203140. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő falazat és falazó elem

1 HU 203 140 A 2 A találmány tárgya hőszigetelő falazat építményekhez, mely célszerűen egy rétegben és soronként fél elemnyi eltolással, „kötésben” rakott, előnyösen hőszigetelő betétet tartalmazó falazó elemeket, habarcsot, a talál­kozó éleknél elhelyezett sarok elemet, adott esetben pedig vakolat, tartalmaz. Tárgya a találmánynak a fa­lazóelem is, mely üregeket körülvevő vázzal, valamint bordákkal rendelkezik, a váz és a borda kötőanyag, víz és adalékanyag utószilárduló keverékét tartalmaz­za, az elem befoglaló idoma pedig hasáb. Az utóbbi években a lakásépítésben nőttek az épí­tőanyagokkal szemben támasztott hőtechnikai követel­mények. A falazatok hőszigetelő képességének növe­kedését nemcsak az építtetők várják el, hanem a hő­technikai követelményeket rendeletek is szabályozzák. A szigorú előírásoknak a hagyományos építőanyagok többsége még akkor sem felel meg, ha a belőlük ké­szült falazatot hőszigetelő vakolattal látják el. Hőszigetelő falazat létrehozása különböző falazóe­lemek ismertek, pl. a beton + polisztirolhab + beton rétegekből felépített falazó elem. A külső és belső ha­tároló réteget a közéjük préselt polisztirolhab köti össze. A falazóelem hátránya, hogy a kötés a hab zsu­gorodása miatt nem tökéletes, továbbá tűz esetén a hab kiég, a külső határoló réteg pedig lehullik. Különböző gázbeton termékekből is készítenek hő­szigetelő falazat számára falazóelemeket. A gázbeton falazóelemből készített falazat hátránya, hogy a fala­zatba kerülő pára kivezetése nem megoldott, a ned­vesség a hideg felületeken kicsapódik, mely rontja a falazat hőtechnikai tulajdonságait. További hátrány, hogy az ilyen falazatok hangszigetelése nem megfele­lő. A 2 640 065 lajstromszámú NSZK szabadalmi le­írás hőszigetelő építőelemet mutat be. Az építőelem hőszigetelő rétege az elem középső rétegét alkotja. Hátránya, hogy a hőszigetelő réteg a falazás után nem lehet összefüggő. Kedvezőtlen az is, hogy a hidegzóna a falazat közepe felé tolódik el. A 4 557 093 lajstromszámú USA szabadalmi leírás­ból ugyancsak hőszigetelő tulajdonságú panelt ismer­hetünk meg. A két teherhordó elemrészt a hőszigetelő magnak a teherhordó részbe nyúló nyúlványai fogják össze. Hátránya, hogy a hőszigetelő réteg itt is a panel közepén helyezkedik el, továbbá a panel gyártása na­gyon költséges. A találmány célja olyan hőszigetelő falazat kialakí­tása, mely nem rendelkezik az említett hátrányokkal, és a falazóelemekből szakértelem nélkül történő fel­építésével is olyan falazatot eredményez, mely jó hő­szigetelő tulajdonságú, gazdaságos, hőhídmentes és nem okoz páralecsapódást. A találmány különösen a magánerős építkezéseknél alkalmas korszerű, energiatakarékos lakások gyors fel­építésére. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha a falazó elemek legalább az egyik oldaluk mentén olyan nyitott üreggel rendelkeznek, melyekbe hőszi­getelő betét rögzíthető, a „kötésben” rakott falazóele­meket pedig a hőszigetelő betét felőli oldalon külső téri vakolattal látjuk el, akkor hőszigetelő tulajdonságú falazatot kapunk. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti hőszigetelő falazat építményekhez - mely célszerűen egy rétegben és soronként fél elemnyi eltolással, „kötés­ben” rakott, előnyösen hőszigetelő betétet tartalmazó fa­lazóelemeket, habarcsot, a találkozó éleknél elhelyezett sarokelemet, adott esetben pedig vakolatot tartalmaz - oly módon van kialakítva, hogy szerkezetek, valamint gépészeti és villamos szerelvények és/vagy vezetékek elhelyezésére is alkalmas, a falazat síkjával párhuzamos tengelyű, összefüggő üregekkel rendelkezik, a hőszige­telő betétek a falazat külső tér felőli oldalán helyezked­nek el, a külső téri vakolat pedig közvetlenül a hőszige­telő betétek külső oldalaira van felhordva. Egy lehetséges kiviteli alaknál a vakolat hőszigetelő tulajdonságú. A találmány szerinti falazóelem - amelynek minden eleme üregeket körülvevő vázzal, valamint bordákkal rendelkezik, a váz és a borda kötőanyag, víz és ada­lékanyag utószilárduló keverékből van - oly módon kialakítva, hogy legalább az egyik oldala mentén hő­szigetelő betét elhelyezésére alkalmas nyitott külső üreggel rendelkezik, a külső üreget pedig a hőszigetelő betét rögzítésére alkalmas peremborda és adott esetben sarokborda határolja. A találmány szerinti elem további ismérve lehet, hogy elemei faragást könnyítő hornyokat, valamint nyílászárók hőhídmentes elhelyezését szolgáló kanelu­­rát tartalmaznak. Az elemek szerkezetek, pl. oszlopok, valamint gépészeti és villamos szerelvények és/vagy vezetékek befogadására alkalmas, valamint adott eset­ben habarcsterítés fogadására alkalmas, áttörhető vé­kony lemezzel ideiglenesen lezárt belső üreggel ren­delkeznek. A peremborda és a sarokborda támasztó szegéllyel rendelkezik. A hőszigetelő betét a külső tér felé eső oldalon hullámos felülettel van kialakítva, és adott esetben utószilárduló anyagú. Egy lehetséges kiviteli alaknál a falazóelem és a sarokelem a belső üregeket elválasztó összekötő bor­dával rendelkezik, míg a feles falazóelem összekötő bordától mentes. A találmány szerinti falazat és falazóelem számos előnnyel rendelkezik. A falazóelemekkel különösebb fizikai megerőltetés nélkül, továbbá szakértelem nél­kül, házilagos kivitelezéssel is lehet dolgozni. A fala­zóelem alapanyaga széles körben rendelkezésre áll, az elemek gyártása az eddig ismert elemekénél kb. 30%­­kal kevesebb költséggel valósítható meg. A falazóelem egyszerűen gyártható akár kézzel, akár géppel, pl. az ismert „tojógéppel”. A találmány szerinti hőszigetelő falazat előnye, hogy rendkívül energiatakarékos, olcsó, jó hangszige­telő képességű, nem okoz páralecsapódást, továbbá hőhídmentes. A falazat lehetővé teszi a nyílászárók hő­hídmentes elhelyezését is. A falazatban fellépő csekély hőmérsékleti ingadozás jelentősen lecsökkenti az épü­let dilatációs mozgását, mely meghosszabbítja az épü­let élettartamát és ritabb felújítási ciklust tesz lehetővé. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents