203563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás opioid-polipeptidek és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

Hü 203563B 5 6 portja dialkilezett, akkor ez külön védelmet nem igényel. A racemizálás megelőzése céljából a védett pep­iidet előnyösen lépésenként szintetizáljuk, s ennek az eljárásnak a végrehajtása során a C-terminális oldaláról indulunk el; eljárhatunk azonban úgy is, hogy fragmentumokat kondenzálunk, és ezt a Gly helyzetében hajtjuk végre; eljárhatunk továbbá úgy is, hogy a fragmentum-kondenzációt bármilyen kí­vánt helyzetben végezzük. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során, akár a szilárd fázisú, akár a folyadék fázisú mód­szert alkalmazzuk, a védőcsoportokat a peptidről el­távolítjuk, és a pcptidet tisztítjuk. Az eljárás végre­hajtása során az a) reakcióvázlat szerint járunk el a folyadék fázisban végrehajtott módszerrel. Az a) reakcióvázlatban X1 és X2 hidrogénatomot vagy al­­kilcsoportot jelent, Y1 és Y2 jelentése valamilyen aminosav-oldallánc, és R’ és R” védőcsoportot vagy peptidmaradékot jelent. (1) A peptidkötést létesítő reakció: A peptidkötést bármilyen eddig ismertetett eljá­rással létrehozhatjuk. Általánosan alkalmazott el­járás szerint egy, (III) általános képletű savkompo­nens — ahol X R” és Y2 jelentése a fentiekben meghatározott — karboxilcsoportját aktiváljuk is­mert módszerrel, például az azid-, vagy diciklohe­­xil-karbodiimid-, vegyes anhidrid- vagy aktív-ész­­ter-módszerrel, és az így kapott aktivált vegyületet reagálta tjük egy (IV) általános képletű aminkompo­­nenssel, amelyben X1, Y1 és R’ jelentése a fentiek­ben meghatározott. E reakció során a körülményeket, az oldószere­ket és a hőmérsékletet a karboxilcsoport aktiválásá­ra alkalmazott módszer szerint választjuk. A vegyes anhidrid-módszer szerint, amely egyike a típusos kondenzáló eljárásoknak, úgy járunk el, hogy egy (Ul) általános képletű savkomponenst — amelyben X , Y és R” jelentése a fentiekben meghatározott — aprotikus (protonmentes) oldószerben, például dimetil-formamidban, tetrahidrofuránban vagy etil-acetátban oldunk, az így kapott oldatot -20 'C- ra hűtjük és egyenértékű mennyiségben előbb N- metil-morfolint, majd etü-(klór-formiát)-ot adunk hozzá. Az oldatot 5 percig állni hagyjuk, majd hoz­záadjuk a (IV) általános képletű vegyületet egyenér­tékű mennyiségben, az így kapott oldatot -15 °C és 0 °C közötti hőmérsékleten 2-5 órán át keverjük, s utána a szokásos módon feldolgozzuk. így egy (V) általános képletű, védett formában lévő pepiidet ka­punk, amelyben X , X2, Y1, Y2, R’ és R” jelentése a fentiekben meghatározott. (2) Védőcsoport eltávolítása egy a-amino-cso­­portról: A védőcsoport eltávolítását bármilyen ismert módszerrel, például katalitikus hidrogénezéssel vé­gezhetjük; eljárhatunk azonban úgy is, hogy savat vagy bázist vagy hidrazint alkalmazunk. Az előnyös eljárást az a-amino-csoporton lévő védőcsoport természetétől függően kell megválasztani. Általá­nosan alkalmazott eljárás például a benzil-oxi-kar­­bonü-csoport eltávolítására a katalitikus hidrogé­­nezés; a terc-butoxi-karbonil-csoport trifluor-ecet­­sawal hasítható le. Az alábbiakban leírjuk azt az el­járást, amelynek során a terc-butoxi-karbonil-cso­portot trifluor-ecetsawal távolítjuk el. Jéghűtés közben 0,25 ml anizolt és 5 ml trifluor­­ecetsavat adunk 1 g (VI) általános képletű a-N-(bu­­toxi-karbonil)-peptidhez, ahol X1, X , Y\ Y és R’ 5 jelentése a fentiekben meghatározott. Az elegyet 60 percig keverjük, majd étert adunk hozzá, s így egy (VII) általános képletű peptid — ahol X1, X2, Y1, Y2 és R’ jelentése a fentiekben meghatározott — trif­­luor-acetátjához jutunk. E terméket valamüyen ol- 10 dószerben feloldjuk, és egy aminnal — például trie­­til-aminnal — közömbösítjük; az így kapott termé­ket visszük a következő reakcióba. (3) Az összes védőcsoportok eltávolítása: A fentebb leírt kondenzáció és az a-amino-cso- 15 portok védőcsoportjai eltávolításának az ismétlése után—aminek során a peptidláncot meghosszabbí­tottuk — valamennyi védőcsoportot eltávolítjuk, hogy a kívánt pepiidet nyerstermék formában meg­kapjuk. A védőcsoportokat ismert módon, így kata- 20 litikus hidrogénezéssel távolítjuk el. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy alkálifémet és cseppfolyós am­móniát használunk a redukcióhoz; a védőcsoport el­távolítását végezhetjük továbbá savval vagy bázissal vagy hidrazinnal. A gyakorlatban a védőcsoport el- 25 távolításának módszerét annak kémiai termé­szetétől függően választjuk meg. Gyakran alkalma­zott eljárás a védőcsoport eltávolítása hidrogén-flu­­oriddal, amely a következőképpen történik: 1 g védett formában lévő pepiidet körülbelül 30 30 ml hidrogén-fluoridban oldunk 0,5 ml anizol jelen­létében, -15 °C és 0 °C közötti hőmérsékleten, zárt, a hidrogén-fluoridnak ellenálló reakcióedényben. Az oldatot 60 percig keverjük, majd a hidrogén-fluori­­dot a reakcióelegyből kidesztilláljuk. A maradékot 35 éterrel mossuk, és vízben feloldjuk. Az oldatot Am­berlit IRA-93 (ecetsav-típus) gyantával kezeljük, s utána liofilizáljuk. így a védőcsoportok nélküli, nyers pepiidhez jutunk. (4) A nyers peptid tisztítása: 40 Á nyers peptidet ismert módszerrel, így ioncse­rélő kromatográfiával, gélszűréssel, megoszlásos kromatográfiával, ellenáramú megoszlással vagy nagy teljesítményű (nagy nyomású) folyadékkro­­matográf iával tisztíthatjuk. A nagy nyomású folya- 45 dékkromatográfia segítségével a tisztítást például a következő módon végezhetjük: 100 mg nyers peptidet betáplálunk egy 20 mm át­mérőjű, 250 mm magasságú, vivőanyagként Nucle­­osil 5 c 18 töltetet tartalmazó víz-acetonitril elegy- 50 gyei végezzük. A kívánt pepiidnek megfelelő csú­csokat mutató frakciókat 210 nm hullámhosszon végzett UV detektálás segítségével összegyűjtjük, és liofilizáljuk. így a kívánt peptidhez jutunk. Ha a peptid két Cys vagy D-cys egységet tartal- 55 máz a molekulájában, akkor a nyers peptidet a tisz­títási eljárás előtt ismert oxidációs folyamattal, le­vegő vagy hidrogén-peroxid segítségével oxidáljuk, s így a tisztítási eljárás után nagy tisztaságú, gyűrűs (ciklizált) terméket kapunk. 60 Az előzőek szerint előállított (I) általános képletű vegyületeket kívánt esetben szervetlen vagy szerves savakkal ismert módon történő reagáltatással far­makológiái szempontból elfogadható sóikká alakít­hatjuk. 65 Az alábbi állatkísérletek eredményei mutatják a 4

Next

/
Thumbnails
Contents