203128. lajstromszámú szabadalom • Időszakosan üzemelő motorok kenésére és korrodeálódásának megakadályozására alkalmas készenléti motorvédőolajok
1 HU 203 128 B 2 A találmány nem folyamatosan működtetett benzin- és gázolaj-üzemeltetésű motorok kenésére és korrodeálódásának megakadályozására alkalmas készenléti motorvédőolajokra vonatkozik. Mint ismeretes, a belső égésű motorok jelentős része nem üzemel egész éven keresztül folyamatosan, hanem rövidebb-hosszabb időre leállítják őket részben időjárási, részben munkaszervezési okok miatt. Vannak viszont bizonyos berendezések, amelyek igénybevételére csak ritkán, kivételes esetekben kerül sor - például a mezőgazdaságban és a honvédségnél -, akkor viszont az azonnali indíthatóságnak nagy jelentősége van. A szakirodalomból ismeretes, hogy a ciklikusan üzemeltetett gépek motorjainak élettartama 40%-kal kisebb, mint a folyamatosan üzemelőké és indulóképességük is alacsonyabb szintű (J.I. Sehtyer-V.M. Skolnyikov: Rabocse Konzervacionnie szmazocsnie materiali, Moszkva, Himija, 1979). Ennek oka egyrészt a motorokban az állásidő alatt fellépő természetes korróziós károsodás, másrészt a motor működtetésekor a szénhidrogén bázisú üzemanyag és kenőanyag oxidációs termékei is okozhatnak korróziót. Az előre tervezhető ideig leállított motorok védelme átmeneti korróziógátló olajjal megoldható. Ez az eljárás azonban nem teszi lehetővé a motor azonnali üzemeltetését, mert indításkor a védőolajat el kell távolítani, és az olajteret a motorhoz előírt kenőolajjal kell feltölteni. A készenléti motoroaljoknál a korrózió elleni védelmet olyan, többcélú ásványolaj bázisú kompozíció tudja biztosítani, amely azon túlmenően, hogy az állásidő alatt védi a motor belső felüliéit a korróziótól, alklamas a motor működtetésekor a kenési feladatok ellátására. A gépjárművek rendszeresen alkalmazott kenőolajba hosszabb üzemleállás idejére nem nyújt a korrózió ellen védelmet a motor belső felületeinek. Erre még a korszerű, magas teljesítményszintű típusok sem alkalmasak. Újabban a motorolajok korróziógátló hatásának növelésére nitrált kenőolaj-frakciókat használnak, adott esetben adalékkompozíciók formájában [Kopilov, L.I.: Himija i Technologija Topliv i Maszel, 7. (1981)]. Másik megoldás szerint különböző szulfonátok és trietanolamin- szulfonsav elegyét használják korróziós inhibitorként [Korszakova, I.Sz.: Himija i Technologija Topliv i Maszel, 2. (1978)]. Az ilyen típusú adalékoknak közös hátránya, hogy magas hamutartalmuk és kis hőmérsékletstabilitásuk miatt nem teszik lehetővé az általuk adalékolt anyagok tartós használatát [Ermolov, F.N.: Himija i Technologija Topliv i Maszel, 3. (1982)]. A 186 477 sz. magyar szabadalom olyan védőkenőolaj-kompozíciót ismertet, amely korróziógátlóként poli(etilénglikol-szulfonsav)-amidot, N-alkil-amidot, - szulfonimidet, N-alkil-szulfon-imidet és/vagy ezek elegyét, valamint di- és/vagy tri-etanolamin egy kettőskötést tartalmazó zsírsavakkal képezett mono-, divagy triészterét és/vagy a mono- vagy diészter-észtersóját tartalmazza. Ez a kompozíció egyrészt a több éves tárolásba helyezett motorok korrózió elleni védelmére alkalmas, másrészt csak a nyári időszakban üzemelő Diesel-rendszerű motorok védő-kenőolajaként használható. Rozenfeld könyve („A korróziós inhibitorai”, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981) a 310-317. oldalon felsorolja - minden összefüggés nélkül és a hetvenes évek szintjén - a Diesel- és Otto-motorolajok detergens inhibitorait. A könyv szerint Diesel- és Otto-motorolajoknál többfunkciós adalékként az alkilbenzol-szufonsavak Ca- és Ba-sóit, valamint az alkáliföldfémek bázisos alkil-szalicilátjait és alkil-fenolátjait, továbbá a dialkil-fenol-diszulfid bázikus Ba-sóját vagy az alkil-fenol-ditio-foszfát bázikus Ba-sóját alkalmazzák. Otto-motoroknál nem lehet alkalmazni hamuképző tulajdonságuk miatt a fémszulfonát típusú detergenseket és semlegesítő adalékokat, ezért hamumentes adalékokat, így szerves amin vagy imin típusú, adott esetben poli-metakrilátba „beépített” diszpergálószereket alkalmaznak, például poliizobutilén-oldalláncú szukcinimidet, amelynek a hatásosságát szalicilamid- vagy amino-szalicilsav-származékok hozzáadásával növelhetik. A könyvben azonban szó sem esik adalék több komponensű, szinergizált adalékcsomagokról, úgy nevezett „package”-okról. Azt tapasztaltuk, hogyha megfelelően kialakított viszkozitású -17,8 °C-on, legfeljebb 10,5 Pás 98,9 'C- on 5-15 mm2/s és habzásra nem hajlamos kőolajfinomítványba alkalmasan megválasztott detergens-diszpergens hatású komponenseket, magas hőmérsékleten hatékony oxidációgátló adalékot és magas hőmérsékleten stabil, kis hamutartalmú korróziógátló tulajdonságú komponenseket keverünk, olyan motorvédőaljokhoz jutunk, amelyek nagy teljesítményszintűek és mind Otto-, mind Diesel-motorokhoz alkalmazhatók. Kiváló korróziógátló hatásukat tartós üzemeltetés során is megtartják, és multigrade változataik olajcsere nélkül teszik lehetővé a külső hőmérséklettől függetlenül a fenti motorok üzemeltetését. Felismertük, hogy ha diszpergens adalékként hamumentes alkenil- szukcinimidet detergens hatású (Cől2-alkil)-szaliciláttal, és egyidejűleg alkil-benzolszulfonsavak és/vagy di(C6-i2-alkil)-naftalinszulfonsavak Na-, Ca-, Ba- és/vagy Mg-sőjával keverünk megfelelő viszkozitású és habzási jellemzőjű alapolajba, akkor a fellépő színergetikus hatás következtében megnő alapolajba, akkor a fellépő szinergeikus hatás következtében megnő a kompozíció bázismegtartó képessége, csökken a kent felületeken a fémkopás intenzitása, javul az olaj vízszétválasztó képessége és nő a korróziógátló hatás (I. és III. táblázat). A táblázatokból jól látható, hogy ha adott összetételű kompozícióba az eddig alkalmazott Ca-cetil-fenolát detergens helyett Cacetil-szalicilátot keverünk, a kapott termék jellemzői rendkívül előnyösen módosulnak. Azt tapasztaltuk, hogy ha magas hőmérsékleten oxidációgátló inhibitorként alkil-ditio-foszfátot vagy aril-ditio-foszfátot használtunk az alkil-szalicilátot is tartalmazó kompozícióban, akkor az elegy oxidációstabilitása rendkívüli módon megnőtt. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a kompozíció hosszú élettartamú használatát belső égésű motorokban (ü. táblázat). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
