203406. lajstromszámú szabadalom • Összetett reaktor berendezés és eljárás szerves széntartalmú anyagok nyomásos hőkezelésére
13 HU 203 406 B 14 (64,82,178) felett a széntartalmú anyagnak sugárirányban váltakozva befelé és kifelé történő továbbítását, valamint lefelé juttatását elősegítő keverőkarok (48, 174) és keverőfogak (50, 176) vannak, a keverőkarok (48,174) függőleges forgó tengelyen (34,172) vannak rögzítve, a nyomástartó edény (10) fedelén (12, 162) a nedves vagy az előhevített széntartalmú anyagot a reaktortérbe bevezető, beömlőnyílások (24,138) és az anyag haladásával ellentétesen felfelé áramló gázok távozására szolgáló kiömlőnyílások (28,194) vannak, a nyomástartó edény (10) feneke (16) pedig termékürítő nyílással (88) van ellátva, a nyomástartó edényben (10) közvetlenül a reakciótér (114) felett egy hőkezelést elősegítő előhevítő tér (112) van vagy a különálló nyomástartó edényként (10) szolgáló reakciótérhez (114) egy előhevítő ferdekamra (134) van csatlakoztatva, a reakciótérrel (114) közös nyomástartó edényben (10) lévő előhevítő tér (112) kifelé lejtő gyűrű alakú reaktorövekkel (64), keverőkarokkal (48) és keverőfogakkal (50) rendelkezik, míg az előhevítő ferdekamrában (134) szállítócsiga (146) van, a ferdekamra (134) felső vége a reakciótér (114) beömlőnyílásával (138) van összekötve, a reakciótérben (114) az egyes reaktorövek (82,178) környezetében a betáplált és a reaktorövek (82,178) felületén elhelyezkedő anyag fűtésére és termikus átalakításának elősegítésére fűtőberendezések pl. villamos fűtőelem vagy hőcserélő csőköteg, csőkígyó vagy pedig más hőátadó felület van, azzal jellemezve, hogy a reakciótérben (114) lévő reaktorövek (82,178) felső felületének legalább egy része perforált felület, a perforált felületek szegmens (95) alakban vannak elhelyezve, minden szegmenshez (95) egy külső gyűrű alakú perem (96) és egy belső ugyancsak gyűrű alakú perem (101) tartozik, minden szegmensnél (95) a belső perem (101), a külső perem (90) egy alsó fal (103), valamint egy felső perforált fal (ICC) egy-egy kamrát (104) alkot, az alsó falhoz (103) sűrített fűtőgázt a kamrába (104) bevezető beömlőcső (106) csatlakozik, az egy es kamrák (104) beömlőcsövei (106) pedig előnyösen gyűrű alakú gyűjtőcsővel (107) vannak összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gyűjtőcsövek (107) a reaktorövek (82, 178) alatt vannak elhelyezve és a nyomástartó edény (10) hengeres oldalfalán keresztül vezetett, a fűtőgázt a reakciótérbe (114) juttató beömlőcsőhöz (108) vannak csatlakoztatva 3. Az 1. vagy 2, igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a perforált felső fal (102) aljához illeszkedően a széntartalmú anyag karmába (104) jutását meggátoló porózus szerkezetű fémszita (105) van. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szita (105) alsó oldalán, előnyösen szemben a beömlőcsővel (106) a fűtőgáz eloszlását elősegítő terelőlap (109) van, a szegmensek (95) felső falai (102) pedig az alsó reaktorövre (82,178) irányuló anyagáramlást elősegítő nyílásokkal (113) vannak ellátva. 5. Az 1-4. igénypontrác bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szegmensek (95) külső gyűrű alakú pereme (96) külső széle mentén a szegmenst (95) a reaktor belső falához rögzítő horonnyal (115) van kialakítva. 6. Eljárás szerves széntartalmú anyagok nyomásos hőkezelésére az 1. igénypont szerinti berendezéssel, ahol- a nyomás alatt kezelendő nedves, széntartalmú anyagot előhevítő térbe (112) vagy előhevítő ferdekamrába (134) juttatjuk és a reakciógázokkal való ellenáramú hőátadó érintkeztetés útján 90 ‘C és 260 ”C közötti hőmérsékletre előhevítjük;- az előhevítő térben (112) gravitációs úton lefelé haladó vagy az előhevítő ferdekamrában (134) lévő szállítócsigával (146) továbbítjuk az anyagot, miközben nyomás alatt eltávolítjuk belőle a nedvességet, majd- az előhevített anyagot egy nyomástartó edénybe (10) juttatjuk, ahol a reakciótér (114) legfelső reaktorövén (82, 178) az anyagot eloszlatjuk, innen lépcsőzetesen mindig az alatta lévő reaktorövre (82,178) juttatjuk és ezalatt keverőkarokkal (48, 174) is mozgatjuk, eközben- az anyagot megemelt hőmérsékletre hevítjük és a benne lévő illó anyagokat elpárologtatjuk, végül- az illó anyagot a nyomástartó edényen (10) keresztül ellenáramban a széntartalmú anyaggal felfelé áramoltatjuk és visszavezetjük az előhevítő térbe (112) vagy az előhevítő ferdekamrába (134), a szilárd terméket pedig nyomás alatt alul eltávolítjuk, azzal jellemezve, hogy a széntartalmú előhevített anyagot a reakciótérben (114) 200 *C és 650 *C közötti hőmérsékletre hevítjük mialatt 2,07 Mpa és 20,7 Mpa között megválasztott nyomásértéken tartjuk úgy, hogy az anyag felmelegítésére szolgáló fűtőgázt vagy túltelített gőzt a perforált felülettel rendelkező kamrákba (104) fecskendezzük, ahol a fűtőgázt vagy túltelített gőzt a reaktoröveken (82, 178) lévő anyaggal hőátadó érintkezésbe hozzuk, a reaktorövek (82,178) valamelyikén azt megemelt hőmérsékletre hevítjük és annyi ideig ott tartjuk, míg a széntartalmú anyagban lévő illó anyagokat elpárologtatjuk és végül reakciógázok, valamint szilárd reakciótermékek keletkeznek. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az előhevítő térben (112) és a reakciótérben (114) a nyomást 4,14 Mpa és 10,35 Mpa közötti értéken tartjuk. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a perforált felületre befecskendezett fűtőgáz vagy a túlhevített gőz nyomását legalább 0,07 Mpa értékkel a reaktortérben uralkodó nyomás fölé növeljük és hőmérsékletét pedig 593 'C és 621 *C közötti értékre emeljük. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szilárd reakcióterméket a reaktortérből való ürítés előtt legalább 260 ”C hőmérséklet alá, előnyösen 95 ‘C alá hűtjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 8
