203165. lajstromszámú szabadalom • Makroszkopikus bézer, továbbá eljárás bozonnyaláb előállítására, valamint berendezés és eljárás energia előállítására nukleáris fúzió útján
1 HU 203 165 B 2 A 4. ábrán elektromos tükrözd szerkezetet alkalmazunk ugyanarra a célra, mint az előző kiviteli alakoknál a 3 és 4 eltérítő mágneseket. Ennél a kiviteli alaknál a d deuteronnyalábot a 10 eltérítő mágnes hozza egy vonalba a 30 vákuumcső középvonalával. Két villamosán vezető 31 és 32 lemez van a 30 vákuumcső végein, amelyeket V, - 2V| feszültségen tartunk (az ionforrás energiája - qVj). Egy 7 lézer fotonnyalábot vetít a 32 lap közepén lévő áttetsző foltra. A 30 vákuumcső másik végén, a 31 lapban lévő 34 nyílást egy mozgatható 33 tükörrel lehet elfedni. A koherens d deuteronnyaláb létrejötte után a mozgatható tükröt elmozdítjuk, hogy a koherens nyaláb kiléphessen. A 30 vákuumcsövén kívül el lehet helyezni - egy nem ábrázolt - kvadrupól mágnest, ha az ionnyalábot fókuszolni kell. Ez az elrendezés elő-nyösen alkalmazható kisenergiájú koherens deuteronnyaláb előállítására. A leírt kiviteli alakok néhány előnye: Termonukleáris fúzió, amelynél a deuteronnyalábot - miután szokványos módszerekkel a kívánt szintre gyorsítottuk - egy deutérium pelletre irányítjuk. Ez a módszer hasonló a lézereket felhasználó implőziós módszerhez, azzal az eltéréssel, hogy a d- bézer behelyettesítése révén a berendezés teljesítménye megsokszorozódik. Ionforrás gyorsítókhoz. A bézer előnye ebben az esetben az, hogy diszkrét impulzusa van és a nagyenergiájú gyorsító a nyaláb koherens volta miatt egyszerűbbé válik. Ionforrás mikromintához vagy mikroszkóp nukleáris analógiájához. Nukleáris holográfok, atomi holográf vagy molekuláris holográfok előállítása. Az elv ugyanaz, mint a lézerek alkalmazásánál holográfok előállítására. Koherens semleges részecskenyalábot úgy állíthatunk elő, hogy a koherens töltött bozonnyaláb útjába alkalmas anyagot helyezünk, például H —> H + e* + e' } I2 —> H2 + e* + e* Az 5. ábrán hosszúkás hurok alakú 1 vákuumkamra látható, ami két párhuzamos, 56 és 58 csőből áll. A csöveket egyik végükön a görbe 62 csőszakasz, másik végükön a görbe 60 csőszakasz köti össze. A bézer egyik végén, mégpedig az 58 csőnek a 62 csőszakasszal szomszédos végén van egy, működés közben deuteronokat létrehozó 2 ionforrás, ami deuteronáramot injektál az 58 csőbe, a cső említett végénél. A deuteronáram bejut az 1 vákuumkamrába, az 58 csőben lévő hurokszerű 70 pályán halad, majd a záró 60 csőszakaszban, az 56 csövön és a záró 62 csőszakaszon át visszatér az 58 csőbe. így a deuteronok a működés folyamán folyamatosan keringenek a 70 pályán. A 60, 62 csőszakaszban a deuteronokat a 3 és 4 eltérítő mágnes irányítja. Az 56 csőben fókuszoló elemek, mégpedig az 5 és 6 kvadrupól mágnesek gondoskodnak arról, hogy a deuteronáram fókuszált áramlási pályán maradjon. Egy másik, 52 ionforrás szolgáltatja az egyszeres negatív töltésű deuterionokat. Ez az ionforrás a bézemek ugyanazon a végén van, mint a 2 ionforrás, de úgy van elhelyezve, hogy a deuteriumionokat az 56 csőbe a 62 csőszakasszal szomszédos végnél injektálja. így az ionok a zárt hurokszerű 72 pályán haladnak az 1 vákuumkamrában. Ez a pálya átmegy az 56 csövön, a 60 csőszakaszon, majd innen az 58 csövön át és visszatér az 56 csőbe a 62 csőszakaszon át. A 72 pálya nagyrészt egybeesik a 70 pályával, de látható, hogy a deutériumionok az óramutató járásával megegyező irányban, míg a deuteronok az óramutató járásával ellenkező irányban haladnak az 1 vákuumkamrában. A koherens fényt előállító 7 lézer a bézemek az 1 vákuumkamra 60 csőszakaszával szomszédos végén helyezkedik el és úgy van elrendezve, hogy a koherens fényt az 56 csőbe annak a 60 csőszakasszal szomszédos végén injektálja és a fény a 72 csőben halad. Az 56 cső ellenkező végén egy 8 tükör vagy prizma van, ami ezt a koherens fényt visszatükrözi az 56 csőnek a 60 csőszakasszal szomszédos vége felé. Az 58 csőnek az 1 vákuumkamra 60 csőszakaszával szomszédos végén egy 9 kapcsolószerkezet van, ami feszültségmentesíti a 3 eltérítő mágnest. Ennek következtében az 58 csőben a 70 pályán mozgó deuteronok az 58 csőnek a 60 csőszakasszal szomszédos végén kilépnek az 1 vákuumkamrából és nem haladnak körpályán a 60 csőszakaszban. A kapcsolőszerkezet állhat például olyan elemekből, amelyek pillanatszerűen vagy más módon feszültségmentesítik a 3 eltérítő mágnest. így a 74 deuteronnyaláb a 9 kapcsolószerkezeten át lép ki a bézerből. A 7 lézer által kibocsátott fény indukált szórást idéz elő a 70, illetve 72 pályán mozgó deuteronokban, illetve deuteriumionokban és így arra törekszik, hogy az áramokat koherenssé tegye és így a kilépő 74 deuteronnyaláb koherens deuteronnyaláb legyen. Bár a leírt elrendezésnél a 74 deuteronnyaláb - a nyalábot alkotó deuteronok által hordozott pozitív töltés miatt - villamosán töltött, éspedig pozitív töltése van, mégis a lényegében egybeeső 70,72 pályán áramló deuteronok és deutériumionok együttes áramának eredő töltése nulla, mivel a deuteronok pozitív töltését a deutériumionok negatív töltése kiegyenlíti és így a mindkétfajta részecskékből álló és a 70 és 72 pályán mozgó összetett áramlás villamosán semleges. Ennek következtében jelentősen csökken annak az esélye, hogy a deuteronok a Coulomb- erők befolyására a 70, 72 pályára merőleges mozgáskomponensek hatása alá kerülnek. Ez csökkenti annak valószínűségét, hogy az áramok az 1 vákuumkamrában defókuszolódnak. Ez javítja a koherenciát. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál ugyan a 9 kapcsolószerkezet a deuteronokra hat, hogy kialakuljon a bézerből kilépő nyaláb, de olyan elrendezés is kialakítható, amelynél ehelyett deutériumionokra hat és koherens deutériumion-nyaláb jön létre. Ez könnyen megvalósítható úgy, hogy a 7 lézer és 9 kapcsolószekezet helyét felcseréljük. Természetesen az 1 vákuumkamrában el lehet helyezni további olyan fókuszoló eszközöket, mint az 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
