203418. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés vagyonvédelmi berendezések mérőhurkainak vezérlésére
7 HU 203 418 B 8 alsó refemciát állító vezetéken az f alsó referenciavezetéken lévő szint elemelkedik, és a referenciajel hiányában a 12 komparái egység jelet ad a c vezérlővezetékre). A találmány szerinti 16 szintillesztő-egység további példakénti kiviteli alakjait ugyancsak a 4. ábra alapján ismertetjük, melyek a már ismertetettől abban térnek el, hogy a 23 védő ellenállás VDR ellenállás. A 25 első védő dióda és a 26 második védő dióda vágó dióda, célszerűen IN 4004. A 16 szintillesztő-egység ezen kiviteli alakjainak a működése megegyezik a már ismertetettével. A találmány szerinti 17 szintkapcsoló-egység egy példakénti kiviteli alakját az 5. ábra alapján ismertetjük. A 17 szintkapcsoló-egység 33 erősítő részegységénei: bemenetei részben a D tápellátó vezetékcsoport részét képező x tápfeszültség-vezetékre, részben pedig o osztó vezetéken keresztül 35 első osztó ellenállás egyik kapcsára, kimenete pedig az E szintbeállító vezetékcsoport részét képező d hurokszint beálh'tó vezetékre van csatlakoztatva. A 35 első osztó ellenállás másik kapcsa p kapcsolt vezetéken át 36 második osztó ellenállás egyik kapcsára és 34 kapcsoló részegység kimenetére van kötve. A 36 második osztó ellenállás másik kapcsa a D tápellátó vezetékcsoport részét képező z földvezetékre van csatlakoztatva. A 34 kapcsoló részegység bemenetei részben az F szintkapcsoló vezetékcsoport részét képező k első ellenőrzővezetékre, m második ellenőrzővezetékre és n generátorvezetékre, részben pedig a D tápellátó vezetékcsoportra, további kimenetei pedig az E szintbeállító vezetékcsoport részét képező h felső referenciát állító vezetékre és j alsó referenciát állító vezetékre vannak kötve. A 34 kapcsoló részegység abban az esetben, ha a k első ellenőrzővezetéken nem érkezik felső referencia elállítási parancs a h felső referenciát állító vezetékre földpotenciált kapcsol, amikor pedig a k első ellenőrzővezetéken felső referenciaelállítási parancs érkezik a h felső referenciát állító vezetéket elengedi, aminek a következtében a 29 első beállító ellenállásból és a 30 második beállító ellenállásból álló osztó ellebeg, vagyis az e felső referenciavezetéken lévő referenciajel a d hurokszint beállító vezetéken lévő jelhez képest lebeg, ezért a 12 komparálóegység a c vezérlővezetékre jelet ad. A 34 kapcsoló részegység abban az esetben, ha az m második ellenőrzővezetéken nem érkezik alsó referenciaelőállítási parancs aj alsó referenciát állító vezetékre földpotenciált kapcsol, amik«’ pedig az m második ellenőrzővezetéken alsó referenciaelállítási parancs érkezik aj alsó referenciát állító vezetéket elengedi, aminek a következtében a 31 harmadik beállító ellenállásból és a 32 negyedik beállító ellenállásból álló osztó ellebeg, vagyis az f alsó referenciavezetéken lévő referenciajel a d hurokszint beállító vezetéken lévő jelhez képest lebeg, ezért a 12 komparáló egység a c vezérlővezetékre jelet ad. Amikor a 34 kapcsoló részegység az n generátorvezetéken jelet kap leföldeli a p kapcsolt vezetéket, így a 33 erősítő részegység az o osztóvezetéken keresztül attól függően, hogy a p kapcsolt vezeték földelve van-e vagy sem különböző értékű ellenállással kapcsolódik a földpotenciálra, amikor a p kapcsolt vezetéket elengedi a 34 kapcsoló részegység akkor a 35 első osztóellenállás és a 36 második osztóellenállás együttes értéke állítja be a 33 erősítő részegység munkapontját, amikor a p kapcsolt vezeték földpotenciálon van, a 35 első osztóellenállás egyedül állítja be a 33 erősítő részegység munkapontját. A 33 erősítő részegység a munkapontjától függő nagyságú feszültséggel fogja táplálni a d hurokszint beállító vezetéket. A találmány szerinti 17 szintkapcsoló-egység további példakénti kiviteli alakjait szintén a 5. ábra alapján ismertetjük, melyek a már ismertetettől abban térnek el, hogy a 33 erősítő részegység darlington kapcsolás, előnyösen BC 182 és BC 301-ből felépítve, a 34 kapcsoló részegység pedig analóg kapcsoló, célszerűen DM 4066. A17 szintkapcsoló-egység ezen kiviteli alakjának a működése megegyezik a már ismertetettével. A találmány szerinti 18 véletlen genetároregység egy példakénti kiviteli alakját a 6. ábra alapján ismertetjük. A 18 véletlen generátoregység 37 első kapuáramkörének bemenetei t kapuzott vezetéken keresztül 38 második kapuáramkör kimenetére, r alapjel vezetéken át 39 véletlen generátor kimenetére, valamint a G beállító vezetékköteg részét képező s üzemmódvezetékre, kimenete pedig az F szintkapcsoló vezetékcsoport részét képező n generátorvezetékre van kötve. A 38 második kapuáramkör bemenetei az F szintkapcsoló vezetékcsoportnak és a G beállító vezetékkötegnek egyaránt részét képező k első ellenőrzővezetékre és m második ellenőrzővezetékre vannak csatlakoztatva. A 39 véletlen generátor bemenetei a D tápellátó vezetékcsoportra vannak kötve. A 39 véletlen generátor véletlen jelet generál és az így előállított jelet adja az r alapjelvezetéken keresztül a 37 első kapuáramkörre. A 38 második kapuáramkör abban az esetben, ha sem a k első ellenőrzővezetéken sem az m második ellenőrzővezetéken nem kap jelet, a t kapuzott vezetéken keresztül a 37 első kapuáramkörre jelet ad A 37 első kapuáramkör abban az esetben, ha az s üzemmódvezetéken keresztül normál üzemállapot jelzést kap és jelet kap a t kapuzott vezetéken, akkor az r alapjelvezetéken étkező véletlen generátor által előállított jelet az n generátorvezetékre adja. A találmány szerinti 18 véletlen generátoregység további példakénti kiviteli alakjait ugyancsak a 6. ábra alapján ismertetjük. A 37 első kapuáramkör hárombemenetű ÉS kapu, előnyösen SN 7411, a 38 második kapuáramkör tótbemenetű NEMVAGY kapu, célszerűen SN 7428, a 39 véletlen generátor ál véletlen generátor, például egy irracionális aritmetikai egység, vagy pedig a 39 véletlen generátor egy a természetes iádióaktivitást érzékelő geiger-számláló. A 18 véletlen generátoregység ezen kiviteli alakjainak a működése megegyezik a már ismertetettével. A találmány szerinti elrendezés alkalmazása esetén, mivel a véletlen generátor jelét kimérni nagyon nehéz, lévén, hogy időben változik, a behatolásnak az a kísérlete, hogy külső rátáplálással bontsák a mérőhurkot lehetetlen, így a sikeres behatolás lehetősége kizárt Abban az esetben, ha a mérőhurkok két különböző táplálási szintjét például tárolós oszcilloszkóppal sikerül is kimérni, a váltási időpillanatokat nem lehet, ezért a külső esetleg különböző szinteket váltogató betáplálás esetén gyakorlatilag lehetetlen ugyanolyan véletlen generátort alkalmazni. Még abban az esetben is így van, ha a behatoló pontosan ismeri az elrendezés felépítését és működését, hiszen két véletlen generátort úgy összeszinkronizálni, hogy időben mindig pontosan együtt fussanak, technikai lehetetlenség. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
