203385. lajstromszámú szabadalom • Borostyánkősav-származékot tartalmazó benzinkészítmény, valamint e származékot tartalmazó, benzinhez adalékként adható koncentrátum
7 HU 203 385 B 8 III. táblázat folytatása Az adalék mennyisége, ppm Átlagos Átlagos pontszám javulás % I. EL in. IV. V. 400 18- 4 8,37 27 400 18- 20 — 7,13-29 400-16 -4 9,02 56 400 18- ~ 20 9,32 70 A ül. táblázat adatai világosan mutatják, hogy az I. és n. adalékok a tisztasági fokot kedvezőbben javítják, és ezt az V. adalék még erősíti is. Ezzel szemben a IV. adalék az I. és II. adalékok kedvező hatását megfordíthatja. 4. példa Az alkálifémet tartalmazó adalékok hőállandóságának kiértékelése céljából 1,00 g vizsgálandó adalékot 5 cm átmérőjű tálba helyeztünk, és ezt 280 *C hőmérsékleten tartott, forró lemezre helyeztük: ez a hőmérséklet hasonló a 3. példában leírt vizsgálat során megfigyelt szelephőmérséklethez. 20 perc elmúltával a tálat a forró lemezről levettük, lehűtöttük, és méréssel meghatároztuk a visszamaradó rész (lerakódás) százalékos menynyiségéL Ezután mosási eljárást alkalmaztunk, hogy ezzel szimuláljuk a benzinnek a motor beszívó-nyílásaira kifejtett oldószerhatását Erre a célra a tálat 50 tömeg% xilolt és 50 tömeg% peírolétert (forráspontja 80-120 *C) tartalmazó keverékkel leöblítettük. A visszamaradó lerakódásokat megmértük, hogy így meghatározzuk ezeknek a lerakódásoknak a kiindulási adalékra vonatkoztatott százalékos mennyiségét. E kísérletek eredményét a IV. táblázatban foglaltuk össze. IV. táblázat Adalék Tömeg%- Az öblítés 20 perces után nieg- 280 "C-os maradó hevítés lerakódás után tömeg%-ban 14-18 szcnalomos alkilláncot tartalmazó kálium-(a!kil-szalicilát) 25,1 16,5 930 átlagos molekulatömegű poliizobutilcn-láncot tartalmazó kálium-(poliizoblítiJén-szukctnát) 20,3 0,45 AIV. táblázat adatai világosan mutatják, hogy a szukcináiadalékanyag 280 *C hőmérsékletű hevítés után kevesebb lerakódást hagy hátra, mint az alkil-szalicilát. Ezenkívül a szukcinátból visszamaradó lerakódások folyékony benzinnel könnyen leöblíthetők (lemoshatók). Nyilvánvaló tehát, hogy a szukcinál-adalék a beszívószclepckct kevésbé károsítja, mint az alkil-szalicilát adalékanyag. 5. példa Annak kimutatására, hogy a találmány szerinti készítmény milyen hatást fejt ki a kipufogószelep aljzata kopásának csökkentésére, egy 1,6 literes Ford Sierra motort és egy 1,1 literes Ford Fiesta motort országúti próbának vetettünk alá 16 000 km-es távolságon. A gépkocsik egyik sorozatát ólommentes benzinnel, egy másik sorozatát olyan ólommentes benzinnel üzemeltettük, amely 30 ppm 3. példában leírt EL adalékot, 400 ppm 3. példában leírt I. adalékot és 129 ppm 3. példában leírt V. adalékot tartalmazott 8 ppm kálium-tartalommal. Ólommentes benzinnel végrehajtott 16 000 km-es üzemelés után a szelepaljzat némi kopást mutatott. A találmány szerinti készítmény alkalmazása során 16 000 km-es üzemelés után a szelepaljzaton nem volt megfigyelhető kopás. 6. példa Gyűrűs szerkezetű kálium-szukcinát-származék előállítása Nitrogénatmoszférában 1000 tömegrész, 1000 átlagos molekulatömegű poliizobutilént vezetünk egy reaktorba, hozzáadunk 167 tömegrész maleinsavanhidridet, az elegyet keverés közben 180 *C körüli hőmérsékletre hevítjük, s ezután 5 órán át klórt vezetünk be, amíg a bevezetett klór mennyisége a 79 tömegrészt el nem éri. Ezután a reakcióelegyet 6 órán át 180 °C hőmérsékleten tartjuk, majd az el nem reagált maleinsavanhidridel és a maleinsavanhidrid feleslegét desztillációval eltávolítjuk. Lehűlés után a borostyánkősavszármazékot xilolban oldjuk, és 30%-os metanolos kálium-hidroxid oldatot adunk hozzá olyan mennyiségben, hogy a kálium mólaránya a borostyánkősav-származékhoz viszonyítva körülbelül 2,04 legyen. Ezután az elegyet 3 órán ál visszafolyató hűtő alatt forraljuk (forráshőmérséklete körülbelül 70 ’Q, majd a szilárd termék alakjában kivált sót kiszűrjük. Az így kapott Diels- Alder adduklum gyűrűs szerkezetét a 13C-NMR színkép igazolja. 7. példa A 2. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a 2. példában használt poli-izobutilénnel szubsztituált borostyánkősav káliumsó helyett a 6. példa szerint előállított gyűrűs szerkezetű kálium-szukcinát-származékot használjuk. Az eredmények pontosan megegyeznek a II. táblázatban feltüntetett eredményekkel. 5-9. példa Benzinhez adalékként adható koncentrátumot állítunk elő a kővetkező komponensek összekeverésével: tömegrész xilol (benzinnel kompatibilis hígítószer) az 1. példa szerint előállított poliizo-100 bülilénne! szubsztituált borostyánkősav kétbázisú káliumsója 50 9. példa tömegrész xilol (benzinnel kompatibilis hígítószer) poliizobutilén-szukcinát kétbázisú káliumsó 100 [a 3. példa szerinti (V) adalék] poliizobutilén [a 3. példa szerinti 20 (I)-es adalék] 80 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
