203596. lajstromszámú szabadalom • Földi helymeghatározó elrendezés és eljárás a helymeghatározásra és visszakeresésre
HU 203596B A találmány tárgya földi helymeghatározó elrendezés és eljárás a helymeghatározásra és visszakeresésre. A történelem során különböző olyan rendszereket és eljárásokat hoztak létre, illetőleg fejlesztettek tovább, amelyek a földfelület pontjainak meghatározására, valamint a már kijelölt pont visszakeresésére szolgáltak akkor, ha a látható jelzés már eltűnt. Országhatárok, birtok és megyehatárok kijelölése erre a legelemibb példa. A mai időkben megnőtt az igény arra, hogy adott pontok, létesítmények, sőt földalatti létesítmények helyzete igen pontosan regisztrálható legyen. A geodéziai felmérések alapján lehetőség van növekvő pontosságú, részletes térképek kidolgozására, például tartományok vagy helységek igen részletekbemenő térképeinek a megalkotására. Sok helymeghatározási feladat könnyen megoldható ezeknek a térképeknek a használatával. Mindenféle pont, létesítmény avagyföldalatti létesítmény feltérképezhető és ismételten megtalálható fixpontok kimérésének a segítségével, amelyeket egyrészt a térképeken kell pontosan feltüntetni, másrészt az adott helyen kell pontosan feltüntetni, másrészt az adott helyen kell pontosan telepíteni, és visszakereshető módon megjelölni. A jelzett fixpontokat olyan megfelelően védett környezetben kell telepíteni, amelyek változó hatásoknak nicsnenek kitéve, ami térképezésnél probléma, továbbá úgy kell éket telepíteni, hogy az adott terület használatát ne befolyásolják. Általában a geodéziai fixpontokat nehéz betontömbökből alakítják ki, amelyekben kiemelkedő felső részén van a tényleges fixpont jelölve. Ezek a fixpontok a terület különböző részein vannak egymáshoz nem túl közel telepítve, mivel telepítésük nehézkes, drága és nehéz ilyen telepítési helyet találni legalábbis ott, ahol szükséges. Ugyanígy léteznek különböző mérőműszerek és mérési eljárások, amelyeknek segítségével pontos felmérő munkával viszonylag nagy terület térképezhető fel egyetlen fixpont segítségével és az abból a fixpontból a tényleges északi irány meghatározásával. Az ismert fixpontokat gyakran „trigonometriai állomásoknak” nevezik, ahol a méréseket olyan háromszögek szögeinek meghatározásával végzik, amely háromszög csúcsait a mérés idejére mérőcsúccsal látják el, és így lényegében háromszögek sorozatát mérik fel az adott területen, amelyek egymásba folytatódnak, a munkapont felé, amelyet ki kell mérni. A háromszöges mérés alapján meg lehet határozni a fixpont és a munkapontok közötti irányt és távolságot, ha az alapháromszög hossza ismert. Ez a mérési eljárás szögek igen pontos meghatározásán alapul, és az erre a célra alkalmazható műszerek, a teodolidok, igen drágák, használatuk nagy szakértelmet kíván és nem utolsó sorban sok pontot kell telepíteni, ha a háromszögelési távolság hosszú. Kísérletek történtek olyan műszerek kiképzésére, amelyekkel igen nagy távolságot is pontosan be lehet mérni, így tudniilik kevesebb háromszögpontra lenne szükség, azonban azok a műszerek, amelyek az előírt pontosságúak, igen drágák. Egy másik kísérlet azon alapult, hogy a fixpontokat közelebb telepítették egymáshoz, de ez a gya1 korlatban még nem váltható be. APCT/DK82/0090 számú szabadalmi bejelentés olyan jelzőelemeket ismertet, amelyek könnyen, olcsón előállítható, de hagyományos fixpontot jelölnek. Ez a szerkezet egy olcsó, egyszerű elektromágneses jelzőelem, amely földalatti telepítések újra megtalálását teszi lehetővé megfelelő keresőelem segítségével, és a keresőelemmel a pontos helye megtalálható, ha egyébként körülbelül tudjuk, hogy hol helyezkedik el. A jelzőelem tehát akkor is megtalálható, ha a jelzés nem látható, és nem ütközik a felületi munkákkal. Gyors, hozzávetőleges méréssel a legközelebbi fixpontból a helyzete topográfiai úton megállapítható, a pontos helyét azonban már a keresőelemmel kell meghatározni. Vagyis, ha ilyen jelzőelemeket telepítünk fixpontként az egyébként nehéz és dárga geodéziai fixpontok közé egyenletesen elosztva, az egyébként hosszú háromszögvonal, gyorsan meghatározható helyzetű járulékos fixpontokkal szakaszokra osztható a megfelelő munkate■* rület környezetében, és a visszamaradó mérés már egyszerűen elvégezhető. Az említett elektromágneses jelzőelem kisméretű rúdalakú elem, amely a földbe tetszőleges helyen és mélységben telepíthető. Az ilyen jelzőelem egy állandó mágnest tartalmaz, amelyet már korábban is alkalmaztak földalatti létesítmények jelzésére, de földalatti létesítmények pontos helyzetmeghatározásánál még nem. Ezeket a jelzőelemeket geodéziai fixpontként egyáltalában nem alkalmazták. Az alkalmazott fixpontok minden esetben anyagilag megjelenő nehéz, nagy elemek és nem egy nemanyagi pont a felületen. A fixpontnak a nem-anyagi jellegét az a jelzőelem határozza meg, amely a föld alatt van elhelyezve, és a helyzetének a meghatározása keresőelemmel történik. A nem-anyagi fixpont semmivel sem kevésbé pontos, mint az anyagi fixpont. Természetesen azt is biztosítani kell, hogy amikor a fixpontot a keresőelemmel a föld felületén keressük, ami lényegében az a pont, ahol a földalatti jelzőelem metszi a földfelületet, hogy a kapott jel valóban az adott fixpontról származik, és nem valami közeli de más létesítményből vagy más permanens mágnestől. Az idézett szabadalomban leírt jelzőelem úgy van kialakítva, hogy ilyen probléma nem merülhet fel, mivel olyan rezgőkör van benne elhelyezve, amely csak adott speciális kereső frekvenciára ad válaszjelet. A találmány célja, hogy a fenti vagy hasonló földalatti jelzőelemekkel egy olyan jelzési és helymeghatározási rendszert hozzon létre, amelynek az a különleges előnye van, hogy földalatti jelzőelemekkel a hagyományos geodéziai rendszer trigonometriai állomásait továbbfejleszti, úgyhogy lényegesen több potenciálú és regisztrált fixpontot alkalmaz. Szükségesnek tartjuk felidézni, hogy a hagyományos geodéziai és felmérő jelző és helymeghatározó rendszerek alapvetően azon az ősrégi elven nyugszanak, hogy egy felületpontot egyrészt meg kell jelölni a térképen, amelyen több fixpont vagy fix bemérőpont van ábrázolva, másrészt ugyanennek a fixpontnak megfelelő helyen a valóságban is telepíteni kell egy fixpontot. A fixpontok elrendezésének a jelölése a valóságban természetesen használhatat2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
