203512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági talajok szikesedését megszüntető komposzt előállítására
1 HU 203 512 B 2 A találmány tárgya eljárás mezőgazdasági talajok szikesedését megszüntető komposzt előállítására. Ismert, hogy a szikes talajoknak nincs vagy csak alig van termőképességük, nagy mennyiségben tartalmaznak oldható sókat, főleg nátriumsókat. A két fő típusuk a szoloncsák és a szolonyec talajok. A szoloncsák típusú szikesek nátriumsókat tartalmaznak, a szolonyec típusú talajokon pedig kovasavból származó fehérszürkésfehér hártyaszerű kicsapódásokból álló rétegek jelennek meg a talajfelszínén szárazság esetén. Az ilyen talajok sókoncentrációja igen magas, rossz a C:N arány, nincs talajélet. A szikes talajokat általában évekig pihentetik; a talajélet kialakítása céljából mélyszántás alkalmazása mellett nagy dózisokban szerves trágyát adagolnak. A találmány feladata a talajok szikesedését megszüntető készítmény előállítása. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha növényi hulladék, mészhidrát, tőzegkorpa és állati eredetű trágya keverékét oltóanyag jelenlétében aerob erjedésnek vetjük alá, majd az így kapott komposztot lignittel keverjük össze, a keletkező komposztkeverékkel a szikes talajok termékennyé tehetők. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a) 40-50 tömegrész, 70-50 tömeg% nedvességtartalomra felnedvesített növényi hulladékot vagy növényi hulladékkeveréket, 25-30 tömegrész állati eredetű trágyát, 3-5 tőmegrész mészhidrátot, 10-15 tömegrész tőzegkorpát és 5-7 tömegrész oltóanyagot egymásra rétegezve prizmába rakunk, a keveréket néhány, előnyösen 8-10 napon át állni hagyjuk, majd átforgatással homogenizáljuk és erjedni hagyjuk, b) amikor a prizmában levő keverék hőmérséklete 35-40 °C-ra csökken, a prizmát átforgatjuk, szükség esetén nedvességtartalmát víz hozzáadásával 55 tömeg% körüli értékre állítjuk és a keveréket néhány hétig érleljük, c) végül a keletkező komposztba annak tömegére számítva 20-25% lignitet keverünk és a keveréket legalább 10 napig pihentetjük. Növényi hulladékként előnyösen szalmás istállótrágyát, szalmát, hullott falevelet, szőlőtörkölyt és/vagy fűrészport alkalmazunk. Állati eredetű trágyaként előnyösen baromfi- vagy juhtrágyát alkalmazunk. Oltóanyagként előnyösen alkalmazhatjuk a HU 195 463 lsz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárással előállított oltóanyagot, amely rövid idő alatt lebontja a növényi hulladékokat. A lignitet célszerűen lignitpor vagy -dara alakjában használjuk fel. A találmány szerinti eljárással előállított komposzt előnye, hogy növeli a talaj termőerejét, megszünteti a talajok szikesedését és elősegíti azok kívánatos vízforgalmát. A találmány szerinti eljárást az alábbi példán mutatjuk be. Példa Prizmát készítünk az alábbi komponensekből: 45 tömegrész, 70 tömeg% nedvességtartalmú, 2- 3 cm-es darabokra aprított, azonos tömegarányú szalmás istállótrágya, szalma, hullott falevél és szőlőtörköly keveréke, 25 tömegrész baromfitrágya, 4 tömegrész mészhidrát, 12 tömegrész tőzegkorpa és 6 tömegrész oltóanyag. Oltóanyagként a HU 195 463 sz. szabadalmi leírás szerinti eljárással előállított oltóanyagot alkalmazzuk. Az oltóanyag előállítása az alábbiak szerint történik: I. 25-30 tömegrész zöld növényi anyagot, 15-20 tömegrész szőlőtörkölyt, 40-50 tömegrész nádtörmeléket vagy szecskázott szalmát és 10 tömegrész tőzegkorpát felaprítunk és összekeverünk, a keverék nedvességtartalmát klóimentes vízzel 70-80 tömeg%-ra állítjuk be, az átnedvesített anyaghoz, ennek összmennyiségére számítva 0,5-1%-ban az alábbi összetételű anyagok keverékéből előállított terméket adunk: 17-15 tömegrész zöld növényi anyag, 17- 15 tömegrész szőlőtörköly, 18- 22 tömegrész nádtörmelék, 22-18 tömegrész szalma és kaszált fűkeverék, 15 tömegrész lebomlott nádiszap, 3-5 tömegrész ammónium-nitrát, 6-10 tömegrész baromfitrágya. Az anyagot homogenizálás után prizmába rakjuk és a napfénytől védve 2-3 hétig állni hagyjuk, továbbá II. 35-40 tömegrész hullott falevelet, 10-15 tömegrész tőzegkorpát és 45-50 tömegrész növényi hulladékot, célszerűen felaprított szalmát és/vagy kukoricaszárat összekeverünk, hozzáadunk 1-2 tömegrész dohányport, 1-2 tömegrész mészhidrátot és 3-5 tömegrész ammónium-nitrátot, a keverék nedvességtartalmát klórmentes vízzel 60- 65 tömeg%-ra beállítjuk, az átnedvesített anyagot homogenizáljuk, prizmába rakjuk, benedvesített tőzegkorpa-réteggel befedjük, fekete fóliával letakarjuk és állni hagyjuk, amikor a prizma hőmérséklete az 50- 55 °C-ot elérte, a keverékbe a prizma minden m3-ére számítva 100-120 1 levegőt fúvatunk be, vagy a prizmát átforgatjuk, a prizma hőmérsékletének emelkedésétől számított 10 nap elteltével meghatározzuk a keverék pH-értékét, C:N arányát és nedvességtartalmát, és ha a pH-érték 7,5 alatti, további mészhidrát beadagolásával a pH-t 7,5-8-ra állítjuk be, ha a C:N arány 13:1 fölötti, az arányt további ammónium-nitrát beadagolásával 10:1 körüli értékre állítjuk, és ha a nedvességtartalom 50 tömeg% alatti, klórmentes víz beadagolásával 50-55 tömeg%-ra állítjuk, és a levegő befúvatását addig folytatjuk, amíg a prizma anyaga barna színűvé nem válik és ammóniaszaga alig, vagy egyáltalán nem érezhető, a levegőbefúvatás megszüntetése után a keveréket továbbra is letakarva 10-14 napig érleljük, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
