőanyaggal együtt tud mozogni, s ezáltal nem keletkezik üreg a potenciálvezérlő és a szigetelőanyag között, így bizto­sítható az alacsony részleges kisülési érték. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a szigetelő­ben levő csövek és potenciálvezérlők felületén társító réteg van. Ennek az az előnye, hogy az üzem közbeni hőmérsékletváltozások hatására sem jön létre tömí­­tetlenség, továbbá a részkisülési szint is csökken, ha a két anyag tökéletesen egymáshoz kötődik. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a vezeték tömör rúdból van. Ennek az az előnye a sodrattal szemben, hogy az üzemi melegedés hatására nem jön létre mértékadó lehajlás, ami villamos szilárdsági és földrengésállósági szempontból egyaránt kedvező. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a vezeték cső. Ennek az átvezetőnek az az előnye, hogy a cső belsejében folyadék vagy gáz vezethető át, pl. hidrauli­kák vagy pneumatikák működtetéséhez. Egy további előnyös kiviteli alak szerint a ház külső palástján, illetve a ház belsejében a szigetelő potenci­álvezérelt részét koncentrikusan körülvevő biológiai védelmi tárcsák, továbbá a szigetelők belső végénél bi­ológiai védelmi gyűrűk vannak. Ennek az az előnye, hogy az átvezető tengelyével megegyező irányú, illetve 610 B 2 203 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents