203406. lajstromszámú szabadalom • Összetett reaktor berendezés és eljárás szerves széntartalmú anyagok nyomásos hőkezelésére

1 HU 203 406 B 2 A találmány tárgya összetett reaktor szerves széntartal­mú anyagok nyomásos hőkezelésére, amelynek egy re­aktorteret körülvevő nyomástartó edénye van, a nyo­mástartó edényben egymás felett elhelyezkedő gyűrű alakú reaktorövek vannak, minden egyes reaktoröv fe­lett a száltartalmú anyagnak sugárirányban váltakozva befelé és kifelé történő továbbítását, valamint lefelé juttatását elősegítőkeveiőkarok és keverőfogak vannak, a keverőkarok függőleges forgó tengelyen vannak rög­zítve. A nyomástartó edény fedelén a nedves vagy az előhevített széntartalmú anyagot a reaktortérbe beveze­tő beömlőnyílások és az anyag haladásával ellentétesen felfelé áramló gázok távozására szolgáló kiömlőnyílá­sok vannak, a nyomástartó edény feneke pedig termékü­rítő nyílással van ellátva. A nyomástartó edényben a hőkezelés elősegítésére a reakciótér felett közvetlenül egy előhevíttető tér van vagy a különálló nyomástartó edényként szolgáló reakciótérhez egy előhevítő ferde­kamra van csatlakoztatva. A reakciótérrel közös nyo­mástartó edényben lévő előhevítő tér kifelé lejtő gyűrű alakú reaktorövekkel, keverőkarokkal és keverőfogak­kal rendelkezik míg az előhevítő ferdekamrában szállí­tócsiga van. A ferdekamra felső vége a reakciótér beöm­­lőnyüásával van összekötve, a reakciótérben az egyes reaktorövek környezetében a betáplált és a reaktorövek felületén elhelyezkedő anyag fűtésére és termikus átala­kításának elősegítésére fűtőberendezések pl. villamos fűtőelem vagy hőcserélő csőköteg, csőkígyó vagy pedig más hőátadó felület van. A találmány tárgya továbbá a berendezéssel megva­lósítható eljárás. A hagyományos energiaforrások, így a kőolaj és föld­gáz hiánya és növekvő költségei miatt elkezdték vizs­gálni a bőségesen rendelkezésre álló alternatív energia­­forrásokat, mint amilyenek a lignittípusú szenek, kevés­sé bitumenes szenek a cellulóztartalmú anyagok, így a tőzeg; a cellulóztartalmú hulladékanyagok, mint a faki­termelésből és fűrészüzemi műveletekből származó fű­­részpor, fakéreg, fahulladék, ágak és forgács; a külön­böző mezőgazdasági hulladékanyagok, így a gyapot­szár, mogyoróhéj, kukoricaháncs és hasonlók, továbbá a városi szilárd szennyzagy. Sajnálatos módon ezek az alternatív anyagok eredeti állapotukban nagy energiájú tüzelőanyagként több ok miatt közvetlenül nem használ­hatók. Ezért számos eljárást javasoltak arra, hogy ezeket az anyagokat alkalmas módon átalakítva tüzelőanyag­ként lehessen használni azáltal, hogy nedvességmente­sítés révén fűtőértéküket megnövelik és ugyanakkor tárolhatóságukat javítják. Ilyen jellegű, tipikus berendezéseket és eljárásokat több szabadalomban ismertetnek. így az US 4 052 168 sz. szabadalom szerint lignittípusú szeneket szabályo­zott hőkezelés útján kémiailag átalakítanak és így feltárt, szilárd széntartalmú stabil, időjárásálló terméket kap­nak, amelynek fűtőértéke megközelíti a bitumenes sze­nét. Az US 4 127 391 sz. szabadalom szerint hagyomá­nyos szénmosási és szintisztítási műveletekből eredő, bitumenes hulladéktörmelékből hőkezeléssel szilárd, tömörített, koksz-szerű terméket kapnak, amit szilárd tüzelőanyagként közvetlenül fel lehet használni. Az US 4 129 420 sz. szabadalom szerint természetben előfor­duló cellulóztartalmú anyagokat, így tőzeget, valamint cellulóztartalmú hulladékot szabályozott átalakító hő­kezeléssel feltárnak és így szilárd, széntartalmú vagy koksz-szerű termékeket kapnak, amelyeket szilárd tüze­lőanyagként ömagukban vagy hagyományos tüzelő­anyagokkal, így fűtőolaj-iszapokkal keverve lehet alkal­mazni. Az előbb említett amerikai szabadalmakban leírt típusú, széntartalmú anyagok feltárására szolgáló reak­tort és eljárást ismertet az US 4 126 519 sz. szabadalom, amely szerint folyékony zagyanyagot juttatnak egy fer­de reaktorba és ezt folyamatosan felhevítik, hogy így lényegében száraz, szilárd, megnövelt fűtőértékű reak­cióterméket kapjanak. Ismeretes a DE 2 144 129 sz. közzétételi iratból eljá­rás és berendezés ömleszthető anyagok szárítására, amelynél az anyag egy házban egymás felett elrendezett fűtőfelületeken helyezkedik el és a keletkezett gőzöket megfelelő készülékekkel eltávolítják a ház belsejéből. A gőzökkel együtt elvezetett anyagrész elkülönítése a ház belső terében történik. A gőzáramban elragadott anyagrészeket leválasztó készülékek a Hűtőfelületek és a ház fala között vannak elrendezve. Az alsó fűtőfelület felett és a leválasztó készülékek alatt ferde vezetőleme­zek vannak, melyek a leválasztó készülékek felületéről lehulló anyagrészeknek a mélyebben elhelyezkedő fű­tőfelületre való visszavezetését szolgálják. A DE 2 444 641 sz. közzétételi iratból megismerhető .kemence legalább egy, lényegileg vízszintes tűztérrel rendelkezik, melynek középpontján egy forgatható köz­ponti tengely halad át, amelyen legalább egy, sugár­irányban kifelé, a tűztér felett elhelyezkedő keverőkar van rögzítve. Van továbbá egy berendezése, amely su­gárirányú áramlási komponenst hoz létre a tűztérben a rostélyon kezelendő anyagban, valamint egy olyan be­rendezése, amely egy kerületi áramlási komponenst hoz létre az anyagban úgy, hogy a központi tengely forgása­kor az anyagáramlás az egész rostélyfelületen elosztó­dik. Az US 4 626 258 sz. szabadalom és az ezzel meg­egyező HU 200 230 lsz. szabadalom olyan összetett reaktor berendezést ismertet, amelynél egy nyomástartó edényben van kialakítva a reakciótér. A reaktor beren­dezés a nyomástartó edényben közvetlenül a reakciótér felett elhelyezett vagy pedig csak hozzá csatlakoztatott, előhevítő térrel is ki van egészítve. A nedves anyag előhevítése és maga a reakció gyűrű alakú, egymás alatt elhelyezkedő reaktoröveken játszódik le. A reakció le­játszódásához a reaktorteret fel kell hevíteni, ezt pedig a reaktorövek alatt lévő csőkígyókba vezetett hőleadó közeggel érik el. Tehát az ismert megoldásnál közvetí­­tőközeges hőcsere játszódik le. Hátránya ennek a meg­oldásnak a nehézkes hőfokszabályozása, a közvetett fűtési rendszer jellegéből fakadóan a nagy időállandó, a hosszú visszacsatolási idő. A találmány célja olyan reaktor és eljárás kialakítása, amelyek a nedves, nyers széntartalmú anyagok folyto­nos hőkezelése terén még hatékonyabbak, könnyebben kezelhetők, egyszerűbben és pontosabban szabályozha­tók. A találmány feladata elsősorban a fenti US 4 626 258 sz. szabadalom alapján ismertté vált berendezés és eljá­rás továbbfejlesztése és annak hátrányainak kiküszöbö­lése. A jelen találmánnyal a korábbi csupán csőkígyós fűtési megoldás helyett egy alapvetően új és hatéko­nyabb reaktorfűtési megoldást és ezzel együtt egy új hőkezelési eljárást fejlesztettünk ki. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy a közvetlen fűtéssel egyrészt hatékonyabb hőáta­dás valósítható meg, másrészt a fűtőgáznak vagy túlhe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents