203476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás primicint tartalmazó stabil, vizes szuszpoemulzió és ezt hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 203 476 B 2 Az eredményeket értékelve megállapítható, hogy az 1 tömeg% primicintartalmú vizes szuszpoemulzió mintegy 10-szer jobb biológiai hasznosíthatósággal rendelkezik (a fenti tesztorganizmusokon gennykeltő coccusok), mint az Ebrimycin gél. Üzemi körülmények között végzett, jól kontrollált összehasonlító vizsgálattal kívántuk tisztázni, hogy a készítmény hatékony-e klinikai tőggyulladások ellen. A hatékonyságát összevetettük a forgalomban lévő, hatástanilag hasonló hatóanyag-tartalmú Mamycin veteriner (Germed, NDK) készítménnyel. Egy tehenészetben a kísérlet kitejedt a heveny tőgygyulladás valamelyik típusának klinikai tüneteit mutató, valamennyi újonnan diagnosztizált esetre. A mintavétel után került sor a gyógykezelésre: az érintett tőgynegyed(ek) gondos kifejése után a kísérleti készítmény intramammalisan (intracystemalisan) alkalmaztuk. Alkalmanként egy műanyag fecskendő tartalmát injektáltuk. Ha a tőgynegyed klinikai állapota azt szükségessé tette, a kezelést hasonló módon több napon keresztül naponként megismételtük. A gyógykezelés előtt, illetve a kontrollvizsgálat alkalmával az aszeptikus körülmények között gyűjtött tejmintákból azok összcsíraszámának meghatározása mellett meghatároztuk a kitenyésztett baktériumokat és elvégeztük azok antibiotikus-érzékenységének a vizsgálatát. Az állatok kísérletbe vonásakor, a gyógykezelés megkezdése előtt, az észlelt klinikai tünetek jellege alapján a heveny tőgyelváltozásokat két fő csoportba (hurutos, illetve parenchymás mastitis) soroltuk, amelyeken belül a tünetek súlyossága alapján több alcsoportot különböztettünk meg. Az osztályozást a CSEH (1973), HORVÁTH (1983) és PYÖRALA (1988) által megadott szempontok alapján - azokat kísérleti körülményeinkhez adaptálva - végeztük. A klinikai állapotnak a gyógykezelés eredményeként bekövetkező változását naponként vizsgáltuk. A végső megítélés az utolsó kezelés utáni 10-22. napon végzett kontrollvizsgálat (klinikai, Mastitest, illetve mikrobiológiai vizsgálat) alapján történt. A HORVÁTH (1982,1983) által megadott szempontokra is tekintettel, gyógyultnak ítéltük a tőgynegyedet, ha klinikai tüneteket, illetve gyulladásra utaló mennyiségi és minőségi tejelváltozásokat nem találtunk, továbbá a mirigyszekrétum Mastitest vizsgálata, valamint a mikrobiológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult. Javultnak ítéltük az esetet, ha kisfokú kötőszővetes induratio visszamaradásával, és a tejszekréció kisebb fokú maradandó csökkenésével következett be a gyógyulás. Ha a kontrollvizsgálat alkalmával Mastitest pozitivitást észleltünk, a folyamat szubklinikaivá mérséklődéséről, ha pedig a mikrobiológiai kontrollvizsgálat zárult pozitív eredménnyel, a tőgynegyed néma fertőzöttségéről beszélünk. Néhány esetben megfigyeltük a tőgynegyed teljes és végleges elapadását is. A vizsgálatok 35 állat, összesen 42 frissen megbetegedett tőgynegyedére terjedtek ki. Ebből 28 tehén 32 tőgynegyedének elváltozása hurutos, 7 állat 10 tőgynegedének megbetegedése pedig paranchymás jellegű mastitisnek bizonyult. A kísérleti állatok csoportba sorolását a 8. táblázat tartalmazza. A kísérleti állatok mintegy kétharmada került bakteriológiai vizsgálatra. A gyógykezelés előtt a mikrobiológiai módszerekkel is vizsgált hurutos tőggyulladásos tőgynegyedeknek több, mint az egyharmada bizonyult bakteriológiailag negatívnak. A galactephoromastitis különböző súlyosságú eseteiben izolált baktériumok mindegyike Gram szerinti pozitívan festődő kórokozó (Str. vagy Staph.) volt. A különböző súlyosságú galactophoromastitisekben megbetegedett, 28 állathoz tartozó 32 tőgynegyedből gyógyult 69%, tünetmentessé lett 31%. A teljes gyógyuláshoz általában 2 vagy 3 kezelés elegendő volt. (9. táblázat) Mastitis paranchymatosa acuta esetén a várakozásnak megfelelően, kedvezőtlenebbül alakult a gyógykezelés eredményessége: A 7 állat megbetegedett 10 tőgynegyedéből összesen 6 negyed gyógyult, 3 javult, illetve néma fertőzéssé vagy szubklinikai esetté mérséklődött, míg egy elapasztott. Az összehasonlításból (9. táblázat) az is megállapítható, hogy a kísérleti kezelés nagyobb mértékű gyógyulást eredményezett mind a hurutos, mind a paranchimás tőggyulladások esetében. 8.táblázat A kezelt és kontrollcsoportok létszáma Hurutos mastitis Paranchimás mastitis tehén tőgynegyed tehén tőgynegyed 12. sz. példa szerinti készítmény 18 20 4 6 Mamycin 10 12 3 4 Összesen 28 32 7 10 9. táblázat A gyógyulás aránya a kezelt állatok között Hurutos Paranchimás tőgynegyedek mastitises tőgynegyedek kezelt gyó- javult kezelt gyó- javult gyűlt gyűlt 12. sz. példa szerinti készítmény 20 17 3 6 4 2 100% 85% 15% 100% 67% 33% Mamycin 12 7 5 4X 2 1 100% 58% 42% 100% 50% 25% 32 22 10 10 6 3 x-egy tőgynegyed elapadt Mamycin: (gyártó: Gemed) hatóanyag: benzil-penicillin-K és szteptomicin-szulfát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
