203582. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amicin és amicinszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására, valamint ezeket tartalmazó fungicid készítmények
1 Hü 203 582 B 2 A találmány tárgya eljárás amicin és amicin-származékok előállítására, valamint ezen hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítása. Az 1 254 721. számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban a makrolid-nifimicin antibiotikumok fermentációs úton Streptomyces hygroscopicus segítségével való fermentációs előállítását írják le. A nifimicin különösen gombaellenes szerként alkalmazható. Arra a felismerésre jutottunk, hogy a Deutschen Sammlung von Mikroorganismen letéti helyen DSM 3816 számon deponált Streptomyces parvullus törzs segítségével egy új antibiotikum, az amicin állítható elő. Az amicin gyógyászatilag aktív anyagként széles körben felhasználható. Bár az amicin a nifimicinhez szerkezetében hasonló, meglepő módon azt állapítottuk meg, hogy különösen erős gombaellenes hatással bír. Az amicin származékai ugyancsak alkalmazhatók gyógyászatilag aktív vegyületekként. A találmány tárgya eljárás az (la) általános képletű vegyületek előállítására — a képletben R1 és R2 mindegyike hidrogénatom vagy R1 és az R2 helyettesítők egyike malonilcsoport, a többi R2 helyettesítő jelentése hidrogénatom, R3 és R4 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport — valamint a (Ha) képletű vegyület előállítására, amely az (la) általános képletű vegyületeknek megfelelőek, azzal az eltéréssel, hogy a 22,23 helyzetben telítetlenek, és hiányzik belőlük a 23-helyzetű-ORi csoport, és a képletben R2, R3 és R4 jelentése hidrogénatom, kivéve az olyan (la) általános képletű vegyületeket, amelyekben R1 minden R2 és R4 jelentése hidrogénatom; R3 jelentése metücsoport, továbbá az (Ib) általános képletű vegyületek előállítására, amelyekben R1 és R2 jelentése az (la) általános képletre megadott. A találmány szerint úgy járunk el, hogy- Streptomyces parvullus DSM 3816-t, variánsait, vagy mutánsait tápközegben tenyésztjük, így az (la) általános képletű vegyületet — amelyben R1 és R2 malonilcsoport és R3 és R4 jelentése hidrogénatom (amicin), valamint amelyben R1, minden R2, R3 és R4 jelentése hidrogénatom — a tápközegben felhalmozzuk,- majd kívánt esetben a felhalmozódott vegyületet elkülönítjük,- és kívánt esetben az olyan (la) általános képletű vegyületek előállítására, amelyekben R3 és/vagy R4 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport, egy kapott terméket 1-4 szénatomos alkanollal savas körülmények között reagáltatunk, vagy- kívánt esetben az (Ib) általános képletű vegyületek előállítására egy kapott terméket poláris oldószerben egy hidriddel redukálunk, vagy- kívánt esetben a (Ha) képletű vegyület, valamint az R1, minden R2, R3 és R4 helyén hidrogénatomot tartalmazó (la) általános képletű vegyületek előállítására az olyan, (la) általános képletű kapott terméket, amelyben R1 és az egyik R2-csoport jelentése malonücsoport és R3 és R4 jelentése hidrogénatom, semleges vagy bázikus körülmények mellett vízben vagy 1 -4 szénatomos alkoholban reagáltatjuk. Az (la), (Ha) és (Ib) általános képletű vegyületeket mikróbaellenes szerekként alkalmazzuk. A következőkben a találmányt részletesebben ismertetjük, néhány előnyös megvalósítási formáját írjuk le. Szénhidrát- és nitrogénforrást, valamint a szokásosan alkalmazott szervetlen sókat tartalmazó tápközegben a Streptomyces parvullus, DSM 3816 tors mikroba ellen hatásos amicint szintetizál, amely olyan (la) általános képletű vegyület, amelyben R1 és az R2 helyettesítők egyike malonücsoport, R3 és R4 helyettesítők jelentése hidrogénatom, illetve a dezmalonü-származék képződik, amelyben R1, minden R2, R3, R4 jelentése hidrogénatom. Az amicin R2 helyettesítője helyén álló malonücsoport kapcsolódhat a molekula valamelyik lehetséges szabad hidroxücsoportjához. A DSM 3816 törzs helyett természetesen alkalmazhatjukmutánsait és variánsait is, amennyiben ezek a fenti vegyületek közül legalább az egyiket szintetizálják. Az üyen mutánsok ismert fizikai eljárásokkal, például besugárzással, így ultraibolya- vagy röntgensugárzással, valamint kémiai mutagénekkel, például etánszulfonsav-metü-észterrel (etü-metü-szulfononát, EMS) vagy 2-hidroxi-4-metoxi-benzofenonnal (MOB) kezelve előáüíthatók. Az aerob fermentációknál előnyös szénforrásként felhasználhatók az asszimüálható szénhidrátok és cukoralkoholok, például glükóz, laktóz vagy D-mannit, valamint a szénhidráttartalmú természetes anyagok, például a malátaextraktum. Nitrogéntartalmú tápanyagként számításba jönnek például az aminosavak, peptidek és fehérjék, valamint ezek lebomlási termékei, például a pepton vagy tripton, továbbá a húsextraktumok, őrölt magvak, például kukorica, búza, bab, szója vagy gyapot, az alkoholgyártás desztillációs maradékai, húsliszt vagy élesztőkivonat, valamint ammóniumsók és nitrátok. Szervetlen sókként tartalmazhat a tápközeg például alkálifém-, alkáliföldfém-, vas, cink-vagy mangán-kloridokat, -karbonátokat, -szulfátokat vagy -foszfátokat. Különösen jól megy az amicin-képződés szójalisztet és mannitot tartalmazó tápközegben, különösen ha ezeket a tápközeg 2 tömeg% mennyiségben tartalmazza. A fermentáció aerob körülmények között játszódik le, azaz például szubmerz tenyészetben rázás vagy keverés meüett, rázólombikban vagy fermentorban, adott esetben levegő vagy oxigén bevezetésével. A fermentáció hőmérséklettartománya 18-35 °C, előnyösen 25-30 "C, még előnyösebben 28-30 °C. Afermentlevet 6 és 8 közötti, előnyösen 6,5 és 7,5 közötti pH- tartományban tartjuk. Ilyen körülmények mellett a fermentlé általában 1-5 nap múlva jelentős mikróbaellenes hatást mutat. A tenyésztést általában több lépcsőben végezzük, azaz először egy vagy több előtenyészetet készítünk folyékony tápközegben, amellyel aztán a termelő tápközeget, a főtenyészetet például 1:10 térfogatarányban beoltjuk. Az előtenyészetet például úgy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
