203462. lajstromszámú szabadalom • Eljárás analóg jel mintavételezésére és tárba való rögzítésére, valamint ehhez tartozó mintavételezési eljárás és kapcsolási elrendezés
1 HU 203 462 B 2 ges tárolási helyet, hogy a rekonstruálandó jel alakjától függően hol a két változás között eltelt időtartamot, hol pedig egy adott rövid időperiódus alatt bekövetkezett jelváltozás nagyságát tároljuk. A 3. ábrán vázolt jel teljes időtartama 676 ms. Ha ezt a jelet 4 ms-onkénti mintavételezéssel hagyományos módon kívántuk volna tárolni, akkor ez 676/4-169 egyenként nyolcbites memóriaterületet foglalt volna le. A találmány szerint mindehhez csak 21 nyolcbites memóriaterület lefoglalására van szükség, az adatredukció mértéke tehát 87,5%. Az itt leírt mintavételezési és reprodukciós eljáráshoz szükség van az 5 mikroprocesszor megfelelő programozására, ez a feladat azonban a részletesen ismertetett feltételek mellett szakember köteles tudásához tartozik. A találmány szerinti megoldást természetesen nemcsak EKG-jelek tárolására és reprodukciójára, hanem minden olyan esetben használhatjuk, ahol egy analóg jel hosszú idejű figyelése és rekonstrukciója szükséges. A találmány szerinti eljárás alapgondolata szempontjából nincs különösebb jelentősége annak sem, hogy a digitális átalakítás T periódusokban megtörténjen. Ha a 3 és 4 komparátorok kimenete az 5 mikroprocesszor megfelelő megszakítás bemenetelhez csatlakozik, akkor bármelyikük kimenetén egy 0-1 átmenet ténye egy mintavételi ciklust válthat ki. Ilyen megoldásnál azonban egy az 5 mikroprocesszorban lévő órát vagy egy külső órát kell indítani, hogy a következő jelváltozásig terjedő idő mérését ezzel lehetővé tegyük. A bemutatott példában azt is feltételeztük, hogy a figyelőszintek egyenletesek. Speciális lefutású görbék tárolásához a jel változási tartományát egyenlőtlen időközökre is oszthatjuk, ami úgy valósítható meg, hogy a 8 digitál-analóg átalakító lépéseinek számát a legnagyobb felbontáshoz rendeljük hozzá, viszont a 7 kimeneten lévő számok és a 8 digitál-analóg átalakító digitális bemenete közé egy memóriában tárolt táblázatot iktatunk, amelyből a kívánt felbontásnak megfelelően végeztetjük az analóg átalakítást. Ahol pl. nincs szükség a maximális felbontásokra, ott minden második, harmadik, stb. számot rendelhetjük hozzá a 7 kimenet egyenként növekvő számaihoz. Egyenlőtlen felbontásnál a DU feszültséglépcső nagyságát is az ugrással összhangban kell változtatni. Ez megoldható például a 14 potenciométemek egy további digitál-analóg átalakítóval való helyettesítésével és ezen átalakító digitális bemenetéinek egy memóriában tárolt és a 7 kimenettel címzett táblázat alapján történő vezérlésével. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás analóg jel mintavételezésére és tárba való rögzítésére, amelynek során az analóg jel értéktartományát diszkrét figyelőszintekre osztjuk és minden figyelőszinthez egy számértéket rendelünk hozzá, és ha az analóg jel valamely figyelőszint tartományába esik, akkor ezen figyelőszinthez rendelt számértéket tekintjük az analóg jel digitális reprezentánsának, meghatározott mintavételi időpontokban meghatározzuk az analóg jel digitális számértékét és ha ez a közvetlenül megelőző mintavételi időpontban meghatározott számértéktől különbözik, a mintavett értékek alapján nyert információt tároljuk, azzal jellemezve, hogy tároláskor a tárnak az adott területét egy jelölési mezőre és egy adatmezőre osztjuk, a jelölési mezőn az említett különbség előjeles nagyságától függő jelölési információt tárolunk, az adatmezőn pedig a jelölési információ értékétől függően vagy az előző tárolási időpont óta eltelt időre utaló információt vagy pedig az említett különbséget, illetve adott esetben a pillanatnyi számértéket tároljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ha az említett különbség abszolút értéke 1, akkor a jelölési mezőn ezt a tényt és a különbség előjelét, az adatmezőn pedig az előző tárolási időpont óta eltelt időre utaló információt tároljuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ha az említett különbség abszolút értéke 1-nél nagyobb, akkor a jelölési mezőn ezt a tényt és a különbség előjelére utaló információt, az adatmezőn pedig a különbség nagyságára vonatkozó információt tároljuk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jelölési mező nagyságát az adatmező rovására növeljük, ha a különbség abszolút értéke 1-nél nagyobb. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden tárolási időpontban a hozzárendelt tárolási terület jelölési mezejét és az előző tárolási terület információs mezejét írjuk be. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jelölési mezőn egy sajátos kódot rendelünk hozzá ahhoz az állapothoz, amikor az előző tárolási időpont óta a figyelőszint értéke nem változott, de az időmérésre rendelkezésre álló adatmező túlcsordult, és ekkor a megfelelő adatmezőn tömörített időinformációt rögzítünk. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az analóg jel maximális változási sebessége által meghatározott és az előírt pontosságú jelreprodukcióhoz szükséges hosszúságú azonos mintavételi periódusokban végzünk mintavételt, és időinformációként az adatmezőre az előző tárolási időpont óta eltelt mintavételi periódusok számát írjuk be. 8. Mintavételezési eljárás az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás mintavételezési szakaszának végzésére, amely magában foglalja az analóg jel digitális átalakítását is, és ennek során az analóg jel nagyságát folyamatosan összehasonlítjuk az adott figyelőszint felső határát képező felső küszöbfeszültséggel és alsó határát képező alsó küszöbfeszültséggel és jelezzük, ha az analóg jel a figyelőszinten kívül tartózkodik, azzal jellemezve, hogy diszkrét mintavételi időpontokban megvizsgáljuk, hogy az analóg jel a figyelőszinten belül tartózkodik, és ha valamelyik irányban azon kívül esik, akkor a két küszöbfeszültséget a figyelőszint tartományánál kisebb diszkrét feszültségugrásokkal az adott irányban mindaddig változtatjuk, ameddig az analóg jel az új figyelőszintbe nem esik, és minden figyelőszinthez azt a számot rendeljük hozzá, ami az egyik szélső figyelőszinttől az adott figyelőszint eléréséig tartozó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
