203295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forgásszimmetrikus homorú felületű idom előállítására sík lemezből és berendezés az eljárás foganatosítására
HU 2032^5 B A találmány tárgya eljárás forgásszimmetrikus homorú felületű idom előállítására sík lemezből és berendezés az eljárás foganatosítására. Forgásszimmetrikus homorú felületű idomok, például parabola antennák tükrei, fényvisszaverő reflektorok előállítására már számos eljárás ismert. Az egyik ismert eljárásnál a kiindulásul választott lemezt folyadékban robbantással a kívánt alakra megmunkált forma idomba nyomják, a nyomóerőt a robbantás által kiváltott lökőhullám hozza létre. Elmek az eljárásnak a termelékenysége kicsi, használatához speciális helyiségekre és felszerelésre van szükség, csak nagyobb méretű és egyedi vagy kis-sorozatban gyártott termékeknél gazdaságos. Nagy alaktartási pontosság érhető el a görgőzéses eljárással, amelynél a megfelelően befogott lemezt kívülről, tehát a domború oldal felől egy a homorú oldalnak megfelelően kiképzett felületű bélyegre görgőzik. A deformációt előidéző görgőt a középponttól sugárirányban ellávolítva, adott erővel a lemeznek nyomják, és eközben a görgő a lemezt deformálja és a belső formára „vasalja”. A görgő felülete nemcsak gördül a lemez felületén, hanem laterális irányban csúszik is. Ennél az eljárásnál a görgőt forgató és térben vezérlő szerszám nagyon költséges, nagy a görgő igénybevétele, kopása és az idom kialakítás hosszú időt vesz igénybe. Egy másik ismert eljárásnál a sík lemez peremét lefogják és egy a kívánt forgásfelületnek megfelelően kiképzett homorú forma és egy ugyanígy kiképzett domború bélyeg közé sajtolják. Ilyen eljárást ismertet például az SE 451 365. számon közzétett szabadalmi leírás. A sajtolás az egyik legelterjedtebb lemezmegmunkálási módszer, termelékeny gyártást tesz lehetővé. Azt tapasztaltuk azonban, hogy pontosan alaktartó felületű idomok gyártására ez a módszer nem alkalmas. A napjainkban használt parabola tükrök döntő többsége nem a hagyományos sajtolással készült, mert azzal a tükörre előírt geometriai pontosság nem tartható. Ha a pontossági hibákat elemezzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az így sajtolt felület egyes szakaszain fokozott húzóigénybevétel, máshoz pedig nyomóigénybevétel nyomai láthatók, és a gyártott idom az elméleti alaktól felváltva pozitív és negatív irányban tér el. A találmány feladata olyan eljárás és azt foganatosító berendezés létrehozása, amely megtartja a sajtolás előnyeit, de nagy méretpontosság és megfelelő felületi minőség elérését teszi lehetővé. A kitűzött feladat megoldásához az a felismerés vezetett, hogy közelebbről elemeztük a pontosan a kívánt formára munkált szerszámok közé ékelődött lemez deformációját. A bélyeg behatolásakor először a középső rész domborodik ki, mégpedig a végleges ívnek megfelelően, és amikor a bélyeg tengelyirányban jobban benyomódik, akkor az oldalsó felületek deformációja a középoen már kialakított domborulatot a formának feszíti. Ez a feszülés a domború középső részt megakasztja, és a lemeznek a középső domborulattól oldalirányban kiterjedő részére lemezirányú erő hat, hiszen ezt a lemezszakaszt a bélyegnek a gyűrűalakban rászoruló része mereven megfogja. Az itt vázolt erőhatás következ1 tében a lemez begyűrődik, majd további deformációja révén kisimulni igyekszik. Amikor a két szerszám a végleges helyzetét eléri, a lemezben igen nagy feszültségek vannak, és a szerszámfelek nyitása után a lemez a deformációra emlékezik és létrejön az „S” alakú hiba. Ezen a hibán a találmány szerint úgy kell segíteni, hogy a def ormálás közben meg kell akadályozni a lemez gyűrődését. Ha a lemez egyik oldalát nyomó domború bélyegnek a másik lemezoldallal kapcsolódó és a végleges profilt meghatározó formához képest kisebb görbülete (domborulata) van, akkor létezik egy olyan optimális forma, amelynél a lemez megmunkálás közben a legkülső szakasz deformációja által kiváltott erőhatás révén „magától” a formának nyomódik és felveszi annak alakját, eközben középső szakaszán a bélyeggel már nem is érintkezik. A találmánnyal eljárást hoztunk létre forgászszimmetrikus homorú felületű idom előállítására sík lemezből, amelynek során a lemezt a kívánt felületnek megfelelő homorú mélyedéssel rendelkező formatest pereméhez szorítjuk, majd a lemezt a formatest mélyedésével átellenes oldalról az említett homorú mélyedésnek megfelelő alakú bélyeggel tengelyirányban megnyomjuk, és a találmány szerint több bélyegkarral rendelkező bélyeget használunk, ahol a bélyegkarok profilja a formatest mélye - désénél kisebb görbültségű, és a formatestet, valamint a több bélyegkarral rendelkező bélyeget a tengelyirányú elmozdítás során egymáshoz képest forgatjuk. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint az elforgatott részeket egymáshoz képest központosítjuk. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés tartalmaz forgásszimmetrikus mélyedéssel rendelkező formatestet, az erre helyezendő lemezt leszorító lánclartó gyűrűt, és bélyeget, amely több, sugárirányban elrendezett bélyegkarból áll, ezek profilja a formatest mélyedésének profiljához illeszkedik, de középső tartományában a mélyedésnél kisebb görbülete van. Egy előnyös kiviteli alaknál a bélyegkarokra a bélyeg aktív felületét meghatározó nyomóbetétek vannak erősítve. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a bélyegkarokat egy-egy tengelyre szerelt és azon forgó mozgásra megvezetett, az említett profilt képező kontúrvonalú görgők képezik. A szerkezeti kialakítás szempontjából előnyös, ha a bélyegkarok bélyegtesttel kapcsolódnak. A központosítás érdekében célszerű, ha a formatesthez vezető persely kapcsolódik, amelyen a bélyegtestet központosító görgők vannak. Különböző méretű idomok gyártásához előnyös, ha a formatest és adott esetben a bélyegkarok több koncentrikusan egymáshoz kapcsolt részből vannak kiképezve. A találmány szerinti megoldás révén nagyon pontos méretű, jó alakhűségű idomokat készíthetünk, az eljárás teljesítményszükséglete kicsi, termelékenysége kedvező. A jó alakhűség mellett fényes, karcolásmentes felületet kapunk. A találmány szerinti megoldást a továbbiakban 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
