203596. lajstromszámú szabadalom • Földi helymeghatározó elrendezés és eljárás a helymeghatározásra és visszakeresésre
HU 203596B rendszer alkalmas az ismert rendszerekhez történő illesztésre is, amikoris vannak olyan esetek, ahol szükség lehet arra, hogy a létesítmény már regisztrált koordináta pontjait helyi föld alatti jelzőelemmel jelöljük meg. Ebben az esetben ugyanis a megfelelő jelzővonal helyi koordinátarendszerben megadott pontjai kis pontossággal mérhetők ebben a rendszerben, mivel maga a pont mindenképpen helyileg azonosítható a kereső detektorral. A találmány szerinti rendszer előnye, hogy a jelzővonalak fixpontjaiban elhelyezett jelzőelemek azonosítására nagy tartományban történő pontos mérésekre nincs szükség, mivel fixpontok viszonylag közel vannak egymáshoz elhelyezve, illetve a nagypontosságú méréseket más kis távolságon belül kell elvégezni a helyi koordinátarendszerben. Mindkét esetben viszonylag egyszerű és olcsó mérőműszerek alkalmazhatók. Ez a találmány szerinti eljárás és rendszer egészen új távlatokat nyit a térképészet területén is. A találmány megvalósításához néhány előnyös méretezési előírás. A referencia So jelzőelem és a hozzá legközelebb eső SÍ jelzőelem közötti távolság 4-25 m, célszerűen 10 mlegyen. A további SI, S2... jelzőelemeknek a helyét az adott jelzővonal általában egymástól 200-300 méterre célszerű megválasztani akkor, ha a terep nyílt és jól látható 100 m-en belül. VÁrosban gyakorlati tapasztalatok alapján ez a távolság 40-75 m, általában akkora, mint az alkalmazott szabvány mérőszalag hossza. Célszerű, ha egy-egy SL jelzőút nem tartalmaz 20-30 jelzőelemnél többet, továbbá a referencia So jelzőelem viszonylag közel van SÍ jelzőelemhez, amikor csak erre lehetőség van, például a jelzőelemek lánca és az út kereszteződésének szomszédságában. A jelzőelemek láncolatának, tehát a jelzőútnak a jellegéből következik, hogy két szomszédos jelzővonal egymással bezárt szöge a 360°-os rendszerben 90-270°-os tartományban van, természetesen kivételek előfordulhatnak. Ezek a méretek és értékek azonban alapvetően eltérnek a szokásos geodéziai háromszögelési értékektől. A találmány szerint a jelzőelemek általában, és ahol csak lehetséges, vízszintes meghatározott távolságra vannak elhelyezve a regisztrált létesítménytől, és a gyakorlatban ez a távolság legalább 50 cm legyen. Általában célszerű, ha a jelzőelem nemcsak a regisztrált, hanem a nem-regisztrált egyéb föld alatti létesítménytől is távol van, mert így könnyebben biztosítható, hogy a jelzőelemek ne sérüljenek vagy ne legyenek elmozdítva például azok javítása során. Természetesen a városokban ez a feltétel sohasem teljesül maradéktalanul, mert a jelzőelemeket házsorok mentén kell például telepíteni, de a távolságokra vonatkozó minimális adatokat mint általában és fontos szabályt, ha lehet, figyelembe kell venni. Ha néhány jelzőelem eltűnik vagy elmozdítják, akkor ezeknek az újratelepítése a regisztrált rendszer segítségével nem okoz problémát, tehát a rendszer ilyen eseményekre nem különösen érzékeny. 13 Végül megjegyezzük, hogy a találmány szerinti rendszerrel a helyi koordinátákkal a létesítmények nemcsak helyzete, típusa és mélysége adható meg, hanem adott esetben a vizsgált létesítmény, például kábel vagy cső teljes abszolút hosszának figyelembevételével az adott helynek, például a kábel kezdetéhez képesti relatív távolsága. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Földi helymeghatározó elrendezés, elsősorban hosszirányú kiterjedésű, föld alatti létesítmények (csövek, vezetékek) nyomvonalának és/vagy határoknak, határoló vonalaknak jelzésére és visszakeresésére, amely a nyomvonalak/határok mentén elhelyezett jelzett fixpontok sokaságát tartalmazza, azzal jellemezve, hogy a fixpontok kizárólag mozgatható keresőelemmel (4) visszakereshető, föld alatt elhelyezett jelzőelemekből (2) állnak, a jelzőelemek (2) sorban vagy láncszerűen jelzőút (SL) mentén vannak a jelzendő nyomvonaltól (T), illetve létesítménytől meghatározott távolságban elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti helymeghatározó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a jelzőút (SL) kiindulási jelzőelemet (SÍ) és egy refemcia jelzőelemet (So) tartalmaz, amelyek egymástól olyan távolságra vannak elhelyezve, hogy az őket összekötő egyenes a jelzőút (SL) következő jelzőeleme (S2) kimérésére alkalmas referencia vonalat (r) képez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti helymeghatározó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a jelzőútor. (SL) levő jelzőelemek (Si...Sn) helyzetét a jelzőelemek (Sn+i) az előző jelzőelemhez (Sn) viszonyított távolsága és az iránya határozza meg, amelyet az adott jelzőelemet (Sn+i) megelőző és az azt megelőző jelzővonal (sn, s(n-l) metszése adja meg. 4. Az 1. igénypont szerinti helymeghatározó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a városban a jelzőelemek (2) az utak alatt, célszerűen az út középvonala alatt vannak elhelyezve. 5. Az 1. igénypont szeriti helymeghatározó elrendezés, azzal jellemezve, hogy a jelzőelemek (S) vízszintes irányban legalább 50 cm távolságban vannak a regisztrált létesítmény nyomvonalától (T) elhelyezve, valamint hasonló távolságra vannak az egyéb figyelembe veendő föld alatti létesítményektől, kábelektől (C1-C4), csővezetékektől (Wl, W2) elhelyezve. 6. Eljárás elsősorban hosszirányú kiterjedésű, föld alatti létesítmények, csővezetékek, vezetékek, létesítmények határoló vonalának, nyomvonalának, határvonalaknak megjelölésére és/vagy visszakeresésére, mikoris a nyomvonal mentén a megjelölendő létesíménytől adott távolságra fixpontokat jelölünk ki, a fixpontok helyzetét meghatározzuk és a jelölendő létesítmény fizikai helyzetét rögzítő tárolóban rögzítjük, azzal jellemezve, hogy a fixpontok legalább túlnyomó többsége helyén a megjelölés és/vagy visszakeresés során a föld felszínén mozgatott keresőelemmel (4) azonosítható föld alatti jelzőelemeket (2) helyezünk el, majd a visszakeresési művelet során a jelzőelemeket (2) a föld felszínén hozzávetőlegesen kijelölt jelzőút (SL) mentén moz14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
