203144. lajstromszámú szabadalom • Feszítőék fémből

1 HU 203 144 B 2 A találmány feszítőék fémből, fal furatába történő he­lyezésre, amely csapjának egyik végén kialakított fe­szítőkúpja és a csapra helyezett feszítőhüvelye van, míg a csap másik végén rögzítő szerkezet, mint pél­dául menet vagy hasonló van kialakítva. A DE OS 3 108 388 sz. közrebocsátási iratból is­meretes olyan feszítőék fémből, amely feszítőtesttel rendelkező csapból és feszítőhüvelyből áll. A feszí­tőhüvely a csapot körülveszi egész hossza mentén, és a feszítőtartománya és másik vége között egy ki­sebb átmérőjű szakasszal rendelkezik. Ennek a kisebb átmérőjű szakasznak kell biztosítania, hogy a feszí­tőhüvely elhajló furatokba is probléma mentesen be­helyezhető legyen. Az átmérő csökkenés következté­ben azonban ennek a feszítőhüvelynek kisebb a fal­­vastagsága, és így a feszítőhüvelynek, például beverő szerszámmal történő behajtásakor ez a rész összerop­panhat. A találmány feladata a felsorolt hiányosság kikü­szöbölése, és olyan fémből készült feszítőék létesítése, amely görbülettel rendelkező falfuratokba is könnyen behelyezhető, anélkül, hogy a feszítőhüvely beütéskor megsérülne. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal old­juk meg, hogy feszítőhüvely hossza kisebb, mint a csap hosszának a fele, és a csapra a feszítőkúppal ellentétes végén, központosító kúpos résszel rendel­kező központosító hüvely van feltolva. A rövid feszí­tőhüvely következtében az még görbe falfuratokba is könnyen bejuttatható megfelelő beverő szerszám se­gítségével. Tekintettel arra, hogy a csap szárának lé­nyegesen kisebb az átmérője, mint a feszítőhüvely­nek, amelynek külső átmérője a furat átmérőjének fe­lel meg, a szárnak a falfuratba történő behajtáskor megfelelő játéktér áll rendelkezésére, hogy a furat hajlatait kiegyenlítse. A feszítőhüvely beverésére szolgáló szerszám lényegében egy vékony falú cső, amely nagy szilárdságú acélból készül. A beverő szerszám átmérője lényegesen kisebb lehet, mint a furat átmérője. A találmány szerinti feszítőéknek tehát a csap szá­rára feltolható központosító hüvelye is van, amely a csapot a furat nyílásba központosítva ágyazza. A köz­pontosító hüvely révén a csapra ható sugárirányú erők a falra adódnak át. A központosító hüvely külső átmé­rője azonos a feszítőhüvely külső átmérőjével, és így a furat átmérőjének felel meg. Tekintettel arra, hogy a központosító hüvely a furatba kerül bepréselésre, célszerűen a köpeny felületén recézettel rendelkezik, amely a furat falába kapaszkodik. A feszítőhüvely hossza előnyösen a furat átmérőjé­nek 1,5-2,5-szerese, míg a feszítőhüvely felhasított fe­­szítési tartományhoz csatlakozó gyűrűs szakasz axiális mérete kisebb, mint a feszítési tartomány axiális mé­rete. A meglehetősen rövid feszítőhüvely révén lehet­séges a feszítőéket erősebb hajlatú furatokba is behe­lyezni. Ilyen furatok, például ott keletkeznek, ahol a furat tartományában, például betonvas fekszik és az a fúrót oldalirányban kényszeríti. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti feszítőéket szemlélteti, központosító hüvellyel. A 2. ábra az 1. ábra szerinti feszítőékhez alkalmazan­dó beütő szerszámot szemlélteti, míg a 3. ábra készre szerelt feszítőéket szemléltet. Az 1. ábra látható feszítőhüvely 1 állócsapból áll, amelynek elülső végén 2 feszítőkúp van kialakítva. Az 1 állócsapra 3 feszítőhüvely van feltolva, amely a feszítési tartományában 4 hasítékokkal rendelkezik. A feszítési tartományhoz 5 gyűrűs szakasz csatlako­zik. A 3 feszítőhüvely a 2 feszítőkúpra kerül feltolásra, és ily módon szétfeszülve 7 furat a 6 hátrametszésébe belekapaszkodik. Az 1 állócsap 8 szára a furat kismértékű hajlata mi­att a 9 furatnyílásban nem központos. Abból a célból, hogy a 8 szár központos helyzetét biztosítsuk, a 8 szár­ra 11 nyíl irányában 10 központosító hüvelyt húzunk fel. A 10 központosító hüvely kúpos 12 résszel ren­delkezik, amely azt eredményezi, hogy a központosító 10 hüvely bevetésekor a 8 szár a beverés mértékében központi helyet vesz fel. A 10 központosító hüvely hengeres 13 része recézettel van ellátva, amely a 7 furatban történő biztonságos kapaszkodást eredménye­zi. A 2. ábrán 14 beverő szerszám látható, amely a be­vetésre és a 3 feszítőhüvely felhajtására szolgál. A 14 beverő szerszámnak csőalakú 15 része van, amely a 3 feszítőhüvely bevetésekor a 8 szárra van rátolva. A 3. ábrán egy furatba helyezett feszítőhüvely kész­re szerelt állapotát szemlélteti. Itt a furat nincsen hát­­rametszéssel ellátva. A 8 szárnak a furat nyílása felé eső végén 16 belső menet van kialakítva, amelybe 17 rögzítő csavar van becsavarva. Ez a rögzítő csavar egy 18 lapot rögzít a fal felületére. A 3. ábrán az 1. ábrához hasonló módon 19 acél­fegyverzet keresztmetszete látható, amely a 20 falban van elhelyezve. A furat készítésekor a 19 fegyerzet azt idézi elő, hogy a fúrófej kitér, és így egy megtört 21 furattartomány keletkezik. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Feszítőék fémből, fal furatába történő behelye­zésre, amely csapjának egyik végén kialakított feszí­tőkúpja és a csapra helyezett feszítőhüvelye van, míg csap másik végén rögzítő szerkezet, célszerűen menet van kialakítva, azzal jellemez\’e, hogy a feszítőhüvely (3) hossza kisebb, mint a csap (1) hosszának a fele, és hogy a csapra (1) a feszítőkúppal (2) ellentétes vé­gén, központosító kúpos résszel (12) rendelkező köz­pontosító hüvely (10) van feltolva. 2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemez­ve, hogy a központosító hüvely (10) külső átmérője a feszítőhüvely (3) átmérőjével azonos. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti feszítőhüvely, azzal jellemezve, hogy a központosító hüvely (10) kú­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents