203443. lajstromszámú szabadalom • Tejmennyiségmérő fejőberendezésekhez, főleg egyedi tejméréshez
1 HU 203 443 B 2 A találmány tárgya tejmennyiségmérő fejőberendezésekhez, amely főleg egyedi tejméréshez való. Mint ismeretes, a korszerű állattartó telepeken alapvető jelentőségű, hogy a tenyésztők pontosan ismerjék a tehenenként fejt tejmennyiségeket. Takarmányozási és tenyésztési szempontból egyaránt előnyős, ha a tehenenként fejt tejmennyiséget minden fejés alkalmával mérik, hiszen ebből könnyen meghatározható a tehenek napi, heti, vagy havi átlagos hozama. De a fejt tejmennyiség alapján a tenyésztő következtethet a takarmányozás megfelelőségére is, ez alapján változtatható az egyedenként kiadandó takarmány mennyisége, azaz csökkenthető, vagy növelhető. Az ismert fejőtermi fejőberendezésekben a korszerűbb kiviteleknél a tejmennyiségmérőket eleve beépítik és a tejmennyiségmérők kimenő villamos jeleit központi számítógépek adatgyűjtőihez továbbítják. Ezeknél az adatgyűjtők naponta folyamatosan regisztrálják a tehenenként fejt tej mennyiségét. Az adatokból előre meghatározott programok alapján egyedi heti, vagy havi átlaglisták készíthetők. Ezek a berendezések azonban rendkívül bonyolultak és drágák, így szélesebb körű elterjedésükre alig lehet számítani. A meglévő fejőberendezésekhez utólag is csatlakoztatható tejmennyiségmérők sokféle változata ismert. Ilyen például a kereskedelemben „MILKO-SCOPE” néven ismert dán, vagy a „VAIKÁTÓ” néven ismert svéd tejmennyiségmérők. Ezeknél a mérés folyamata súlymérés alapján történik, azaz az áramló tej útjába helyezett ellenállás okozta nyomáskülönbség (Bernoulli veszteség) hatására egységnyi idő alatti folyadékmennyiség alapján mérnek. Jelentős hiányossága a fenti megoldásoknak, hogy a tőgyből kiármaló tej útjában elhelyezett mérőegységek az ellenállásuk révén óhatatlanul vákuumveszteséget okoznak a berendezésben, és ezáltal megváltoztatják a tőgybimbók végénél kialakuló fejési vákuumviszonyokat. Ennek pedig az a következménye, hogy eltérő lesz a fejés intenzitása, azaz folyamata. Mivel pedig a tejleadás a teheneknél neurohormonális ingerhatás következménye, a mérőegységek maguk és a kezelőszemélyzet zavarják az állatokat, következésképpen megváltozik a kifejt tej mennyisége is. (Lásd pl. Mikecz L: „Az állattenyésztés gépei” c. könyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985, 278— 285. oldal.) Az ismert tejmennyiségmérők további csoportjánál súlymérést alkalmaznak ugyancsak, ilyen például a kereskedelemben „DAUGAVA” néven ismert szovjet és a „BOBSON” néven ismert USA-beli megoldás. A gyakorlati tapasztalatok szerint ezeknél a levegőbevezetés hatására a tej erősen habosodik, a hab a mérőcellákból túlcsordul és ez erősen lerontja a mérés pontosságát. Ezek a tejmennyiségmérők a levegőbevezetéssel üzemelő korszerűnek mondható fejőkészülékeknél nem alkalmazhatók, mivel a fejőkészülék kollektorától áramló tej a beármaló levegővel inhomogén keveréket képez, egyúttal lüktető mozgást végez, de periodikusan ellenkező irányú áramlás is létrejön. További probléma ezeknél, hogy a fejés kezdeti és befejező fázisában a tej térfogattömege és összetétele eltérő, továbbá ugyancsak eltérés mutatkozik a tej villamos vezetőképességében és a dielektromos állandójában is. Térfogatmérésen alapulnak az ismert tejmennyiségmérők másik csoportjába tartozó készülékek, így például a kereskedelemben „DARY-COLL” és a „WESTFALIA” néven ismert típusok. Ezeknél viszonylag nagy térfogatú mérőedényt alkalmaznak (2-6 dm3), így az áramló folyadék útjában túl nagy térfogatbővületet képeznek. Emiatt a fejőberendezéseknél megszokott folyadékcirkuláltatással végzett tisztítási művelet nem alkalmazható, hiszen a tisztítófolyadék ezekben a bűvöletekben annyira lelassul, hogy nem képes a tejmennyiségmérő falára megfelelő mechanikus tisztítóhatást kifejteni. Kielégítőbb tisztítást ezeknél csak a tisztítófolyadék hőmérsékletének, illetve koncentrációjának növelésével érhetnek el, amivel viszont jelentősen megdrágul a tisztítási művelet. Végül a kereskedelemben „MIELE” néven ismert NSZK-beli tejmennyiségmérőnek felül beömléssel és vákuumcsonkkal ellátott, viszonylag nagy térfogatú (10-15 cm átmérőjű) mérőedénye van, amelynek alsó terét mágnessel társított úszószelep választja le. A mérőedény alsó terében helyezkedik el a kiömlés, amely a tejgyűjtőhöz menő tejvezetékre csatlakozik. A szeleptányér az alsó térben elrendezett villamos relével működik együtt, amely villamos mérő-vezérlő egységre csatlakozik. Továbbá, az alső tér atmoszférikus levegőbeömléssel is kapcsolatban van. A villamos relé kapcsolásai összhangban vannak a szeleptányér nyitásával, illetve zárásával, amelyeket a mérő-vezérlő egység számlálja és ennek alapján jelzi ki az egyedileg mért tejmennyiséget. A fenti megoldás hiányossága, hogy a levegőbelépés a rendszerben vákuumingadozásokat okoz, amelynek hátrányos voltára már a fentiekben utaltunk. További probléma, hogy itt is túl nagy a mérőedény keresztmetszetbővülete, amivel egyrészt az jár, hogy kielégítően nem mosható át, másrészt a falán tejkőlerakódások képződhetnek és különösen a felső részén baktériumok telepedhetnek meg. A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan egyedi tejmérésre is alkalmas temennyiségmérő létrehozása, amely viszonylag egyszerű és olcsó szerkezeti kialakítású, a fejőberendezésekhez univerzálisan alkalmazható, továbbá üzembiztos és pontos, tisztítása pedig egyszerű módon, a tisztítófolyadék keresztüláramoltatásával megoldható. A kitűzött feladat megoldásához az utolsóként említett ismert tejmennyiségmérőből indultunk ki, amelynek beömléssel és kiömléssel ellátott mérőedénye van, ez a beömlés és a kiömlés a fejőberendezés fejőkészüléke és tejgyűjtője közötti tejvezetékbe van iktatva, továbbá a mérőedény beömlése és kiömlése között áramlásszabályozó szelep van elrendezve, amely kijelzővel felszerelt villamos mérő-vezérlő egységgel van kapcsolatban. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, vagyis a találmány lényege, hogy a mérőedény két olyan azonos mérőcsőként van kialakítva, amelyek alsó része távműködtethető irányváltószelepként kialakított áramlásszabályozó szelep révén a beömléssel közlekedő töltőcső alsó részével felváltva 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
