203270. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált 2-fenil-imino-oxazolidineket tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
HU 203270B tőszereket, diszpergálóanyagokat és stabilizátorokat — adunk a készítményekhez. A készítmények 0,1-80 tömeg% hatóanyagot tartalmazhatnak. A találmány szerinti készítmény lehet például vizes oldat vagy diszperzió, olajos oldat vagy diszperzió, szerves oldószerben készült oldat, pép, porozószer, diszpergálandó por, elegyíthető olaj, granulátum vagy pellet. A diszpergálandó por, pép vagy az elegyíthető olaj koncentrált készítmény, amit felhasználás előtt vagy alatt hígítani kell. A szerves oldószerben készült oldatokat főként levegőbe kijuttatva használjuk, nevezetesen amikor egy nagy területet kezelünk viszonylag kis mennyiségű készítménnyel. A szerves oldószerben készült oldatok fitotoxicitást csökkentő anyagokat is tartalmazhatnak, ilyenek például a gyapjúzsír, a gyapjúzsír-sav és a gyapjúzsír-alkohol. A készítmények formálását az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A granulált készítményt például úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot folyékony közegben oldjuk vagy diszpergál juk, a nyert oldatot vagy szuszpenziót, ha szükséges valamilyen kötőanyag jelenlétében, granulált hordozóanyagra — például porózus szemcsékre (habkő, atta-agyag) nem porózus ásványi anyagokra (homok, márvány őrlemény), szerves granulátumokra (például szárított kávéüledék, aprított dohányszár, őrölt kukoricatorzsa) —visszük. A granulált készítményeket elkészíthetjük úgy is, hogy a hatóanyagot síkosítóanyagok és kötőanyagok jelenlétében elporított ásványi anyagokkal sajtoljuk össze, az összesajtolt anyagot megfelelő szemcseméretűre aprítjuk és szitáljuk. A granulált készítmények egy másik előállítási módja, amikor a poralakban lévő hatóanyagot ugyancsak poralakban levő töltőanyaggal keverjük össze, majd a keveréket megfelelő szemcseméretű készítménnyé tömörítjük. A porozószert úgy készíthetjük, hogy a hatóanyagot alaposan elkeverjük egy homogén poralakban levő, közömbös hordozóanyaggal, például talkummal. A diszpergálható porhoz az alábbi alkotórészek összekeverésével juthatunk: 10-80 tömegrész szilárd, közömbös hordozó, például poralakban levő kaolin, dolomit, gipsz, kréta, bentonit, attapulgit, kolloidális szilícium-dioxid, stb. vagy ezek keveréke; 10-80 tömegrész hatóanyag; 1-5 tömegrész diszpergálószer, például ligninszulfonátok vagy alkil-naf talinszulfonátok; előnyösen 0,5-5 tömegszázalék nedvesítőanyag is, például zsíralkohol-szulfátok, alkil-aril-szulfonátok, zsírsavak kondenzációs származékai vagy polioxi-etilén vegyületek, és végül, ha kívánt, egyéb adalékanyagok. Az elkeverhető olajok elkészítéséhez a hatóanyagot olyan megfelelő oldószerben oldjuk, mely a vízzel előnyösen rosszul keveredik, majd az oldathoz egy vagy több emulgeálóanyagot adunk. Alkalmas oldószerek például a nagy szénatomszámú alkoholok —lauril-alkohol, dekanol és oktanol —, továbbá a xilol, toluol, aromás anyagokban gazdag kőolajdesztillátumok — például kátránypárlat, desztillált kátrányolaj — és ezek keverékei. Emulgeátorként használhatunk például polioxi-etilén ve-5 gyületeket és/vagy alkil-arilszulfonátokat. A hatóanyag koncentrációja ezekben az elkeverhető olajokban tág határok özött — például 2-50 tömegszázalék — mozoghat. A folyékony és nagytöménységű készítmények között említhetjük még azokat az oldatokat, melyeknél a hatóanyagot valamilyen vízzel elegyedő oldószerben, például glikolban, glikol-éterben vagy dimetil-formamidban oldjuk és az oldathoz diszpergálóanyagot, ha kell felületaktív anyagot teszünk. A készítményt közvetlenül a kipermetezés előtt vagy azzal egyidőben vízzel meghígítva, a hatóanyag vizes diszperziójához jutunk. A fent említett alkotórészeken kívül egyéb, az ilyen esetekben általánosan használt anyagokat is adhatunk a találmány szerinti készítményekhez. így például a porzószerekhez, vagy a granulálandó keverékekhez síkosítóanyagokat, például kálciumsztearátot vagy magnézium-szearátot keverhetünk. A készítménynek a növényeken való megtapadását segítik elő az olyan adalékanyagok, mint például a polivinií-alkohol cellulózszármazékai vagy más kolloidális anyagok, mint amilyen a kazein. Adhatunk továbbá a készítményekhez gyapjúzsírt vagy gyapjú zsír-alkoholt, mely anyagok csökkentik a hatóanyag, a hordozóanyag vagy az adalékanyagok titotoxikus hatását. Növekedést szabályozó anyagokat és/vagy peszíicid vegyületeket természetesen ugyancsak adhatunk a találmány szerinti készítményekhez. Ennek eredményeként a készítmény hatásspektruma szélesedik. Ezenkívül műtrágyákat is adhatunk a készítményekhez. Az alábbiakban a kombinált készítményekhez felhasználható, ismert növényi növekedés-szabályozó anyagokat és/vagy herbicid vegyületekt, valamint fungicideket sorolunk példaként fel, ezenkívül természetesen inszekticideket és akaricideket is alkalmazhatunk. Herbicidek: 1. fenoxi-vegyüleek, például: (2,4-diklór-fenoxiecetsav, 4-klór-o-tolil-oxi-ecetsav, és 2-[4-(5-trifluor-melil-2-piridil-oxi)-fenoxi]-propionsav-butil-észter. 2. karbonsavak, például: 3-amino-2,5-diklórbenzoesav, 3,6-dildór-2-metoxi-benzoesav és ennek sói, N-l -naftil-ftáliminsav és sói. 3. nítro-vegyületekés amidok, például: 2,6-dinitro-N,N-dipropil-4-trifluor-metil-anilin, N-(2-klóretil)-2,6-dinitro-N-propil-4-trifluor-metil-anüin, N-(l-etil-propil)-3,4-dimetil-2,6-dinitro-anilin, N(3,4-diklór-fenil)-propionamid, 2-klór-2’,6’-dietil- N-(metoxi-metil)-acetanilid, és 2-klór-N-(2,6-dimetil-fenil)-N-(l-H-pirazol-l-il-metil)-acetamid. 4. karbamátok, például: l-izopropil-3-klór-fenükarbamát, S-etil-diizobutil-tiokarbamát, l-(eti.karbamoil)-etil-fenil-karbamát, 2,3-diklór-allU- diizopropil-tiokarbamát, 2,3,3-triklór-allil-diizopropil-tiokarkbamát, metil-szulfenil-karbamát, és S-(p-klór-benzil)-dietíl-tiokarbamát. 5. heterociklusos nitrogéntartalmú vegyületek, például: 3-amino-lH-l,2,4-triazol, 3,5,6-triklór-2- piridil-oxi-ecetsav, 4-amino-3,5,6-triklór-piridin-2-karbonsav, l,3-dimetil-3,5-difenil-lH-pirazolium-metil-szulfát, 5-amino-4-klór-2-fenil-3(2H)ó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
