203223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-[-]-alfa-hidrazino-alfa-metil-[3,4-dihidroxi-fenil]-propionsav és monohidrátja előállítására

1 HU 203 223 A 2 hogy átkristályosítás nélkül alakítható tovább. Ily mó­don az ismert eljárásnál alkalmazott etanolos-vizes át - kristályosításra nincs szükség. Ennek előnye, hogy a nagy oldószer-térfogatokat felhasználó és energiaigé­nyes tisztítási műveletet kiküszöböljük és az átkristá­­lyosítással járó veszteségekkel sem kell számolnunk, az összkitermelés javul. Az üy módon kapott (Hl) képletű vegyületet alkáli­­fém-hidroxidban (előnyösen vizes kálium-hidroxid vagy nátrium-hidroxid oldatban) oldjuk, majd alkáli­­fém-hipokloritot (előnyösen nátrium-hipokloritot) adunk hozzá. A reakcióelegyet 75-80 °C-on 1-2 órán át melegítjük; az előnyös reakcióhőmérséklet 75- 80 °C. Azt találtuk, hogy ha a lehűtött reakcióelegyhez valamely halogénezett alifás szénhidrogént adunk, a szennyezésként jelenlevő 3,4-dimetoxi-fenü-acetofe­­non és kondenzációs termékei igen szelektíven elvá­laszthatók a (II) képletű vegyülettől. Halogénezett ali­fás szénhidrogénként különösen előnyösen diklór­­etánt alkalmazhatunk, azonban diklór-metán, kloro­form vagy széntetraklorid is felhasználható. A reak­cióelegyet ezután sósavval megsavanyítjuk, melegít­jük, majd a fázisokat szétválasztjuk. A vizes fázist ha­logénezett alifás szénhidrogénnel - előnyösen diklór­­etánnal - extraháljuk, a vizes réteget meglúgosítjuk (nátrium-hidroxiddal, kálium-hidroxiddal vagy szer­ves aminokkal), majd a kiváló (ü) képletű vegyületet szűréssel vagy centrifugálással elkülönítjük. Minthogy a 3,4-dimetoxi-fenil-acetonból és kon­denzációs termékeiből a gyógyszerkönyvi minőségű (I) képletű vegyület meg nem engedett szennyezését képező vegyületek keletkeznek, a végtermék minősége szempontjából igen előnyös, hogy a 3,4-dimetoxi-fe­­nü-acetont és kondenzációs termékeit már a szintézis ezen szakaszában a lehető legteljesebb mértékben el­távolítjuk. Az üy módon kapott (II) képletű vegyületet ismert módon savas demetüezéssel alakítjuk a kívánt (I) kép­letű vegyületté. Az eljárást előnyösen sósavval vagy hidrogén-bromiddal történő melegítéssel végezhetjük el. A reakció-hőmérséklet hidrogén-bromid alkalma­zása esetén 100-120 °C. A demetüező savat a reakció befejeződése után vákuumban eltávolítjuk, a maradé­kot vízben oldjuk és a kívánt (I) képletű vegyületet lu­­gosítással csapjuk ki. E célból előnyösen ammónium­­hidroxidot alkalmazhatunk. Előnyösen járhatunk el oly módon, hogy az üy mó­don kapott (I) képletű vegyületet az ismert módszertől eltérően nem vízből, hanem víz és ecetsav elegyéből kristályosítjuk át. Ennek előnye, hogy a vizes átkristá­­lyosításnál lényegesen kevesebb oldószerre van szük­ség. Ily módon kisebb térfogatú oldószer felhasználá­sára, kezelésére és hőkezelésére van szükség, a készü­lékek kapacitás-kihasználása javítható és az energia­felhasználás is csökkenthető. A találmányunk szerinti eljárás előnye, hogy gyógyszerkönyvi tisztaságú (I) képletű L-(-)-a-hidra­­zino-a-metü-(3,4-dihidroxi-fenü)-propionsav előál­lítását teszi lehetővé. Eljárásúid további előnye, hogy az ismert módszereknél szükséges több átkristályosí­tási műveletet kiküszöbölünk, illetve a végtermék át­­kristályosítását lényegesen kedvezőbb körülmények között hajtjuk végre. A találmányunk szerinti eljárással előállított carbi­­dopa HPLC meghatározás szerint a nemkívánt D-izo­­merből 0,2%-nál kevesebbet tartalmaz, optikai tiszta­sága tehát kiváló. A termék optikai forgatóképessége is meghaladja a3781 415 sz. amerikai egyesült áüa­­mokbeli szabadalmi leírásban leírt értékeket, ami ugyancsak nagyobb optikai tisztaságra utal. Igen je­lentős továbbá, hogy a szabadalmunk szerinti eljárás­sal a találmányunk kapcsán felismert A- és B-vegyület képződését háttérbe szorítjuk és üy módon e nemkívá­natos melléktermékek illetve a (Hl) és (ü) képletű köz­benső termékek előállítása során keletkező bomláster­méked nem szennyezd a carbidopa végterméket. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákon is­mertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 52,0 g DL-a-amino-a-metü-(3,4-dimetoxi-fenü)­­propionitrü 100 ml diklór-elánnal képezett oldatához 150 ml vizet adunk, majd az elegy pH-ját tömény só­savval 1 -2 értékre állítjuk be. A düdór-etános fázist elválasztjuk, majd a vizes réteget ddlór-etánnal ext­raháljuk. A vizes fázishoz ezután 52,0 g 30%-os vizes borkő­­sav-oldatot adunk, majd 30 °C-nál alacsonyabb hő­mérsékleten 100 ml 13-15%-os dinátrium-tartarát­­oldatot csepegtetünk be. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, a kiváló D-(-)-a-amino-a-metü-(3,4-dime­­toxi-fenü)-propionitril-(+)-tartarátot szűrjük és vízzel mossuk, majd racemizáljuk. A szűrlet pH-ját tömény sósavval 1-2 értékre állít­juk be, majd 0 °C-ra hűtjük. Az elegyhez 30 g nátrium­­kloridot adunk. A kiváló L-(+)-a-amino-a-metü-(3,4- dimetoxi-fenü)-propionitnl-hidroldoridot szűrjük, 250 g nedves terméket kapunk, amely 19,6 g 100%-os hidroklorid sót tartalmaz. A racemizálást a következőképpen végezzük el: A rezolválási rendszerből kiváló, L-módosulatot tartalmazó D-(-)-a-amino-ot-metü-(3,4-dimetoxi-fe­­nü)-propionitrü-(+)-tartarát sóhoz 30 ml diklór-etánt és annyi 25%-os NaOH oldatot adunk, hogy a vizes fázis kémhatása 8-8,5 között legyen. A diklór-etános fázist elválasztjuk, majd 18 ml 25%-os ammónium-hidroxid-oldatot, 2 g ammónium­­kloridot és 1,25 g nátrium-cianidot adunk hozzá és 16 órán át 40-42 °C-on kevertetjük az elegyet. Lehűtés után a diklór-etános fázist 2 x 5 ml vízzel mossuk. A kapott 28,4 g DL-a-amino-a-metü-(3,4-dimetoxi-fe­­nü)-propionitrilt a gyártási folyamatba visszavezet­jük, és e példa szerint újra feldolgozzuk. A visszanyert anyagot a bemértból levonva tehát 23,6 g DL-vegyületet használtunk el. Kitermelés: 71,2%. 2. példa 574 g nedves, (450 g száraz) az 1. példa szerint előál­lított L-(+)-a-amino-a-metü-(3,4-dimetoxi-fenü)-pro-6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents