203169. lajstromszámú szabadalom • Szabályozótranszformátor ívfény- és plazma-hegesztőberendezésekhez

1 HU 203 169 B 2 vikus szabályozást jelent az 1 vasmag 3 nyitott kiegé­szítőrészének a transzformátor függőleges síkja men­tén történő elcsúsztatása - 7. ábra illetőleg a transz­formátor függőleges tengelye körül történő elforgatá­sa. Az 1 vasmag 3 nyitott kiegészítőrészének elcsúsz­­tatására szolgáló eszköz két, egymással szinkronizálva elforgatható 13 és 14 csavarból áll, amelyek egyik vé­ge az 1 vasmag 2 zárt vasmagrészénél felerősített 15 és 16 csapágyakban helyezkedik el, míg a 13 és 14 csavarok másik vége 17 és 18 csapágyakkal van csa­págyazva, mely utóbbiak a transzformátorházhoz van­nak erősítve. A 13 és 14 csavarok szinkronizált elfor­dításit egy 20, 21 és 22 fogaskerekekkel ellátott 19 forgatókar segítségével valósítjuk meg. A 19 forgató­kar csapágya a transzformátorházhoz van erősítve. A 13 és 14 csavarok az 1 vasmag mozgatható 3 nyitott vasmagrészével 23 és 24 menetes furatokon keresztül vannak összekapcsolva. A találmány szerinti transzformátor működését az alábbiakban ismertetjük: A transzformátorban a szabályozás a 8 tirisztorpár (lásd 2. ábrát) gyújtásszögének változtatásával törté­nik. A terhelési áramszabályozás alsó tartományát (lásd 3. ábra „a” görbéjét), begyújtott 8 tirisztorpár esetében kapjuk. Ebben az esetben a transzformátor rövidzárási ellenállását 6 primer tekercsrész (Zip) és az 5 szekunder tekercs 4 primer tekercsrészének (Zi0) ellenállásértékeinek összege határozza meg, és így kapjuk meg a minimális rövidzárási áramot (Imi»). A transzformátor üresjáratában a 6 primer tekercsrész el­lenállása a nemmágneses légrés miatt kicsi, és gya­korlatilag a teljes hálózati feszültség a 4 primer te­kercsrészre jut. Emiatt a transzformátor szekunder fe­szültségét az alábbi összefüggéssel lehet meghatározni üresjáratban: és a feszültség értéke maximális. Ekkor Ui a primer hálózat feszültsége, W2 a szekunder tekercs menetszáma, Wia a 4 primer tekercsrész menetszáma. A terhelési áram - szabályozási tartomány felső ha­tárát (a 3. ábrán a „b” és „c” görbéket) akkor érjük el, amikor a 8 tirisztorpár a teljes periódus alatt be van kapcsolva. Ekkor a 6 primer tekercsrész rövidre van zárva, és a transzformátor rövidzárási ellenállása, me­lyet ekkor csak az 5 szekunder tekercs 4 primer tekercs­részének ellenállása (Zia) határoz meg, minimális érté­kű. Ha a 4 primer tekercsrész és az 5 szekunder tekercs egymáshoz képest koncentrikusan van elrendezve, a külső paramétervonal (3. ábra „b” görbe) gradiense ki­csi, míg a másik legkülső esetben, amikor a 4 primer tekercsrész és az 5 szekunder tekercs (lásd az 1. ábrát) különböző ágakon vannak elrendezve, a külső paramé­tervonal lekerekítve esik (3. ábra „c” görbe). Ha a 8 tirisztorpár bekapcsolási szögét fokozatmen­tesen változtatjuk (lásd a 2. ábrát), egy mesterséges külső paramétervonal sereg képződik, melyek az „a” és „b” vagy „b” és „c” természetes külső paraméter­vonalak által határolt területen helyezkednek el (lásd a 3. ábrát). A transzformátor üresjárási feszültsége ekkor gya­korlatilag állandó marad és maximális értékű. A terhelési áram - szabályozási tartományt az aláb­bi összefüggéssel lehet meghatározni: ZiCt Ziß + Zitx ahol Zip a 6 primer tekercsrész ellenállását jelenti. A találmány szerinti transzformátort a 4 primer te­kercsrész és 5 szekunder tekercs koncentrikus elren­dezésével impulzus üzemű hegesztőberendezéseknél lehet előnyösen használni, amelyekben a 8 tirisztorpár csak a periódusidő egy részében van begyújtva, és az összes külső üzemi paramétervonalat mesterségesen alakítjuk ki. A hagyományos ívfényes- és plazmah­egesztésnél a terhelési áram görbe minimális torzításai szükségesek, és ezért a 4 primer tekercsrészt és az 5 szekunder tekercset egymástól távol helyezik el, ezál­tal a transzformátor mágneses szórása megnő. Ekkor a „c” külső paramétervonal (lásd a 3. ábrát) gradiense a teljes periódusidő alatt begyújtott 8 tirisztorpár ese­tében akkora, amekkora a hegesztés névleges lefutá­sához szükséges. Az „a” és „c” természetes külső pa­ramétervonalak alkalmazása (lásd az 1. ábrát) a he­gesztéshez azzal jár, hogy az áram görbéjének alakja a hegesztés során lényegesen kisebb mértékben lesz torzított. A megnövelt mágneses szórás azonban nagy járulékos veszteségekhez vezet, és ezért a transzfor­mátorház előállításánál drága és nem mindig rendel­kezésre álló nemmágneses anyagra van szükség. A 4. és 5. ábrák szerinti transzformátorban a 4 pri­mer tekercsrész és az 5 szekunder tekercs koncentrikus elrendezése következtében a szórt mágneses fluxuso­kat minimális mértékűre csökkentettük. Ennek következtében egy ilyen transzformátornak nagyobb a hatásfoka és a ház előállításához olcsó acél­ból készült hagyományos szerkezeti anyagokat lehet alkalmazni. Egy ilyen transzformátor azonban valami­vel (10-15 %-kal) nehezebb, mivel az 1. vasmag a 10 nyitott kiegészítőrésszel és a 11 primer tekercsrésszel van kiegészítve. Ezért az 1. és 2. ábrák szerinti transz­formátort, melynek nagyobb a 4 primer tekercsrészé­nek és az 5 szekunder tekercsének mágneses szórása, előnyösen olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a berendezés kisebb súlya döntő tényező, például szere­lési munkákra alkalmas hegesztőberendezéseknél, míg más esetekben célszerű a 4. és 5. ábrák szerinti transz­formátor alkalmazása, ahol a 4 primer tekercsrész és az 5 szekunder tekercs egymáshoz képest koncentri­kusan van elrendezve. A találmány szerinti szabályozótranszformátor a kö­vetkezőképpen működik: Minimális hegesztőáramot a bekapcsolt 8 tirisztor­pár esetében (lásd a 4. ábrát) kapunk, az 1. és 2. ábrák szerinti transzformátorokhoz hasonló módon. Ekkor a transzformátor induktív ellenállásának maximális érté­két a 4 primer tekercsrész, 5 szekunder tekercs és 6 primer tekercsrész, valamint a 11 primer tekercsrész erősáramú tekercsiészeinek menetei határozzák meg, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents