203281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fertőzéses diarrhoea elleni szinergetikus hatású készítmény előállítására

Hü 203281 B 1 A találmány tárgya eljárás a fertőzéses diarrho­ea (hasmenés) elleni új szinergetikus gyógyászati készítmény és/vagy takarmánypremix előállítására. Az új gyógyászati készítmény mind a humán gyó­gyászatban, mind az állatgyógyászatban alkalmaz­ható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évenként néhány százmillió ember betegszik meg különböző oktanú gasztro-enteritiszekben, s valószínűleg meghaladja a tízmilliót az ilyen beteg­ségek miatti halálesetek száma. A legtöbb ilyen jel­legű megbetegedés és haláleset a fejlődő országok­ban történik, de a fejlett országokban is egyre több például a Salmonella és a Campylobacter nemzetsé­gek baktériumai által előidézett enteritiszek száma. A nagyüzemi állattartásban a gazdasági veszte­ségek döntő hányadát az emésztőszervi és légző­szervi megbetegedések okozzák. E veszteségek csak Magyarországon évenként százmillió forint nagy­ságrendűek. Az emberi és állati enteritiszek többségét fertőző kórokozók idézik elő, de előfordulnak nem fertőző (táplélkozási-takarmányozási) eredetű diarrhoea megbetegedések is. A fertőző eredetű enteritiszek döntő többségét baktériumok, vírusok és protozoák idézik elő, a leggyakoribb kórokozók a következők: emberben és állatokban: Escherichia coli, különbö­ző Salmonella szerotípusok, Campylobacter fajok, Yersinia enterocolitica; emberben a fentieken kívül még a Shigella fajok is. A melegégövi országokban igen elterjedtek a protozoák okozta enteritiszek is. Az emberi és állati enteritiszek többsége ellen specifikus védekezési módszer nem áll rendelkezés­re, ezért — a higiéniai körülmények javítása mellett — a védekezésben ma is központi szerepet játszik a gyógyszeres kezelés. A gyógykezelés szükségességét azért is hangsúlyozni kell, mivel az esetek nagy ré­szében oktani diagnózisra nem kerül sor. Ebből vi­szont az is következik, hogy lehetőség szerint olyan gyógyszert kell alkalmaznunk, amely a lehetséges kórokozók legszélesebb körére hatékony, s a klini­kai tünetek gyógyítását is biztosítja. Mivel a normális bélflóra tagjai feltehetően je­lentős antagonista hatást fejtenek ki a különböző enteropatogén csírákkal szemben, ezért fontos, hogy lehetőség szerint a bélflórát ne zavarjuk meg. A dizbakterózis ugyanis a kórfolyamat elhúzódásá­hoz vezet. A normál bélflóra jelentős hányadát Gram-pozitív baktériumok (enterococcusok és lac­­tobacillusok) teszik ki. Az enteritiszek gyógykezelésére legelterjedteb­ben a széles hatásspektrumú antibiotikumokat használják, kiegészítve toxin-adszorbensekkel és összehúzó szerekkel. Többnyire az alábbi antibioti­kumokat alkalmazzák: D-(-)-treo-2,2-diklór-N-[2-hidroxi-l-(hidroxi -metil)-2-(4-nitro-fenil)-etil]-acetamid (kloramfe­­nikol), tetraciklinek, potencírozott szulfonamidok, ahol potencírozásra 2,4-diamino-5-(3’,4’,5’-trimetoxi­­benzil)-pirimidint (trimetoprimet) alkalmaznak, 3-[6-nitro-furfurilidén)-amino]-2-oxazolidinon (furazolidon), továbbá aminoglikozidok. [Pharma­cological Basis of Large Animal Medicine, szer­kesztő: J. A. Bogan, P. Lees és A.T. Yoxall, Blackwell 2 Scientific Publications, Oxford, London, Edin­burgh, Boston, Melbourne, 1983], A terápiás gyakorlatban használt kemoterapeu­­tikumok mindegyikének alkalmazása több-keve­sebb hátránnyal jár. A tetraciklinekkel és egyes aminoglikozidokkal szemben a bélbaktériumok kö­zött igen széles körű a rezisztencia, amely az esetek jelentős részében plazmidokhoz kötött [Vesteri­­nary Pharmacology and Therapeutics, szerkesztő: L. Meyer Jones, N. H. Booth, L.E. McDonald Ames, The Iowa State University Press, 4. kiadás, 929- 938. oldal, 1977]. Ha ilyen fertőzött egyedeket vagy állatállományokat kezelünk az említett antibiotiku­mokkal, ez a rezisztenciát hordozó plazmidok igen széles körű elterjedéséhez vezet. A kloramfenikol használata az egészségkárosító hatása miatt egyre inkább visszaszorul [Goodman és Gilan: The Phar­macological Basis of Therapeutics, Macmillan Pub­lishing Co., New York, 7. kiadás, 1179. oldal, 1980]. Emellett a széles hatásspektrumú antibiotikumok mind a Gram-pozitív, mind a Gram-negatív bakté­riumokra hatnak, ezért könnyen okoznak nem kívá­natos dizbakterózist. A furazolidonnal szemben vi­szonylag nehezen alakul ki rezisztencia, alkalmazá­sa azonban kevéssé kívánatos a rákkeltő hatása mi­att. A trimetoprimmel potencírozott szulfonami­­dokkal szemben is egyre nagyobb mértékű a rezisz­tencia, különösen az enterális fertőzéseket okozó baktériumok esetén [Goodman és Gilman: The Pharmacological Basis of Therapeutics, Macmillan Publishing Co., New York, 7. kiadás, 1107. oldal 1980], Ezért a találmány célja olyan hatékony készít­mény biztosítása diarrhoea kezelésére, amelyből kis dózis is elegendő a kórokozók elpusztításához, és így kevésbé alakul ki rezisztencia a készítménnyel szemben. Azt találtuk, hogy a 6,9,18-trisz(2-amino-etil)- 15-benzil-21 -[2,8-bisz(2-amino-etil)-5-( 1 -hidroxi -etil)-15-metil-4,7,10-trioxo-3,6,9-triaza-heptad ekán-amido]-3-(l-hidroxi-etil)-12-izobutil-l,4,7, 10,13,16,19-heptaaz.a-ciklotrikozán-2,5,8,11,14- 17.20 -heptaon (polimixinB) vagy gyógyászatiig el­fogadható savaddíciós sója, a 2,4-diamino-5-(3’,4’­­dimetoxi-benzil)-pirimidin (diaveridin) és kívánt esetben a 2-[2,6-dimetil-3-hidroxi-4-(tercier-bu­­til)-benzil-2-imidazolidin (oximetazolin) vagy gyó­gyászatiig elfogadható savaddíciós sója együtte­sen rendkívül hatékony antibakteriálishatást fejt ki azokra a baktériumtörzsekre, amelyek a hasmené­­ses megbetegedések leggyakoribb kórokozói, és így e hatóanyagok kombinációja felhasználható a diar­­rhoae kezelésére. A polimixin B elsősorban a Gram-negatív bakté­riumokra hat, minimális gátló koncentrációértéke általában 1-5 pg/ml. A diaveridin csak nagy kon­centrációban fejt ki gátló hatást a baktériumokra, míg az oximetazolin terápiásán értékesíthető anti­­bakteriális hatással nem rendelkezik, Ezért a szak­ember számára meglepő, hogy a polimixin B és a dia­veridin illetve a polimixin B, a diaveridin és az oxi­metazolin együttesen már igen kis koncentrációban gátló hatást fejt ki különféle Escherichia coli, Yersi­nia enterocolitica, Campylobacter, Shigella és Sal­monella törzsekre. Ezt az alábbi kísérleti eredmé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents