203335. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexenon-oximétereket tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 HU 203 335 B 2 2,2-difluor-etil-, 2,2-diklór-2-fluor-etil-, 2,2,2-trik­­lór-etil-, vagy pentafluor-etil-csoport, különösen difluor-metil-, trifluor-metil-, 2,2,2-trifluor-etil­­vagy pentafluor-etil-csoport; alkoxi-karbonil-csoport, mint metoxi-karbonil-, etoxi-karbonil-, propoxi-karbonil-, 1-metil-etoxi­­karbonil-, butoxi-karbonil- vagy 1,1-dimetil-etoxi­­karbonil-csoport, különösen metoxi-karbonil-cso­­port; nitro- vagy cianocsoport; Az (I) általános képletű ciklohexenon-származéko­­kat éppúgy, mint az azokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtó készítményeket elkészíthetjük közvetlenül használható oldatok, porozószerek és szuszpenziók formájában, de előállíthatunk magas hatóanyagtartal­mú víz-, olaj- vagy egyéb oldószer-alapú szuszpenzi­ókat, emulziókat, olajdiszperziókat, kenőcsöket, poro­zó és szóró készítményeket vagy granulátumokat is belőlük. Ezeket a készítményeket permetezéssel, köd­képzéssel, porozással, szórással vagy öntözéssel alkal­mazhatjuk. A készítmény formáját minden esetben a kívánt célnak megfelelően választjuk meg olyanra, hogy az az adott körülmények között a hatóanyag leg­finomabb eloszlását biztosítsa. Az (I) általános képletű ciklohexenon-származékok általában alkalmasak arra, hogy belőlük közvetlenül felhasználható készítményekként oldatokat, emulzió­kat, kenőcsöket vagy olajdiszperziókat állítsunk elő. Hordozóanyagként használhatók közepestől magasig terjedő forráspontú ásványolaj-frakciók, például a ke­rozin vagy gázolaj, továbbá kátrányolaj, növényi vagy állati olajok, alifás, ciklikus vagy aromás szénhidro­gének (például toluol, xilol, paraffin, tetrahidro-nafta­­lin, alkilezett naftalin vagy ezek származékai), továbbá metanol, etanol, propanol, ciklohexanol, ciklohexanon, klór-benzol, izoforon vagy erősen poláros oldószerek, pl. N,N-dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil­­pirrolidon vagy víz. Vizes alapú alkalmazási formák emulzió-koncentrá­­tumokból, diszperziókból, kenőcsőkből, nedvesíthető porokból vagy vízben diszpergálható granulátumokból állíthatók elő a szükséges mennyiségű víz hozzáadá­sával. Az emulziók, kenőcsők vagy olajdiszperziók előállításához a hatóanyagot először vagy egy olajban vagy egy oldószerben feloldjuk, majd nedvesítő-, ta­padásfokozó-, diszpergáló- vagy emulgeálószerek se­gítségével vízben elhomogenizáljuk. Készíthetők azonban a hatóanyagokból és a nedvesítő-, tapadásfo­kozó-, diszpergáló- vagy emulgeálószerekből szükség esetén oldószert vagy olajat is tartalmazó olyan készít­mények is, amelyek vízzel hígíthatók. A készítményekben alkalmazható felületaktív anya­gok aromás szulfonsavak (lignin-, fenol-, naftalin­­vagy dibutil-naftalin-szulfonsav) alkálifén-, alkáliföld­fém- vagy ammóniumsói, valamint zsírsavak, alkil- és alkil-aril-szulfonátok, alkil-, lauril-éter- és zsíralkohol­­szulfonátok, a szulfonált hexa-, hepta- és okta-deka­­nolén sói, zsíralkohol-glikol-éterek, a szulfonált nafta­lin és származékainak formaldehiddel képezett kon­­denzátumai, a naftalinok és szulfonsavaik fenollal és formaldehiddel képezett kondenzátumai, polioxi-eti­­lén-alkil-fenol-éter, etoxilált izooktil-, oktil- és nonil­­fenolok, alkilfenol- és tributil-fenil-poliglikol-éter, al­­kil-aril-poliéter-alkoholok, izotri-decil-alkohol, zsíral­­kohol-etilénoxid kondenzátumok, etoxilált ricinusolaj, polioxi-etilén-alkil-éterek vagy polioxi-propilén, lau­­rilalkohol-poliglikol-éter-acetát, szorbit-észter, lignin­­szulfitlúg vagy metil-cellulóz lehetnek. A porkészítmények, porozó- és szórószerek a ható­anyagok és egy vagy több szilárd hordozóanyag ösz­­szeőrlésével állíthatók elő. Granulátumok (drazsíro­­zott, átitatott vagy homogén formájúak) a hatóanya­goknak a szilárd hordozóanyaghoz kötésével állíthatók elő. A szilárd hordozók különböző ásványok, pl. ko­vasav, szilikagél, szilikátok, talkum, kaolin, mészkő, mész, kréta, agyag, lösz, dolomit, diatómaföld, kalci­um- és magnézium-szulfát, magnézium-oxid, őrölt műanyagok, műtrágyák (például ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammónium-nitrát, karbamid) és növényi eredetű anyagok (lisztek, fűrészpor, fakéreg- és dióhéjliszt, cellulózpor stb.), valamint bármilyen más szilárd anyag lehetnek. A készítmények hatóanyagtartalma általában 0,1— 95 tőmeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg% között lehet. A hatóanyagok tisztasága általában 90-100%, előnyö­sen 95-100% lehet (magmágneses rezonancia-mérés alapján). A találmány szerinti (I) általános képletű vegyüle­­tekből előállítható készítmények az alábbiak: 1. példa: a) 90 tömegrész 1.11. vegyületet 10 tőmegrész N­­-metil-alfa-pirralidonnal összekeverünk. A kapott oldat kis cseppekben való kijuttatásra alkalmas. b) 20 tömegrész 2.3. vegyületet feloldunk egy ke­verékben, ami 80 tömegrész xilolból, 5 tömegrész kal­­cium-dodecil-benzol-szulfonátból, 10 tömegrész (A) diszpergálószerből és 5 tömegrész (B) diszpergálószer­­ből áll [az (a) diszpeigálószer 8-10 mól etilén-oxid és 1 mól N-monoetanol-amin-oleát reakcióterméke, a (B) 40 mól etilén-oxidé és 1 mól ricinusolajé]. A készítményt 100 000 tömegrész vízben jól elosz­latva 0,02 tömeg % hatóanyagtartalmú vizes diszper­ziót kapunk. c) 20 tömegrész 3.31. vegyületet feloldunk egy ke­verékben, ami 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tö­megrész izobutanolból, 20 tömegrész (C) diszpergáló­­szerből és 10 tömegrész (B) diszpergálószerből áll [a (C) diszpergálószer 7 mól etilén-oxid és 1 mól izook­­til-fenol reakcióterméke]. A készítményt 100 000 tö­megrész vízben jól eloszlatva 0,02 tőmeg% ható­anyagtartalmú vizes diszperziót kapunk. d) 20 tömegrész 3.46. vegyületet feloldunk egy ke­verékben, ami 25 tömegrész ciklohexanonból, 65 tö­megrész kőolajszármazékból (fp. 210-280 *C) és 10 tömegrész (B) diszpergálószerből áll. A készítményt 100 000 tömegrész vízben jól eloszlatva 0,02 tömeg% hatóanyagtartalmú vizes diszperziót kapunk. e) 20 tömegrész 4.5. vegyületet 3 tőmegrész diizo­­butil-naftalin-alfa-szulfonsav nátriumsóval, 17 tömeg­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents