203547. lajstromszámú szabadalom • Aromás karbonsav-származékokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 HU 203 547 B 2 az ammónium-szulfát, -foszfát és -nitrát, karbamid és növényi termékek, így a gabonaliszt, fahéj, fa- és csonthéjőrlemények, cellulózpor és egyéb szilárd hordozóanyagok. A készítmények 0,1-95, előnyösen 0,5-90 tömegszázalékos hatóanyag tartalmúak. Példák gyomirtó készítmények előállítására I. példa 90 tömegrész 1.1 számú hatóanyagot elkeverünk 10 tömegrészN-metü-a-pirrolidonnal, és így olyan oldatot kapunk, ami a legfinomabb cseppekre eloszlatva alkalmazható. II. példa 20 tömegrész 1.1 számú hatóanyagot feloldunk 80 tömegrész xilolból, 8-10 mól etilénoxidnak és 1 mól olajsav-N-monoetanolamidnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből, 5 tömegrész dodecü-benzolszulfonsav kalciumsóból és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusok jnak 5 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. Az oldatot 100 000 tömegrész vízbe öntve, és egyenletesen eloszlatva olyan vizes diszperziót kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,02 tömegszázalék. in. példa 20 tömegrész 1.2 számú hatóanyagot feloldunk 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 7 mól etüénoxidnak és 1 mól izooktil-fenolnak 20 tömegrésznyi reakciótermékéből és 40 mól etilénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. Az oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva olyan vizes diszperziót kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,02 tömegszázalék. IV. példa 20 tömegrész 2.8 számú hatóanyagot feloldunk 25 tömegrész ciklohexanolból, 65 tömegrész 210-280 °C forráspont-intervallumú ásványolajfrakciókból és 40 mól etüénoxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. Az oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva olyan vizes diszperziót kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,02 tömegszázalék. V példa 20 tömegrész 3.1 számú hatóanyagot 3 tömegrész diizobutü-naftalin-oc-szulfonsav nátrium-sóval szulfitszennylúgból származó 17 tömegrész ligninszulfonsav nátrium-sóval, és 60 tömegrész porított kovasavgéllel jól összekeverünk és kalapácsos malomban megőrlünk. Az elegyet 20 000 tömegrész vízben egyenletesen eloszlatva olyan permedét kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,1 tömegszázalék. VI. példa 3 tömegrész 2.9 számú hatóanyagot 97 tömegrész finomszemcsés kaolinnal összekeverünk. így olyan porozószert kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 3 tömegszázalék. VII. példa 8 tömegrész paraffinolajat 92 tömegrész porított kovasavgél felületére poriasztunk, és az így kapott elegyet 30 tömegrész 3.1 számú hatóanyaggal jól összekeverjük. Ez jó tapadóképességű hatóanyag előkészítésére szolgál. 17/7. példa 20 tömegrész 2.1 számú hatóanyagot 2 tömegrész dodecü-benzolszulfonsav kalcium-sóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikoléterrel, 2 tömegrész fenol/karbamid/formaldehid kondenzátum nátrium sójával és 68 tömegrész paraffin jellegű ásványolajjal összekeverünk. Stabü, olajos diszperziót kapunk. A gyomirtó készítmények, ületve a hatóanyagok alkalmazása történhet kikelés előtt vagy előnyösen utána. Ha bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kevésbé tűrik, úgy olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtó szert a permetezőkészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az lehetőség szerint az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekedő gyomnövények leveleire vagy a puszta talajra jutnak (post-directed, lay-by). A felhasznált hatóanyagok mennyisége a gyomirtás céljától, az évszaktól, a gyomnövény faj tájától és a növekedési stádiumtól függően 0,001-5, előnyösen 0,01 -0,5 kg hatóanyag/ha. Példák a gyomirtó szerek alkalmazására: Az (I) általános képletű karbonsavszármazékoknak a vizsgált növények fejlődésére kifejtett hatását a következő üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 cm3-es műanyag virágcserepek szolgáltak, amelyekben agyagos homok volt, körülbelül 3,0% humusszal, mint szubsztrátummal. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva vetettük el. A kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elvetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket egymástól elválasztva előbb csíranövényekként felneveltük és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3- 15 cm-es növekedési magasságig termesztettük, és ezután kezeltük őket a vízben, mint diszperziós közegben szuszpendált vagy emulgeált hatóanyagokkal, amit finoman porlasztó permetezőkészülékkel juttattunk ki. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiségek 3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20-35 ®C-ot, a mérsékelt kiírnájúaknak pedig 10-20 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2-4 hét volt. Ez alatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés 0-100° beosztású skála alapján történt. A100 azt jelenti, hogy a növények nem keltek ki, illetve a növénynek legalább a talaj feletti részei teljesen elpusztultak, és a 0 azt jelenti, hogy a növényt sem5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
