203442. lajstromszámú szabadalom • DPG 35 jelü női beltenyésztett napraforgó vonal
1 HU 203 442 B 2 A találmány tárgya DPG 35 jelű női beltenyésztett napraforgó vonal. A Helianthus annus var. macrocarpus, vagyis a napraforgó a világ számos országában jelentős mezőgazdasági termény, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. A napraforgót olaj előállítására, valamint táplálékként és ipari célokra hasznosítják. A napraforgómagot pörkölve és hántolva élvezeti cikként forgalmazzák. Kisebb mértékben madáreleségként is hasznosítják. Az elmúlt 15 évben a kereskedelemben domináns szerephez jutott a hibrid napraforgó. A hibridizálás eredményeként jelentősen megnövelt terméshozamú, erősebb szárral és gyökérrel, valamint egységesebb jellemzőkkel rendelkező, és rovarokkal és betegségekkel szemben jobban ellenálló fajtákat fejlesztettek ki. Egyszerű keresztezéssel nyert hibrid napraforgó előállítható, ha szülőegyedként homozigóta beltenyésztett vonalat alkalmazunk. A homozigóta jelleg beltenyésztett vonalon belül ismételt beltenyésztéssel megvalósítható, és általában a hatodik vagy hetedik, önbeporzással beltenyésztett generáció genetikailag tisztának tekinthető. A lényegi genetikai azonosságot célzó beltenyésztés azonban az ellenállóképesség, a terméshozam és más növényi jellemzők csökkenéséhez vezet. Ennek eredményeként beltenyésztett napraforgó vonalak nem termeszthetők kereskedelmi célokra. Bár a napraforgóval kapcsolatos kutatások során elvégzett számos tenyésztési kísérlettel kifejlesztett beltenyésztett vonalak kereskedelmi célból nem termeszthetők, ezek különleges fontossággal bírnak első generációjú (Fi) hibridek előállításánál, például két beltenyésztett vonal hibridizálásával. Két beltenyésztett vonal keresztezésével hibrid életerő vagy heterózis lép fel és a hibrid növény jelentősen megnövelt terméshozammal, erős szárral és gyökérrel, homogenitással, valamint rovarokkal és betegségekkel szemben mutatott erős rezisztenciával rendelkezik. Az Fi hibrid növények önbeporzásával vagy keresztező beporzásával másodgenerációjú (F2) hibridek keletkeznek. Az F2 hibrid növény és magjai tulajdonságai kevésbé kedvezőek, mint az Fi hibrid tulajdonságai, így terméshozama alacsonyabb és nem kívánatos genetikai jellemzők juthatnak kifejezésre. A csökkent jellemzők következtében a kevésbé előnyös második generációjú F2 hibridet eredményező Fi hibridek magjait nem gyűjtik be a termesztők. Ellenkezőleg, a termesztők minden évben első generációjú (Fi) hibrid magok előállítására alkalmas válogatott beltenyésztett szülőegyedek keresztezésével kapott új hibrid magokat várnak a kereskedelemtől. A keresztezéssel elsőrendű Fi hibrideket eredményező beltenyésztett vonalak előállítása és szelekciója egy speciális és jelentős szakértelmet igénylő feladat. A termesztő feladata nemcsak elsőrendű beltenyésztett szülővonalak előállítása és szelekciója, hanem olyan hibrid kombinációk előállítása és szelekciója is, amelyek Fi hibridek előállítására és így kereskedelmi forgalmazására alkalmasak. A beltenyésztett szülővonalaknak a kereskedelmi Fj napraforgó hibridek előállításában betöltött jelentős szerepe következtében a napraforgó termesztés és hibridizálás területén különleges hangsúlyt kapott a beltenyésztett szülővonalak kifejlesztése. Szükségessé vált tehát olyan új beltenyésztett vonalak kifejlesztése, amelyek a hibridizálás során nagyobb terméshozammal és olajtartalommal, nagyobb stabilitással és jobb ellenállóképességgel rendelkező első genrációjú hibrid napraforgót eredményeznek. További követelmény az első generációjú hibridek homogenitása, ami megkönnyíti a mechanikus betakarítást és csökkenti a munkaigényt. A napraforgó beltenyésztését nehezíti, hogy szabályozott beporzású vonalakat kell kifejleszteni. A kereskedelmi hibrid mag termelésben ez azt jelenti, hogy citoplazmatikus hím sterilitású rendszereket alkalmaznak. Ennek következtében a nőivarú egyedként alkalmazott vonalakat a Helianthus petiolarisból visszakeresztezéssel származó citoplazma beépítésével sterilizálni kell. A hímivarú egyedként alkalmazott beltenyésztett vonalaknak tehát a visszaalakuláshoz szükséges géneket kell tartalmazni. Bizonyos esetekben ezeket a géneket visszakeresztezéssel kell beépíteni. Ennek eredményeként egyeztetett törekvések vannak a kereskedelmileg forgalmazható első generációjú napraforgó hibridek előállításához szükséges beltenyésztett vonalak kifejlesztésében. A találmány feladata tehát, új DPG 35 jelű beltenyésztett napraforgóvonal kidolgozása. A találmány feladata olyan DPG 35 jelű beltenyésztett vonal kidolgozása, amelynek jellemzője, hogy ha hímivarú vagy nőivarú szülőegyedként más beltenyésztett napraforgóval keresztezzük, úgy előnyös jellemzőkkel rendelkező első genereációjú (Fj) hibridet kapunk. A találmány szerinti DPG 35 jelű beltenyésztett vonal virágporával más napraforgófajtákat megtermékenyítve kiváló minőségű első generációjú (Fi) napraforgó hibridet eredményez. A találmány szerinti DPG 35 jelű beltenyésztett vonal felhasználható napraforgó hibrid előállítására, amelynek során heterózis eredményeként előnyös tulajdonságokkal, így magas terméshozammal, magas olajtartalommal, jó stabilitással, rovarokkal és betegségekkel szemben mutatott jó ellenállással rendelkező első generációjú (Fi) hibrid napraforgót kapunk. A találmány értelmében tehát a DPG 35 jelű beltenyésztett napraforgóvonalat alkalmazzuk, amely magas terméshozammal, kiváló szárral és kiváló egészséggel rendelkezik. A találmány szerinti hibrid napraforgót úgy állítjuk elő, hogy egy első napraforgóvonalat egy második napraforgóvonallal keresztezünk, ahol első napraforgóvonalként vagy második napraforgóvonalként DPG 35 jelű beltenyésztett napraforgóvonalat, míg a másik vonalként egy ettől eltérő beltenyésztett napraforgóvonalat vagy keresztezett hibrid napraforgót alkalmazunk. Új hibrid naprforgófajta előállítása során úgy járunk el, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
