203219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső égésű motorok kipufogói részére, nagy hatékonyságú kerámia szűrőbetét előállítására

1 HU 203 219 A 2 Találmányunk eljárás belső égésű motorok kipufogói részére nagy hatékonyságú kerámia szűrőbetétek elő­állítására, a kipufogógázokban lévő kömyezetszeny­­nyező és egészségkárosító anyagok kiszűrésére és megkötésére. A négyütemű belső égésű Ottó-motorok teljesítmé­nyének fokozása a kompresszióviszony növelése útján lehetséges. Problémát jelent, hogy a motorbenzinek 7,5-9,0 kompresszióviszony felett már a sűrítés hatá­sára maguktól meggyulladnak (gyakorlatilag a robba­nás megelőzi a szikrát), a motor szabályozhatatlanná válik. A benzin kompressziótűrésénck növelésére kü­lönböző ólomvegyületeket használnak, ilyenek pl.: az ólom-tetraalkilátok, ólom-tetraetil, ólom-tetrametil. Ezek segítségével a kompresszióviszony 12-14 közé emelhető. Az ólomadalékolás azonban jelentős kör­nyezetkárosító hatást fejt ki, azon keresztül, hogy az ólomvegyületek a kipufogó gázokkal együtt a termé­szetbe jutnak. Az ólomvegyületeken kívül a kipufogó gázok több-kevesebb szerves szénhidrogén vegyületet is tartalmaznak, melyek közül egészségkárosító hatá­sukkal kiemelkednek az aromás- és poliaromás vegyü­­letek. Kézenfekvő megoldásnak látszott a környezet- és egészségkárosító anyagok kiválasztása a kipufogó gá­zokból, illetve annak megakadályozása, hogy ezek a természetbe jussanak. Ennek érdekében különböző csapdákkal ellátott kipufogókat szerkesztettek. Ezek között megtalálhatjuk a ciklonos leválasztóktól kezd­ve a legkülönfélébb szemcsés és szálas anyagokkal töl­tött kipufogókat is. Ezek a gyakorlatban nem tudtak elterjedni, rossz hatásfokuk, nagy tömegük, karban­tartási igényük és rövid élettartamuk miatt. A legmegfelelőbb megoldást a poliuretánhab-alapú kerámia szűrők megjelenése adta. A 82 989 számú eu­rópai szabadalmi közzétételi irat ismerteti a kerámia­­szűrő alkalmazását a kipufogógázok ólomtartalmának kiszűrésére és megfogásásra. A megfelelő hatékony­ság elérése érdekében a kerámiaszűrő felületére nát­rium-foszfát vagy nátrium-szulfát-hidrát réteget visz­nek fel úgy, hogy a kerámiabetétet túltelített oldatba mártják, majd lecsepegtetés után 200-250 °C hőmér­sékleten megszárítják. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy az így kezelt kerámiaszűrők képesek a leválasztott szennyeződések megkötésére. A gázban levő részecskék feltapadnak a szűrő felületére, illetve a foszfát- vagy szulfátkristá­lyokra, melyek a kipufogódob üzemi hőmérsékletén kristályvizük egy részét elveszítik. Üzemen kívüli álla­potban a külső levegő páratartalmának hatására a kris­tályok regenerálódnak, ennek során megnövekednek és a korábban megkötött szennyezőket zárványba viszik, vagyis a migrációs effektus érvényesül. Bizonyítást nyert tehát, hogy a bevonat szükséges ahhoz, hogy rege­nerálódó szűrőbetéteket használjunk a kipufogókban. A kipufogógázt tisztító kipufogódobok előál­lításánál jelentős költséget jelent a kerámiaszűrő-be­­tét, és ezt még tovább drágítja a kristályhidrát felhor­dása a szűrőfelületre. A megfelelő bevonat elkészítése bemártás útján történik, ez nagy többlet anyagfel­használást igényel. További költségnövelő tényező a 200-250 °C-on történő szárítás. Törekvésünk a kerámiaszűrőbetét hatékonyságá­nak megtartása mellett a gyártási költségek csökken­tésére irányult. Többféle anyag kipróbálása után ju­tottunk arra a következtetésre, hogy a dinátrium-hid­­rogén-foszfát (Na2HP04.12H20) a legalkalmasabb anyag a célkitűzés megvalósításához. A dinátrium-hidrogén-foszfát 980°-on olvadó piro­­foszfáttá (Na2P207) alakul át. Megállapítottuk, hogy ha a dinátrium-hidrogén-foszfátot megfelelő arány­ban - a kerámiaszűrő gyártása során - a kerámia alap­masszába keverjük, a nyers kerámiaszűrő kiégetése közben a keletkező pirofoszfát a szűrőt alkotó kerá­miai szálak felületén üveges bevonatot képez. Ez a be­vonat viszonylag rövid idő - néhány nap - alatt a kör­nyező levegő nedvességtartalmának hatására kris­­tályhidráttá alakul és a kipufogóban gyakorlatüag ugyanazt a hatást fejti ki, mint a bemártással és szárí­tással nyert nátrium-foszfát réteg. A kísérletek során azt is megállapítottuk, hogy a ke­rámiaibetét kerámiai szálain a kristályhidrát bevonat képződése meggyorsítható, ha a betéteket olyan helyi­ségben helyezzük el, ahol magas a levegő relatív pára­tartalma. Találmányunk ennek megfelelően eljárás belső égésű motorok kipufogói részére nagy hatékonysá­gú kerámiaszűrőbetét előállítására, nyitottcellás szerves habanyagnak kerámiai masszával történő átitatása, megszárítása, majd ezt követő kiégetése útján, úgy, hogy a szerves habanyag átitatására szolgáló kerámiai masszába 5-10 tömegszázalék, célszerűen 7-8 tömegszázalék dinátrium-hidrogén­­foszfátot (Na2HP04.12H20) homogénen elkeve­rünk, majd adott esetben, az ismert módon történő szárítási és égetési műveletet követően, a kerámiai be­tétet 24-36 óra időtartamra olyan térbe helyzzük, ahol a levegő relatív páratartalma eléri a 85%-ot. Találmányunk szerinti eljárást a következő konkrét kiviteli példán keresztül kívánjuk bemutatni: 47 tö­megszázalék (t%) kalcinált timföldből, 13t% króm­­oxidból, 3,51% kaolinból, lt% bentonitból és 251% alumínium-orto-foszfátból (50%-os vizes oldatban) homogén masszát készítünk. Az anyagba, a massza teljes tömegére vonatkoztatva 7 t% dinátrium-hidro­gén-foszfátot keverünk. A masszával nyitottcellás po­­liuretánhabot impregnáltunk, a kapott alaktesteket szárítás után fokozatosan 1200 °C-ra hevítve kiéget­tük. Lehűtés után szabad szemmel is látható volt, hogy a szűrőelemet alkotó kerámiai szálak felületét leg­alább 80%-ban üveges máz borította. A kész kerámiai idomot 90% relatív pára tartalmú kamrába helyeztük. 30 óra elteltével az üveges mázból kristályhidrátos szerkezet alakult ki. A kerámiaszűrőt Lada 1200-as típusú gépkocsi ki­pufogódobjába szereltük. A beszerelés előtt és után vett gázminták alapján 60-65%-os ólomszűrési hatás­fok mutatkozott több méréssorozat átlagaként. Találmányunk szerinti eljárás alapvető előnye az is­mert eljárásokkal szemben az anyag- és energiatakaré-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents