203444. lajstromszámú szabadalom • Kígyóház óriáskígyók tartására és tenyésztésére
1 HU 203 444 B 2 A 3b. ábrán jól látható, hogy a szomszédos 2a teiráriumok 2c oldalfalai is 5 ajtókkal egymással összeköttetésben állnak. A 4. ábra a 2a terrárium átalakítását mutatja abban az esetben, ha tojásrakás és tojáskeltés idejére az la nősténykígyók és az lb hímkígyók ideiglenesen egymástól a 2g és 2h osztófalakkal el lettek különítve. Az 5. ábrán a 13a tojástartó tálca látható. A 13b osztórács a 14 tojások méreteihez igazodóan vannak kialakítva. Gyakran előfordul, hogy két-három darab 14 tojás a tojásrakásnál összeregad. Ezeket nem szabad szétszedni, hanem rendkívül óvatosan, összeregadt állapotban kell a 13a tojástartó tálcára helyezni. Ebben az esetben a 13b osztórácsot alkotó 13c osztólapokat ehhez igazodó méretűre választjuk. A 13c osztólapok egymáshoz 13d hézagokkal kapcsolódnak, amit a 6. ábra mutat. A találmány szerinti kígyóházban nagyüzemi tartásra elsősorban a gyorsan és nagyra növő, a különösen szép mintázatú, továbbá a gyorsan szaporodó óriáskígyó faj előnyös. Kiegészítő szempont lehet még, hogy húsa emberi fogyasztásra alkalmas legyen. A felsorolt igényeket a következő óriáskígyó fajok elégítik ki: a tigris piton (Python molurus bivittatus), a kockás piton (Python reticulatus), az aszala vagy szikla piton (Python sebae), a díszes morélia (Morelia árgus árgus), a boa (Boa constrictor ortoni), valamint az anakonda (Eunectes murinus). A találmány tárgyát képező kígyóházban egyszeri beruházással, viszonylag nem túl magas fenntartási költségek mellett a beruházás gyors megtérülését és jelentős folyamatos gazdasági hasznot eredményező tevékenység valósítható meg. A kígyóházban a tenyésztésre szánt óriáskígyó természetes előfordulási helyétől és éghajlatától eltérő körülmények között is megvalósítható tartásuk és szaporításuk. Különösen gazdaságos lehet az egy vagy több kígyóházból kialakított kígyófarmon a tenyésztés, ha olcsó hőforrás áll rendelkezésünkre, pl. közeli melegvízforrás, vagy valamilyen hulladékhő, pl. vegyi müvektől vagy szemétégetőtől. Az óriáskígyók tápláléka olcsón beszerezhető, igénytelen és gyorsan szaporodó takarmányállat, általában valamilyen rágcsálóféle, a tenyésztendő óriáskígyó korának megfelelőén, pl. egér, patkány, nyúl, hörcsög, tengerimalac, stb. A kígyók táplálkozási ideje meglehetősen ritka, havonta 1-2 alkalom, de normál koplalási időszakban 2-4 hónapot is kibírnak táplálkozás nélkül. így kis létszámú gondozó személyzettel megoldható a kígyófaim kiszolgálása. A találmány szerinti modulrendszerű tenyésztő egységek, amelyekben csupán 4-4 óriáskígyót helyezünk el, alkalmasak arra, hogy az egyes kígyók takarmányállattal való táplálását a táplálkozási cikluson belül egymástól eltérőén hajtsuk végre. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg csak egy kígyót etetünk a többi távoltartása mellett. így elkerülhető a már korábban említett, közös takarmányállat lenyelésével járó végzetes kígyópusztulás. A tenyésztő egységek egymás feletti, három szinten való elhelyezésével külön szinten tarthatók az egy-, a két- és hároméves, azaz vágóérett kígyók. Ez a felépítés a felügyelet és gondozás szempontjából előnyös. Egy tojásrakó nősténykígyó évente 30-120 utódot kelt ki. Tehát még a legalacsonyabb utódszám figyelembe vételével is nagy szaporulatra számíthatunk. A találmány szerinti kígyóházban tartott és tenyésztett óriáskígyók bőre rendkívül jól értékesíthető. A levágott óriáskígyók húsa pedig akár emberi fogyasztásra is hasznosítható, vagy ettől idegen étkezési szokások esetén takarmányként szolgálhat. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kígyóház óriáskígyók tartására és tenyésztésére, amelynek egy vagy több közlekedő folyosóval megközelíthető, egymástól elkülönített modulrendszerű tenyésztő egységei vannak, a tenyésztő egységeknek a közlekedő folyosóra nyíló ajtaja van, adott esetben a tenyésztő egységek egymás összeköttetését szolgáló és/vagy közös vagy különálló napozóra kivezető nyitható és zárható ajtókkal is rendelkeznek, a tenyésztő egységekből és az egy vagy több közlekedő folyosóból felépülő kígyóház az óriáskígyók kiszabadulását megakadályozó tetővel, külső térrel való összeköttetésre a közlekedő folyosó pedig legalább egy darab külső ajtóval van ellátva, azzal jellemezve, hogy a közlekedő folyosó (3) és a közlekedő folyosó (3) vonalvezetéséhez igazodó, egymás mellé sorolt modulrendszerű tenyésztő egységek (2) csigavonalban vannak elrendezve, a tenyésztő egységek (2) előnyösen paralelogramma vagy trapéz, továbbá körgyűrű szegmens alapúak, egy-egy tenyésztő egység (2) célszerűen két részre van osztva, mégpedig egy fedett terráriumra (2a) és egy szabad légterű, ráccsal (8) lezárt napozóra (2b), a tenyésztő egységek (2) előnyösen egymás fölött három szintben vannak elhelyezve, a felső szinten kiszolgáló személy közlekedését szolgáló áthidaló tetőjáró (6) van elhelyezve, a tetőjárő (6) a közlekedő folyosó (3) elérésére alkalmas hágcsóval (7a) vagy lépcsővel (7b) van felszerelve, a kígyóház adott esetben pedig tojáskeltető egységekkel (13) is ki van egészítve. 2. Az 1. igénypont szerinti kígyóház, azzal jellemezve, hogy egy tenyésztő egység (2) alapterülete négy darab óriáskígyó (1), mégpedig előnyösen két darab nősténykígyó (la) és két darab hímkígyó (lb) tartására alkalmas méretű, a tenyésztő egység (2) csigavonal irányába eső mérete legalább 3 méter, sugárirányú mérete legalább 5 méter, a fedett terrárium (2a) és a szabad légterű napozó (2b) alapterületei célszerűen 3:2 arányban vannak kialakítva, a közlekedő folyosó (3) szélessége pedig legalább 1,5 méter. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kígyóház, azzal jellemezve, hogy a szomszédos tenyésztő egységek (2) oldalfalai (2c) egymással összenyitható ajtókkal (5) rendelkeznek, a tenyésztő egységek (2) egyfelől a tenrárium (2a) felőli oldalon a közlekedő folyosóra (3) nyíló elülső fallal (2e), másfelől a napozó (2b) felőli oldalon a soronkövetkező közlekedő folyosóra (3) nyíló hátsó fal5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
