203442. lajstromszámú szabadalom • DPG 35 jelü női beltenyésztett napraforgó vonal

1 HU 203 442 B 2 A találmány tárgya DPG 35 jelű női beltenyésztett napraforgó vonal. A Helianthus annus var. macrocarpus, vagyis a napra­forgó a világ számos országában jelentős mezőgazda­­sági termény, különösen az Amerikai Egyesült Álla­mokban. A napraforgót olaj előállítására, valamint táp­lálékként és ipari célokra hasznosítják. A napraforgó­­magot pörkölve és hántolva élvezeti cikként forgal­mazzák. Kisebb mértékben madáreleségként is haszno­sítják. Az elmúlt 15 évben a kereskedelemben domináns szerephez jutott a hibrid napraforgó. A hibridizálás eredményeként jelentősen megnövelt terméshozamú, erősebb szárral és gyökérrel, valamint egységesebb jel­lemzőkkel rendelkező, és rovarokkal és betegségekkel szemben jobban ellenálló fajtákat fejlesztettek ki. Egyszerű keresztezéssel nyert hibrid napraforgó elő­állítható, ha szülőegyedként homozigóta beltenyésztett vonalat alkalmazunk. A homozigóta jelleg beltenyész­tett vonalon belül ismételt beltenyésztéssel megvalósít­ható, és általában a hatodik vagy hetedik, önbeporzás­sal beltenyésztett generáció genetikailag tisztának te­kinthető. A lényegi genetikai azonosságot célzó beltenyésztés azonban az ellenállóképesség, a terméshozam és más növényi jellemzők csökkenéséhez vezet. Ennek ered­ményeként beltenyésztett napraforgó vonalak nem ter­meszthetők kereskedelmi célokra. Bár a napraforgóval kapcsolatos kutatások során el­végzett számos tenyésztési kísérlettel kifejlesztett bel­tenyésztett vonalak kereskedelmi célból nem termeszt­hetők, ezek különleges fontossággal bírnak első gene­rációjú (Fi) hibridek előállításánál, például két belte­nyésztett vonal hibridizálásával. Két beltenyésztett vo­nal keresztezésével hibrid életerő vagy heterózis lép fel és a hibrid növény jelentősen megnövelt terméshozam­mal, erős szárral és gyökérrel, homogenitással, vala­mint rovarokkal és betegségekkel szemben mutatott erős rezisztenciával rendelkezik. Az Fi hibrid növé­nyek önbeporzásával vagy keresztező beporzásával másodgenerációjú (F2) hibridek keletkeznek. Az F2 hibrid növény és magjai tulajdonságai kevésbé kedve­zőek, mint az Fi hibrid tulajdonságai, így terméshoza­ma alacsonyabb és nem kívánatos genetikai jellemzők juthatnak kifejezésre. A csökkent jellemzők következ­tében a kevésbé előnyös második generációjú F2 hibri­det eredményező Fi hibridek magjait nem gyűjtik be a termesztők. Ellenkezőleg, a termesztők minden évben első generációjú (Fi) hibrid magok előállítására alkal­mas válogatott beltenyésztett szülőegyedek keresztezé­sével kapott új hibrid magokat várnak a kereskedelem­től. A keresztezéssel elsőrendű Fi hibrideket eredménye­ző beltenyésztett vonalak előállítása és szelekciója egy speciális és jelentős szakértelmet igénylő feladat. A termesztő feladata nemcsak elsőrendű beltenyésztett szülővonalak előállítása és szelekciója, hanem olyan hibrid kombinációk előállítása és szelekciója is, ame­lyek Fi hibridek előállítására és így kereskedelmi for­galmazására alkalmasak. A beltenyésztett szülővonalaknak a kereskedelmi Fj napraforgó hibridek előállításában betöltött jelentős sze­repe következtében a napraforgó termesztés és hibridizá­lás területén különleges hangsúlyt kapott a beltenyésztett szülővonalak kifejlesztése. Szükségessé vált tehát olyan új beltenyésztett vonalak kifejlesztése, amelyek a hibridi­zálás során nagyobb terméshozammal és olajtartalom­mal, nagyobb stabilitással és jobb ellenállóképességgel rendelkező első genrációjú hibrid napraforgót eredmé­nyeznek. További követelmény az első generációjú hibri­dek homogenitása, ami megkönnyíti a mechanikus beta­karítást és csökkenti a munkaigényt. A napraforgó beltenyésztését nehezíti, hogy szabá­lyozott beporzású vonalakat kell kifejleszteni. A ke­reskedelmi hibrid mag termelésben ez azt jelenti, hogy citoplazmatikus hím sterilitású rendszereket al­kalmaznak. Ennek következtében a nőivarú egyed­­ként alkalmazott vonalakat a Helianthus petiolaris­­ból visszakeresztezéssel származó citoplazma beépí­tésével sterilizálni kell. A hímivarú egyedként alkal­mazott beltenyésztett vonalaknak tehát a visszaalaku­­láshoz szükséges géneket kell tartalmazni. Bizonyos esetekben ezeket a géneket visszakeresztezéssel kell beépíteni. Ennek eredményeként egyeztetett törekvések van­nak a kereskedelmileg forgalmazható első generációjú napraforgó hibridek előállításához szükséges belte­nyésztett vonalak kifejlesztésében. A találmány feladata tehát, új DPG 35 jelű belte­nyésztett napraforgóvonal kidolgozása. A találmány feladata olyan DPG 35 jelű beltenyész­tett vonal kidolgozása, amelynek jellemzője, hogy ha hímivarú vagy nőivarú szülőegyedként más belte­nyésztett napraforgóval keresztezzük, úgy előnyös jel­lemzőkkel rendelkező első genereációjú (Fj) hibridet kapunk. A találmány szerinti DPG 35 jelű beltenyésztett vo­nal virágporával más napraforgófajtákat megterméke­nyítve kiváló minőségű első generációjú (Fi) napra­forgó hibridet eredményez. A találmány szerinti DPG 35 jelű beltenyésztett vo­nal felhasználható napraforgó hibrid előállítására, amelynek során heterózis eredményeként előnyös tu­lajdonságokkal, így magas terméshozammal, magas olajtartalommal, jó stabilitással, rovarokkal és betegsé­gekkel szemben mutatott jó ellenállással rendelkező első generációjú (Fi) hibrid napraforgót kapunk. A találmány értelmében tehát a DPG 35 jelű belte­nyésztett napraforgóvonalat alkalmazzuk, amely ma­gas terméshozammal, kiváló szárral és kiváló egész­séggel rendelkezik. A találmány szerinti hibrid napraforgót úgy állítjuk elő, hogy egy első napraforgóvonalat egy második nap­raforgóvonallal keresztezünk, ahol első napraforgóvo­nalként vagy második napraforgóvonalként DPG 35 jelű beltenyésztett napraforgóvonalat, míg a másik vo­nalként egy ettől eltérő beltenyésztett napraforgóvona­lat vagy keresztezett hibrid napraforgót alkalmazunk. Új hibrid naprforgófajta előállítása során úgy járunk el, hogy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents