203596. lajstromszámú szabadalom • Földi helymeghatározó elrendezés és eljárás a helymeghatározásra és visszakeresésre

HU 203596B sekor pontosan lemérik. Annak alapján tehát, hogy az S1 jelzőelem helyzete, illetve H háztól való távol­sága pontosan megvan adva, az S1 jelzőelem, illetve a hozzá tartozó P metszéspont a 4 keresőelem segít­ségével könnyen és pontosan meghatározható. A következő fix pontot S2 jelzőelem képezi. Táb­lázatban megadható S2-nek S1 -tői való távolsága és iránya. Amért adatokat akkor veszik nyilvántartás­ba, amikor az S2 jelzőelemet telepítik. Különféle el­járások és berendezések alkalmazhatók az SÍ és S2 jelzőelemek egymáshoz képesti távolságának és helyzetének meghatározására. Ami az irány megha­tározását illeti, elég komoly problémát okoz, mert az összes ismert szerkezet és berendezés alapjában vé­ve az irányt mindig a valóságos, azaz tényleges észa­ki irányhoz képest határozza meg. Ezt a nehézséget a találmány szerinti rendszernél úgy küszöböltük ki, hogy járulékosan egy S0 refe­rencia jelzőelemet képeztünk ki, amely So referen­cia jelzőelemet az R út mentén a H háztól ar távol­ságra helyeztünk el, ezáltal egy r referencia vonalat képeztünk ki. Az So referencia jelzőelem és az SÍ jelzőelem azonosítása vizuális úton való időleges megjelölése révén az r referencia vonal meghatá­rozható. Ez az r referencia vonal alapvonalként szolgál az SÍ és S2 jelzőelemek egymáshoz képesti helyzetének meghatározásához. Ez a távolság meg­határozható úgy, hoy meghatározzuk az r referen­cia vonal és az S i, S2 jelzőelemeket összekötő S1 jel­zővonal közötti Vr szöget. Ezeket a méréseket vi­szonylag kis pontosságú eszközök és berendezések segítségével kell csak elvégezni, tehát elég azt az A területet nagyjából meghatározni, amely az S2 jel­zőelem körül van, és azt követően például a 4 kere­sőelem segítségével lehet már az S2 jelzőelem pon­tos helyzetét meghatározni. Ezt követően az S3 jelzőelem helyzetét az s2 jel­zővonal feljegyezett adataiból kiindulva keressük meg, az S2 jelzőelemből és a további s2 és s3 jelzővo­nalak által bezárt szögből kiindulva. így folytatjuk a mérést az SL jelzőút mentén egészen az azonosítan­dó jelzőelemig, például addig, ahol már vagy új ko­ordinátákat kell felvenni, vagy már regisztrált ob­jektumot, például T nyomvonalon levő kábelcsatla­kozás helyét kell azonosítani. A találmány szerinti rendszernél az SÍ jelzővonal mentén fekvő összes S1...S6 jelzőelem által képzett fixpont helyzete pontról pontra pontosan meghatá­rozható viszonylag kis mérési pontosságú eszközök és műszerek segítségével. A mérés során halmozódó pontatlanság nem lép fel, mivel a pontatlanságot minden egyes lépésnél empirikus úton minimalizál­juk. A találmány szerinti rendszer ilymódon különle­gesen pontos műszerek és mérések nélkül biztosítja a helyezést, azonban szükséges lehet a rendszer ab­szolút koordináta adatainak igen nagy pontossággal való megadása, mivel a fixpontok helyzetét az egyes jelzőelemek valóságos fizikai helyzete határozza meg. A találmány szerinti rendszer egyik előnyös mé­rési elrendezési változata az, amikor minden egyes sn jelzővonal szakasz egy merőleges helyi koordiná­tarendszer egyik tengelyét képezi, míg ugyanennek a koordinátarendszernek a másik tengelye az adott 9 Sn jelzőelemnél az sn jelzővonalra húzott merőle­ges. Az Sn jelzőelem után a rendszer az Sn+l jelzőe­lem által folytatódik. Erre a második s2 jelzővonal­ra bocsátott merőleges b2 egyenes, mint koordiná­tatengely az s2 szakasszal egy derékszögű b2-s2 ko­ordinátarendszert képez, amelynek négy negyedé­ben az irányokat ++,+- -+ és -- jelzésekkel bejelöl­tük, vagyis az s2 jelzőelemtől mért koordináták, ha megadjuk az előjeleket is, teljesen egyértelműek. Ha veszünk egy adott Px pontot az s2 jelzőelem kö­zelében, amelyet a b2-s2 koordinátarendszerben kell megadnunk, éppúgy megadhatjuk egy ennek megfelelő bl-sl koordinátarendszerben is. A T nyomvonalon kijelöltünk különböző TI, T2 ... stb. pontokat, célszerűen a T nyomvonal könyök­pontjait, amelyeket különböző megfelelő bn-sn ko­ordinátarendszerben regisztrálunk. Ezeket a ponto­kat, illetve jelzőelemeket éppoly pontossággal visz­­sza tudjuk keresni az adott helyi koordinátarend­szerben. A koordináták azonban nem az adott Sn+i jelzőelem abszolút koordinátái, mivel az ezek­hez a koordinátákhoz tartozó fixpontok nem a geo­déziai mérésekhez előírt pontossággal vannak meg­határozva. Azonban ahogyan erre már korábban utaltunk, az egyes helyi koordinátarendszerben megadott jellemzők minden nehézség nélkül meg­adhatók abszolút értékekben is, ha az utóbbi rend­szerben az előző rendszer fixpontjait például légi­felvételek felhasználásával megmérjük. Kijelölhet­jük természetesen az SL jelzővonal pontos helyzetét is egyszer és mindenkorra, amit azt az előnyt jelenti, hogy a koordinátákat igen könnyen meg tudjuk adni az abszolút rendszerben is. Használhatunk természetesen térképet is, ami­lyet például a 2. ábra mutat, de gyakran erre sincs szükség, ha a jelzővonal kiindulási So, SÍ jelzőele­mei által megadott fixpontokat kellő pontossággal leírjuk vagy jelöljük, vagyis lehetővé tesszük, hogy a 4 kereső detektorral azonnal megtaláljuk So és SÍ jelzőelemek helyét. Ezt követően a kimérés már a felvett adatok alapján könnyedén elvégezhető. En­nek ellenére célszerű, ha legalább egy durva felmé­­résű térkép rendelkezésünkre áll, amely lehetővé te­szi a megfelelő SL jelzőút T nyomvonal gyors meg­találását az adott területen, amelyből például azt is meg tudjuk adott esetben állapítani, ha az adott T nyomvonal rosszul van telepítve. Az egyes egyedi SL jelzőutakat nem célszerű túl hosszúra választani, természetesen ezek egymás vo­nalához folytatólagosan kapcsolódhatnak. Hosszú távolságon kialakított T nyomvonal esetében azon­ban megfelelő távolságban célszerű jól meghatáro­zott referencia So jelzőelemeket megadni az adott szakaszhoz tartozó kezdőpontoknál abból a célból, hogy a vonatkozó SÍ jelzőpontból kiinduló méré­sekhez szolgáló r referencia vonal könnyen megha­tározható legyen. A 2. ábra bal oldalán látható a T nyomvonalon az SÍ jelzőelem előtti és az R út másik oldalán található S23 jelzőelem, vagyis ebben az esetben az r referenciavonal és az SÍ jelzőelem igen jól használható az ismertetett SL jelzőúttól balra le­vő jelzőút kezdetének meghatározásához. Az egyes sn jelzővonalak optimális hosszúsága több paramé­ter függvénye, amelyeket itt részletesebben nem fejtünk ki. Annyit jegyzőnk csupán meg, hogy a te-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents