203447. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként acil-ciklohexándionokat és oximétereik sóit tartalmazó herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1

HU 203 447 B

2

Vegyület

száma

Felhasznált

mennyiség

szár

átmérő

Árpa

Növény

szárazsúlya

Kezelés utáni új növekedés

4.51

300 g/ha S

100%

95%

96%

1000 g/ha S

96%

90%

75%

(Kontroll)-100%

100%

100%

E - permetezés emulziókoncentrátummal.

S - permetezés szuszpenziókoncentrátummal.

IX. Táblázat

Növény Herbicidhatás

árpa

1

búza

1

köles

1

kukorica

1

rizs

1

szója

9

gyapot

9

napraforgó

9

cukorborsó

9

Avena fatua

1

Bromus tectorum

1

Lolium perenne

1

Alopecurus myosuroides

1

Digitaria sanguinalis

1

Echinochloa crus-galli

1

Sorghum halepense

1

Rottboellia exaltata

2

14. példa

Herbicidhatás a hatóanyagoknak kikelés utáni alkalmazása esetén

Különböző haszonnövényeket és gyomokat hajtattuk ki melegházban, magról, cserepekben, míg azok 40 4-6 leveles állapotot értek el. Ezután a növényeket 25%-os emulziókoncentrátumból készített vizes hatóanyag-emulzióval permeteztük be, 4 kg/ha-nak megfelelő dózisban. A kezelt növényeket ezután optimális megvilágítási körülmények között és rendszeresen ön- 45 tözve, 22-25 °C hőmérsékleten és 50-70% -os relatív nedvességtartalmú levegőn tartottuk. A kiértékelést a kezelést követő 15. napon végeztük. A vizsgált vegyületek, a kísérletben ugyanolyan jó hatást mutattak, mint all. példa esetében;' különösen az V. és VI. táblázat 50 szerinti, az 5.31, 5.50, 5,58 és 6.02 számú vegyületek mutatkoztak hatásosnak.

15. példa

Növénynövekedést gátló hatások trópusi talajborító 55 hüvelyesek (Cover crops) esetén A kísérleti növényeket (Centrosema plumieri) és (Centrosema pubescens) teljesen kifejlődött állapotukig hajtattuk ki, majd 60 cm-esre vágtuk vissza. 7 nap elteltével a hatóanyagot vizes emulzióként permeteztük. A ki- 60

sérleti növényeket 70%-os relatív nedvességtartalmú levegőn, napi 14 órán át 6000 lux mesterséges megvilágítással, nappal 27 “C és éjjel 25 "C hőmérsékleten tartottuk. 4 héttel az adagolás után a kísérletet kiértékeltük. Ennek során a kontrollokhoz képest meghatároztuk az elért növekedést. Az újonnan nőtt részeket lemértük, és meghatároztuk a fitotoxicitást. A fenti kísérletben a IV. és V. táblázatban szereplő hatóanyagokkal kezelt növények esetén az újonnan nőtt részek jelentős mértékben csökkentek (a kezeletlen kontrollnövények új részeihez viszonyítva kevesebb mint 20%) anélkül, hogy a kísérleti növények károsodtak volna.

16. példa

Növekedésszabályozás szóján

Műanyag tartályokban levő föld-agyag-homok (6:3:1) keverékbe „Hark” szójafajtát vetettünk, és melegházban helyeztük el azokat. A hőmérséklet, megvilágítás, trágyaadagolás és öntözés optimális megválasztása következtében a növények kb. 5 hét elteltével érték el az 5-6 trifóliáns állapotot. Ebben az időpontban a növényeket az (I) általános képletű hatóanyag vizes készítményével alapos nedvesedésig permeteztük be. Az alkalmazott hatóanyag- koncentráció kb. 2000 g hatóanyag/ha volt. A kiértékelést kb. 5 héttel a hatóanyag adagolása után végeztük. A kezeletlen kontrolinövényekhez képest a IV. és V. táblázat szerinti hatóanyagokkal kezelt növényeken a hüvelytermés száma és tömege jelentősen megnövekedett.

17. példa

Növekedésgátlás gabona esetén

Sterilizált földdel töltött műanyag cserepekbe Hordeum vulgare (nyári árpa) és Secae (nyári rozs) fajtákat ültettünk, és melegházban - szükség szerint öntöztük azokat. A kikelést követő kb. 21. napon a hajtásokat az (I) általános képletű hatóanyag vizes permetlevével permeteztük be. A hatóanyag-mennyiség kb. 3000 g hatóanyag/ha yolt. 21 nappal a kezelés után meghatároztuk a gabona növekedését. A kezelt növények a kezeletlen kontroliokéhoz képest lényegesen csökkentett növekedést mutattak (a kontroll új részeihez képest 60-90%), valamint részben a szár átmérője növekedett.

18. példa

Növekedésgátlás fiivek esetén Föld-agyag-homok (6:3:1) eleggyel töltött műanyag edényekbe Lolium perenne, Poa pratensis, Festuca ovi-18