203148. lajstromszámú szabadalom • Hőmérsékleti hossz-változást kiegyenlítő hidraulikus szerkezet

1 HU 203 148 A 2 lánc) tartószerkezeti elembe beépíthető lenne és, amely folyamatosan és önműködően kiegyenlítené a szerkezeti elem hőmérsékletváltozásból származó hosszváltozását, vagy biztosítaná a szeikezetben fenn­álló erő állandó értéken tartását úgy, hogy közben a tartószerkezetben működő erőt továbbítaná is. A kültéri szerkezetek általában -30 “C—t-70 °C közöt­ti mintegy 100 °C hőmérsékletváltozásnak vannak kité­ve, amely erre a többletigénybevételre való méretezést, ill. az elmozdulások szerkezeti megoldását igényli. Célom tehát a fentiekben vázolt hiányosságok ki­küszöbölése olyan berendezés kialakításával, amely a vele egybeépített lineáris szerkezeti elem hőmérsék­letváltozásból származó megrövidülését, ill. megnyú­lását nem gátolja, de az eredő elmozdulást lényegében megszünteti vagy töredékére csökkenti azáltal, hogy a szerkezeti elem hőállapotának változását maga is kö­veti, ezáltal a szerkezeti elem megnyúlását megrövi­düléssel, a megrövidülését megnyúlással kiegyenlíti, és a szerkezeti elemet egyébként terhelő húzóerőt a hőmérsékletváltzástól függetleníti, egyszersmind to­vábbítja. A találmány alapja az a felismerés, hogy mivel egyes folyadékok, - pl. olaj - térfogati hőtágulási té­nyezője két nagyságrenddel nagyobb, mint a szokásos szerkezeti anyagok - pl. acél - lineáris hőtágulási té­nyezője, ezért ha ilyen folyadékot zárt edénybe helye­zünk, és az edényt lényegében csak kitüntetett irány­ban engedjük összehúzódni, ill. kiterjedni, úgy ez az összehúzódás, ill. kiterjedés lehet ugyanakkora, mint egy, az edény hosszánál egy-két nagyságrenddel - te­hát lényegesen - hosszabb szerkezeti elemnek ugyan­ilyen hőmérsékletváltozás hatására előálló hosszválto­zása, és a szerkezeti elembe az edényt célszerű módon beiktatva a két elmozdulás egymást kiegyenlíti, ere­dőjük zérus. - A felismerés másfelől a folyadékok azon tulajdonságát használja fel, hogy lényegében összenyomhatatlanok. A folyadék hőmérsékleti térfogatváltozása a talál­mány szerinti szerkezetben úgy megy végbe, hogy az edényben a folyadék nyomása lényegében változatlan, ha egyébként az edény külső terhelése nem változik. Ez azt eredményezi, hogy a kapcsolódó szerkezetben működő húzóerő a hőmérsékletváltozás miatt nem vál­tozik, ugyanakkor pedig a folyadékban keletkező nyo­más útján az edényen keresztül az erő továbbítható. A találmány tehát hőmérsékleti hosszváltozást ki­egyenlítő hidraulikus szerkezet, melynek sajátossága, hogy folyadékkal telített zárt edényt tartalmaz, amely zárt edény célszerűen egy irányban a méretét különö­sen kicsi alakváltozási ellenállás mellett változni en­gedi és ugyanabban az irányban teherviselő szekezeti elemként van kialakítva. A teherviselésben szerepet játszik az edényben lévő folyadék, a benne előálló nyomás útján. A találmány szerinti berendezés alkalmazásának előnye abban áll, hogy a hozzá kapcsolódó szekezeti elem hőmérsékleti hosszváltozását nem gátolja, mégis annak a hatását - az eredő hosszváltozást, valamint a mechanikai feszültség változását - megszünteti, vagy legalábbis töredékére csökkenti, ugyanakkor a szerke­zeti elem tartószerkezeti funciójának megfelelően a szerkezeti elemben működő erőt továbbadja. A találmány szerinti berendezés alkalmazásával korlátozható a függesztett épület- és hídszerkezetek le­hajlása, a vezetékek, kötélszerkezetek belógásának változása, kihoigonyzott antennatornyok és kémények kilengése. A felfüggesztett, ill. kihorgonyzott szerkezet a kor­látozott elmozdulások miatt gazdaságosabban, kisebb igénybevételre méretezhető, továbbá a létesítmény funkciójának ellátását zavaró hatások csökkennek. Korlátozható keret- és ívszekezet vonórúdjának hossz­változása, ezáltal a keretszerkezet gazdaságosabban méretezhető. Tűzvédelmi szempontból mindezen szerkezeteknél különös előnyt jelent a találmány alkalmazása, mert késlelteti a teljes szerkezet összeomlását azzal, hogy a tűz hőhatása miatt megnyúló és ezért a stabilitásra veszélyes szerkezeti elem megnyúlását kompenzálja. A találmány szerinti berendezés alkalmas hőközlés mellett munkavégzésre. Pl. elektromos vagy csöves fű­­tő-/hűtőbetét, azaz csövön átáramoltatott fütő, ill. hűtő közeg alkalmazásával. A folyadék felfűtésekor az edény hossza megnőve szik és a szerkezet egésze pl. nyomóerő kifejtésére kalmas. A folyadék lehűlése, ill. lehűtése esetén . edény hossza csökken. Ezáltal a találmány felhaszná­lásával célszerűen kialakíthat«*» préselő, feszítő szer­szám, továbbá célszerűen valamely más szerkezet mozgatására, vagy adott pozícióban tartására szolgáló berendezés is. A találmány elvi sémáját és néhány előnyös kiviteli alakját a továbbiakban rajzok alapján ismertetem, ahol az: 1. ábra: A hőmérsékleti hosszváltozást kiegyenlí­tő hidraulikus berendezés elvi sémája, húzott szerkezethez; a 2. ábra: A berendezés kiviteli alakja hosszmet­szetben (egy síkba forgatva); a 3. ábra: A berendezés kiviteli alakja felülnézet­ben; a 4. a-f ábra: Alkalmazási példákat mutat be. Az 1 edény maga az egyik 5 kötélvéghez van rög­zítve, melyet a 4 húzóerő terhel. Az 1 edénybe benyo­módik a másik 5 kötélvég által terhelt 2 dugattyú, amelyet az 1 edényt belülről kitöltő 3 folyadék nyo­mása tart meg. Ha a 3 folyadék összehúzódik, a 2 du­gattyú beljebb nyomódhat; ha a 3 folyadék kiterjed, a 2 dugattyút kifelé kényszeríti. A 2 dugattyú az előbbi esetben a benyomódás úthosszát „ráadja” a kötélszál­ra, az utóbbi esetben rövidíti azt. A 3 folyadékkal való feltöltésre a 9 szelepen keresztül a levegő másik 9 sze­lepen való kieresztése mellett kerül sor a 2 dugattyú hőmérsékletnek megfelelő helyezetbe való beállítása után, de még terhelés előtt. - A 4 húzóerőt a 6 külső ház, ill. rudazat vezeti át a 16 kiegyenlítő szerkezet másik oldalára. Ennek célszerű elrendezésével bizto­sítható, hogy a 16 kiegyenlítő szerkezet a húzás hatá­sára stabilitását ne veszítse el, ne forduljon ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents