203598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegtárgyak, főként palack- és öblösüvegek fenékalji káros feszültségeinek integrális optikai vizsgálatára
1 Hü 203 598 A 2 kusztávolságú gyűjtőlencsét alkalmazunk, amelyek együttesen eltolhatók és egymáshoz mért távolságuk is változtatható.- A különböző formájú üvegtárgyakhoz illeszkedő fénykúpok előállításának biztosítására a lyukblende átmérőjét változtatjuk.- A lineárisan polarizált fényű lézer után közvetlenül a lézernyaláb polarizációs síkjával párhuzamosan átereszti irányú polárszűrőt alkalmazunk a lézerből (annak kisülési csövéből) és a környezetből érkező apoláros vagy részben poláros zajfény lecsökkentésére és az érzékenység növelésére.- A lézernyaláb Gauss-görbe szerinti keresztmetszeti intenzitáseloszlását integrális optikai rendszerrel úgy befolyásoljuk, hogy a fénykúp a vizsgálandó üvegtárgy fenékalji részének teljes területét közelítőleg homogén intenzitással világítsa meg az integrális mérés biztosítása érdekében.- A lézernyaláb intenzitását az érzékenység növelésére és a környezeti zajfény hatásának csökkentésére fényszaggatóval időben moduláljuk. A találmány tárgya tehát eljárás és berendezés üvegtárgyak, főként palack- és öblösüvegek fenékalji káros feszültségeinek integrális optikai vizsgálatára. Az eljárás során a vizsgálandó üvegtárgy fenékalji részét lineárisan polarizált fényű lézerrel világítjuk meg, a fenékaljon átengedett fényt negyedik gyűjtőlencsével összegyűjtjük, második polárszűrőn keresztül fotodektorra vezetjük és a fotodetektorra jutó fényimpulzusok amplitúdójával arányos 12 n T = -/l -cos(—cod)/ 2 10 összefüggés alapján, ahol T az optikai rendszer transzmissziója, rrás hullámhossza, c a feszültségoptikai állandó, nyú mechanikai feszültség, d a fenékalj vastagsága, a fotodetektorhoz csatlakozó elektronikus jelfeldolgozó egységgel kiértékeljük. Az eljárásra jellemzó, hogy a vizsgálandó üvegtárgy fenékalji részének megvilágítására a lineárisan polarizált fényű lézer kimenő lézernyalábját első polárszűrőn és fényszaggatón keresztül első és második gyűjtőlencséből álló nyalábtágítóra, majd az abból kilépő lézernyalábot lyukblendére vezetjük. Azután a lyukblende keresztmetszetében Gauss-görbe szerinti intenzitáseloszlást mutató lézernyalábból közelítőleg egyenletes intenzitáseloszlású átengedett lézernyalábbal a vizsgálandó üvegtárgy nyaka felől fenékalji részét a lyukblendét a fenékalji rész síkjába leképező harmadik gyűjtőlencsével előállíott, változtatható magasságú és kúpszögű megvilágító fénykúppal úgy világítjuk meg, hogy a vizsgálandó üvegtárgy nyaka felől fenékalji részét a lyukblendét a fenékalji rész síkjába leképező harmadik gyűjtőlencsével előállított, változtatható magasságú és kúpszögű megvilágító fénykúppal úgy világítjuk meg, hogy a vizsgálandó üvegtárgy fenékalji részének síkjába leképezett lézerfolt intenzitásának homogenitása 5%-nál jobb legyen. A megvilágító fénykúp vizsgálandó üvegtárgy hosszméretétől függő magasságának beállítására a lyukblendét és a harmadik gyűjtőlencsét a kilépő lézernyaláb tengelyével párhuzamos irányba eltoljuk, miközben a lyukblende és a harmadik gyűjtőlencse egymáshoz mért távolságát is változtatjuk. A megvilágító fénykúp vizsgálandó üvegtárgy formájától függő kúpszögének beállítására a lyukblende átmérőjét változtatjuk. A lineárisan polarizált fényű lézer kisülési csövéből és a környezetből érkező apoláros vagy részben poláros zajfény csökkentését és az érzékenység növelését a kimenő lézernyaláb polarizációs síkjával páhuzarnos áteresztési irányú első polárszűrővel végezzük. A kimenő lézernyaláb intenzitásának időben történő modulálását fényszaggatóval valósítjuk meg. A találmány szerinti berendezések lineárisan polarizált fényű lézere, negyedik gyűjtőlencséje, második polárszűrője, elektronikus jelfeldolgozó egységhez csatlakozó fotodetektora van. A berendezésre jellemző, hogy a lineárisan polarizált fényű lézer kimenő lézernyalábjának polarizációs síkjával párhuzamosan beállítható áteresztési irányú első polárszűrője, a kimenő lézernyaláb intenzitásának időben történő modulálására szolgáló fényszaggatója, első és második gyűjtőlencséből álló nyalábtágítója van. A berendezésnek továbbá a második gyűjtőlencséből kilépő lézernyalábbal megvilágított, változtatható átmérőjű lyukblendéje, a lyukblendét a vizsgálandó üvegtárgy fenékalji részének síkjába leképező harmadik gyűjtőlencsével előállított, változtatható magasságú és kúpszögű megvilágító fénykúpja van. A találmány szerinti megoldást részletesebben az 1. ábra alapján ismertetjük, amelyen a berendezés blokkvázlata látható. A találmány szerinti eljárásnál a vizsgálandó 12 üvegtárgy fenékalji részét lineárisan polarizált fényű 1 lézerrel világítjuk meg, a fenékaljon átengedett fényt negyedik 13 gyűjtőlencsével összegyűjtjük, második 14 polárszűrőn keresztül 15 fotodetektorra jutó fényimpulzusok amplitúdójával arányos 1 2n T = -/l - cos (—cad)/ 2 10 összefüggés alapján, ahol T az optikai rendszer transzmissziója, rrás hullámhossza, c a feszültségoptikai állandó, rányú mechanikai feszültség, d a fenékalj vastagsága, a 15 fotodetektorhoz csatlakozó elektronikus jelfeldolgozó egységgel kiértékeljük. Az eljárásra jellemző, hogy a vizsgálandó 12 üvegtárgy fenékalji részének megvilágítására a lineárisan polarizált fényű 1 lézer kimenő 2 lézernyalábját első 3 polárszűrőn és 4 fényszaggatón keresztül első és második 5,6 gyűjtőlencséből álló nyalábtágítóra, majd az abból kilépő 7 lézernyalábot 8 lyukblendére vezetjük. Azután a 8 lyukblende keresztmetszetében Gauss-görbe szerinti inten5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
