203501. lajstromszámú szabadalom • Oxidációs hajszínező készítményekben alkalmazható, polimerizátummal bevont hidrogénperoxid-adduktumok, eljárás azok előállítására és az azokat tartalmazó hajszínező készítmény
1 HU 203 501 B 2 A találmány stabilizált szemcsés hidrogén-peroxid adduktumokra és előállításukra alkalmas eljárásra vonatkozik. Az eljárás során vízoldható, karboxicsoport tartalmú, savformában lévő polimerizátumokkal beburkoljuk a részecskéket A találmány kiterjed az adduktumok oxidációs komponensként való alkalmazására is por alakú oxidáló hajszínező készítményekben. Szemcsés hidrogén-peroxid adduktumok számos fehérítő és oxidáló folyamatban kerülnek alkalmazásra, különösen por alakú készítményekben, amelyekben ezek más alkotókkal, például tenzidekkel, színezékekkel, optikai fehérítőkkel, illatosító anyagokkal, mikrobaellenes és más oxidációra érzékeny anyagokkal vannak együtt. Különös problémát jelent a hidrogén-peroxid adduktum stabilitása, mivel ez - különösen nedvesség befolyására - könnyen bomlik oxidénfejlődés közben és eközben más oxigénre érzékeny alkotókat károsítanak a készítményekben. Éppen ezért számos javaslat látott napvilágot szemcsés hidrogén-peroxid adduktumok idő előtti elbomlásának megakadályozására adalékokkal, granuláló segédanyagokkal és különböző anyagokkal való beburkolása (coating) útján. A DE 24 02 392 C2. számú NSZK-beli szabadalmi leírásból ismert egy eljárás, amelynek a segítségével úgy stabilizálják az adduktumokat, hogy vinilidén-kloridból és valamely polimerizálható más monomerből, például vinil-kloridból, akril-nitrilből vagy akrilsavvagy metakrilsav-észterből álló keverékpolimerizátummal vonnak be nátrium-perkarbonát részecskéket. Ilyen vízoldhatatlan polimerekkel beburkolt hidrogén-peroxid adduktumoknak az a hátránya, hogy különösen por alakú hajszínező készítmények alkotójaként, a színezőkészítmény vízzel való érintkezésekor nem elég gyorsan adja le a hidrogén-peroxidot és ennélfogva az oxidációs színezék vontatottan és nem kielégítően fejlődik ki, amely az árnyalat eltolódásához és az egyenetlen hajszínezéshez vezet Más irodalmakból, például a Norda Briefs No. 445, December 1972 számából, ismert az, hogy meghatározott hidrogén-peroxid adduktumokat, például trinátrium-citrát-diperhidrátot, zsírsavval, viasszal, paraffinnal, polivinil-alkohollal vagy cellulóz-észterekkel történő bevonás („coating”) útján stabilizálnak. Az ily módon készített adduktumok bár jó raktározásállósággal rendelkeznek, a vízoldhatatlan burkolóanyagok hatása azonban a fent említett okok miatt oxidációs hajszínező porokban való alkalmazás esetén nem megfelelő. A vízoldható, polimer burkolóanyagoknál, például polivinil-alkoholnál fennáll az a probléma, hogy kis mérető a stabilitásuk nedvességgel szemben, különösen akkor, ha a készítmény bázikus alkotókat tartalmaz. A DE 36 36 904 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban eljárást ismertetnek persavgranulátumok beburkolására. A leírt peroxi-karbonsavak azonban nem alkalmasak oxidálószer alkotóként az oxidációs hajszínező szerekben, mivel az oxidácós színezéket elbontják. A DE 34 34 468 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban eljárást írnak le por alakú, ömleszthető hidrogén-peroxid adduktumok előállítására, amelynek során a por alakú hidrogén-peroxid addíciós vegyületeket egy polialkilén-glikollal, például polietilén-glikollal, előnyösen 0,5-5,0 tömeg% 200-400 közepes molekulatömegő polietilén-glikollal, szárazon összekeverik. Ebben az esetben is végbemegy a részecskék beburkolása, a kapott adduktumok mégis hajlamosak arra, hogy légnedvesség hatására ragadóssá váljanak és elveszítsék stabilis voltukat akkor, ha porkészítményekben alkalikus anyagokkal együtt kerülnek felhasználásra. Továbbra is fennáll azonban annak szükségessége, hogy a részecske formájú hidrogén-peroxid adduktumokat hatásosabban stabilizáljuk lebomlás és a légnedvesség bomlasztó hatása ellen, és olyan szemcsés adduktumokat állítsunk elő, amelyek jobbak, mint az ismert termékek por alakú oxidációs hajszínező szerek alkotóiként való használatra. A találmány tárgyát tehát stabilizált, szemcsés hidrogén-peroxid adduktumok képezik, amelyek vízoldható polimerizátumokkal vannak beburkolva és amelyeknek a burkolata vízoldható, szabad karboxicsoportokat tartalmazó homo- vagy kopolimerizátumból áll. Szabad karboxicsoportok megnevezésen olyan csoportokat értünk, amelyek savformában (-COOH) és nem semlegesített formában vannak jelen. Hidrogén-peroxid addíciós vegyietekként vagy „peroxid adduktumok”-ként alkalmasak azok az ismert szilárd hidrogén-peroxid adduktumok, amelyeket hidrogénperoxid szervetlen vagy szerves molekulákkal alkot, így például a nátrium-perborát-monohidrát (NaBOj^HjC^), a nátrium-perborát-tetrahidrát (NaBOj^HjC^O^O), a peroxi-pirofoszfát, a citrát-perhidrát (például a DE 19 20 831 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban ismertetett vegyület), az amino-1,3,5-triazin-perhidrát (melaminperhidrát, 1103 934 számú NSZK-beli szabadalmi leírás) vagy a kaibamid-perhidrát (perkaibamid, 3 629 331 számú USA-beli szabadalmi leírás) és a nátrium-perkarbonát (Na2C02*H202). Különösen alkalmasak olyan részecske formájú adduktumok, amelyek olyan szemcseeloszlással rendelkeznek, amelyeknél a részecskék több mint 90 tömeg%-ának az átmérője 0,1-1,0 mm és kevesebb mint 1 tömeg%-ának az átmérője több mint 1,0 mm. Vízoldható, szabad karboxicsoportot tartalmazó polimerízátumok a találmány szerint az akrilsav, metakrilsav, krotonsav, alfa-hidroxi-akrilsav, maleinsav, alkil-ecetsav, 2-alkiloxi-propionsav, 2-vinil-propionsav vagy a vinil-ecetsav homo- és kopolimerizátumai. Komonomerekként például a sztirol, akril- vagy metakrilsav-észterek, akrilamid, metakrilamid, a malein- és fumársav diészterei, a vinil-észter és a vinil-éter jöhetnek számításba, de e vízoldható komonomerekből legfeljebb 20 mól% alkalmazható. Különösen alkalmasak erre a célra az akrilsav vagy a metakrilsav homo- és kopolimerizátumai. Egy előnyös kiviteli alaknál a burkolóanyag olyan poliakrilsavból áll, amelynek a fajlagos viszkozitása 0,07-0,9, előnyösen 0,10-0,20 tartományban van. Fajlagos visz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
