203602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elmozdulással, vagy elfordulással arányos digitális jel inkrementális előállítására

HU 203602B 1 A találmány eljárás és berendezés elmozdulással vagy elfordulással arányos digitális jel inkrementá­­lis előállítására. A szokásos inkrementális kódadóknál a forgás­­tengelyre szerelt tárcsán osztások vannak kialakít­va, amelyeket az elfordulás során optikai-elektro­mos úton tapogatnak le. Ilyen pl. a MIKI Méréstech­nikai Fejlesztő Vállalat ANDIMI-I-66 típusú kóda­dója. A tárcsára felvitt osztások száma szabja meg a kódadó érzékenységét. Az említett típusnál pl. az osztásszám 100 és 2500 között lehet. Az érzékeny­ség növeléséhez növelni kell az osztások számát, ami vagy költséges kialakítást és érzékelési megoldást tesz szükségessé, vagy a méretek növekedését ered­ményezi. Az osztásszámot elektronikus úton is lehet több­szörözni, erre utalnak az említett típusú kódadónál is, azonban a pozicionálás pontatlansága a többszö­rözéssel egyenes arányban nő. A találmány olyan elektronikus megoldást nyújt, ahol a többszörözéssel az érzékenység és így a pon­tosság is növelhető. A találmány azon a felismeré­sen alapszik, hogy egy kis osztásszámú kódadó rasz­terjeléből egy PLL jellegű áramkörrel súlyozott hi­bajavítást magában foglaló kódsokszorozást lehet végezni. Ebből egy további korrekcióval nagy pon­tosságú kódadót állíthatunk elő, ahol a sokszorozott raszterhiba kisebb, mint +/-1/2 raszter. A találmány egyrészt eljárás elmozdulással vagy elfordulással arányos digitális jel inkrementális elő­állítására, amelynek során az elmozdulással vagy el­fordulással arányos számú kódimpulzust képezünk, a kódimpulzusokat egy szorzótényezővel megsok­szorozzuk, majd a szokszorozott impulzussort meg­számláljuk. A találmány szerint amikor az előállí­tott kódimpulzusok időbeli egyenetlenségéből adó­dó hiba egy határértéket elér, egy ideig a névleges szorzótényezőnél kisebb, illetve nagyobb szorzóté­nyezőt állítunk be. Ezt előnyösen úgy foganatosítjuk, hogy a hiba határétékénél a következő kódimpulzusra a névle­ges szorzótényezőnél eggyel kisebb, illetve eggyel nagyobb szorzótényezőt állítunk be az újabb követ­kező kódimpulzusig. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módjánál a kódimpulzusok megsok­szorozását az egymás .utáni kódimpulzusok időbeli egyenetlenségének súlyozott átlagolásával végez­zük. A találmány másrészt berendezés elfordulással vagy elmozdulással arányos digitális jel inkremen­tális előállítására, elsősorban nyomdai levüágítók­­hoz, amelynek az elfordulással vagy elmozdulással arányos számosságú kódimpulzus sort előállító kó­dadója és ehhez sokszorozó áramkörön keresztül csatlakoztatott számlálója van. A találmány szerint a sokszorozó áramkört az egymás utáni kódimpul­zusok időbeli egyenetlenségét súlyozottan korrigáló PLL-típusú sokszorozó áramkör alkotja. Előnyösen a PLL-típusú sokszorozó áramköré­nek névleges szorzótényezőnek megfelelő első ki­menete, a névleges szorzótényezőnél kisebb szorzó­tényezőnek megfelelő második kimenete és a névle­ges szorzótényezőnél nagyobb szorzótényezőnek megfelelő harmadik kimenete van, ezek multiplexe-2 ren keresztül vannak a számlálóhoz csatlakoztatva, amely multiplexer vezérlőbemenete PROM egység kimenetére kapcsolódik, a PROM egység bemenete pedig számlálóbemenetével a kódadó kimenetére kapcsolódó további számláló kimenetéhez van csat­lakoztatva. A találmány szerinti megoldással az alkalmazott kódadó tényleges osztásszámánál jóval nagyobb osztásszámú kódadónak megfelelő inkrementális digitálizáló berendezés készíthető. Ez különösen al­kalmas nyomdaipari levilágítókhoz és raszterplot­terekhez, amelyekben a letapogató sugarat, pl. lé­zersugarat kb. 50,25 vagy 10 pm pontossággal kell a letapogatandó felületen pozícionálni. A találmányt a továbbiakban a mellékelt ábra alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti be­rendezés egy kiviteli alakjának egyszerűsített tömb­vázlatát mutatja. A meghatározandó szögelfordulást vagy elmoz­dulást reprezentáló elemhez kapcsolt 1 kódadó a szögelfordulással vagy elmozdulással arányos szá­mú kódimpulzust ad ki 6 kimenetén. Ez önmagában ismert módon pl. úgy történhet, hogy az 1 kódadó elforduló tárcsáján vagy elmozduló lévén levő osz­tásoknak megfelelő kódimpulzusokat állít elő az 1 kóadó állórészén elhelyzett optoelektromos leolva­só. Az 1 kódadó lehet másmilyen elvű, pl. mágneses kialakítású is. A 6 kimenet egyrészt 3 számláló 14 számlálóbemenetére, másrészt PLL-típusú 2 sok­szorozó áramkör 15 bemenetére kapcsolódik, amely utóbbi súlyozott hibajavítást magábanfoglaló im­­pulzussokszorozást végez N+l, N és N-l szorzóté­nyezővel. Az N+l szorzoótényezőnek megfelelő sokszorozott impulzussor a 9 kimeneten, az N szor­zótényezőnek megfelelő a 10 kimeneten és az N-l szorzótényezőnek megfelelő all kimeneten jelenik meg. A 9, 10 és 11 kimenet 5 multiplexer egy-egy jelbemenetére kapcsolódik, melynek 12 kimenete 8 számláló számlálóbemenetére van csatlakoztatva. A 3 számláló kimenete 4 PROM egység 13 bemene­tére kapcsolódik, amely utóbbi 7 kimenete az 5 mul­tiplexer 16 vezérlőbemenetére van csatlakoztatva. A PLL-típusú 2 sokszorozó áramkör a szokszo­­rozást úgy végzi, hogy az osztások egyenetlenségé­ből adódó időbeli egyenetlenségeket az alábbi ösz­­szefüggések szerint korrigálja: ZAi i-0 ahol Aí< Aj+i 1 FK *=--------------­T+ATa Fsz = N * Fk ahol T+ATj az 1 kódadó két kódimpulzusa (rasz­terjele) közötti idő, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents