203162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés fénytájékoztató táblák pont-mátrix üzemmódú vezérlésére
1 HU 203 162 B 2 A találmány tárgya új eljárás és az eljárás foganatosítására alkalmas új berendezés amelynek segítségével az ún. pont- mátrix üzemmódú fénytájékoztató táblák szokásos szolgáltatásai úgy nyerhetők, hogy viszonylag kismennyiségű járulékos léptető-áramkör alkalmazása árán elhagyhatók a technika állása szerinti hasonló berendezéseknél szükségszerűen alkalmazott fénypontonkénti ÉS kapuk és csomópontok fajlagos száma mintegy harmadára csökkenthető, ami nemcsak jelentős megtakarítást eredményez (mégpedig nemcsak anyagban, hanem a megbízhatóság érdekében különösen igényes munkaerők és gyártóeszközök terén), hanem a csomópontok számának csökkentése arányában a rendszer megbízhatóságát és üzembiztonságát is jelentősen megjavítja. E leírásban pont-mátrix üzeműnek nevezzük az olyan fénytájékoztató táblát, amely M sor és N oszlop csomópontjaiban elrendezett egy- egy egyedi mátrixmezővel, pl. karaktermezővel van kialakítva, az egyedi mátrixmező P sorának és Q oszlopának csomópontjaiban fénykibocsátó aktív elemek vannak elrendezve (fénypont) és a megjelenítés végezhető akár a tábla bármely fénypontjának a többitől függetlenül vezérelt aktiválásával, akár egy mátrixmező fénypontkészletének - a mátrixmezőhöz rendelt sajátos képválasztékból kitüntetett alaknak megfelelő - együttes vezérlésével, pl. alfanumerikus karakterek megjelenítése céljából. M, N, P és Q természetes egész számok, jelentésük pl. megfelelően 10, 30, 10, illetve 6. A sor, illetve oszlop megnevezés felcserélhető, amely esetben a leírásban mindenütt felcserélendő a két megnevezés. A találmány jelentősége akkor mérhető fel, ha a szakterületen kialakult sokféle rendszert a találmány mibenlétéből kiinduló rendszerezésben áttekinjük. Az optikai megjelenítő eszközök sokévtizedes fejlődésére - fokozódó igényeivel - elsősorban két nagy alkalmazási terület gyakorolt befolyást:- a hirdetési szakma és- az üzemi, illetve közönségtájékoztatást igénylő szolgáltatások köre. Az utóbbi körbe tartozik pl. a vasút, amelynél üzemi, s ezen belül forgalomirányítási jelzések is megjeleni tendők, forgalomszámlálási feladatokra is optikai tájékoztató eszközök (kódtáblák, stb.) alkalmazhatók, de ugyanakkor a menetrendi információk terén is (akárcsak a légiforgalomban) a legkorszerűbb, akár pont-mátrix üzemmódú eszközök alkalmazhatók. Talán a legnagyobb hatást az optikai téjékoztató eszközök fejlődésére a sportrendezvények közönségtájékoztató igénye gyakorolta, ahol előbb a programot és a verseny bonyolításának közérdekű adatait kell megjeleníteni, majd - újabban közel időazonosan - meg kell jeleníteni mind az egyéni eredményeket, mind az eredmények - sorrendbe szedett, súlyozott, stb. - kiértékelését, ugyanakkor a versenypályák optikai megjelenítő eszközeinél kombinálják leggyakrabban a közvetlenül szemlélt eseményről adott tájékoztatásokat egyéb tájékoztatásokkal, kifejezett hirdetéssel és/vagy más eseményről (különösen egyidejűleg másutt folyó sporteseményről) való alfanumerikus, képszerű, illetve kombinált tájékoztatással. A találmányom az említett területek bármelyikében használható, ha a fénytájékoztató eszköz - árnyalt kép igénye nélkül - pont-mátrix üzemű. Sok évtizeddel ezelőtt állóképek megjelenítésével, majd váltogatásával, illetve mozgatásával adtak tájékoztatást. Ezen egyszerű eszközöket kisebb körben mindmáig megtartva, később áttértek az egymástól függetlenül aktiválható karaktermezők, végül az - egymástól teljesen függetlenül, illetve karaktermezőként vezérelhető - egyedi képpontok alkotta optikai képek megjelenítésére. Sok megoldásnál a képpontokat sorok és oszlopok csomópontjaiban rendezik el. Ha egy optikai tájékoztató táblában ezen vezérlési változatok bármelyike egyarányt alkalmazható, ún. pontmátrix vezrélésű tábláról beszélünk. A képpontok információhordozói lehetnek passzív és/vagy aktív elemek. A passzív elemek a fény szelektív visszaverésével adnak képpontinformációt, az aktív elemek meleg vagy hideg fényenergia kisugárzásával. Mindezek tehát fényhatással jelenítenek meg információt. Ilyenek pl. izzólámpás, gázkisülésű csöves, félvezető fényforrásos, folyadékkristályos, stb. képpontelemek alkalmazásával. A fényhatással működő ilyen táblákat pont-mátrix üzemű fénytájékoztató tábláknak nevezzük. A találmány szerinti vezérlési mechanizmus, - később pontosítandó alkalmazási körben - bármelyik fényhatással működő pont-mátrix szervezésű fénytájékoztató tábla rendszerében alkalmazható. A pont-mátrix táblák vezérlésére alkalmazhatunk külső forrásról érkező videójelsereget, továbbá maga a rendszer is ellátható egyfelől képbontó eszközzel, másfelől adatszintetizátorral. Az egyik eszköz lehetővé teszi, hogy a berendezésnek közvetlenül a megjelenítendő képet mutassuk (pl. pauszpapírra ceruzával rajzoljuk a kívánt információt és a berendezés máris feldolgozza a látott képet és megjeleníti azt.) A másik eszköz olyan aritmetika, amelynek utasítást adunk tetszőleges függvény szerinti ábra videójelének generálására, amire az aritmetika szintetizálja az elképzelt, de még nem létező kép videójelét. Az ilyen különböző képforrásokat fakultatívan feldolgozó számos rendszer ismert. Előbb a Publicolor elnevezésű magyar rendszer jelent meg a világpiacon, majd egybek között az amerikai Conrac cég, illetve a svájci Swisstiming is megjelent ilyen rendszerekkel. A találmányom alkalmazása szempontjából közömbös, hol keletkezik a fénypontkapcsolókat végül is vezérlő videójelsereg. Szinte valamennyi táblánál a mátrixmezők képpontjainak fényintenzitása együtt módosítható. Maximalista igényeket elégítenek ki a mind szélesebb körben alkalmazott olyan pont-mátrix vezérlésű fénytájékoztató táblák, amelyek árnyalt képet szolgáltatnak: minden egyes képpontnál - pl. a gyújtási szög fokozatok szerinti megválasztásával - fokozatok szerint eltérő fényintenzitás jeleníthető meg. A pont-mátrix vezérlés a szem tehetetlenségéhez viszonyítva rövid periódusidejű ciklusonként történik. A pont-mátrix táblákat igen sok fénypont alkothatja. Ha 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
