203080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azetidin-3-karbonsav-származékok és alkálifém-, kalcium-, magnézium- vagy bárium-sóik előállítására

3 HU 203 080 B 4 származik és ez a bázis nem tartalmaz többet, mintegy IS tömeg% vizet, akkor a reakció jó hatásfokkal megy végbe. Célszerűen szemcsés kálium-hidroxidot alkal­mazunk, amely nem tartalmaz IS tömeg%-nál nagyobb mennyiségű vizet A reakcióban alkalmazott alkálifémbázis előnyösen nátrium- és/vagy kálium-hidroxid, különösen előnyö­sen kálium-hidroxid. Ez a vegyület az azetidinvegyület­­tel és a kapott reakciótermékkel olvadékot képezhet különösen akkor, ha hígítószert nem alkalmazunk. Azt tapasztaltuk, hogy ha kalcium-hidroxidot alkalmazunk alkálifémbázis helyett, a reakció nem megy megfelelő mértékben végbe. Azt is tapasztaltuk, hogy ha nátrium­­hidroxidot használunk bázisként a reakcióelegy meg­szilárdul, de teljes konverzió érhető el, bár ez hosszabb ideig tart. Az aminosavakat így az azetidinsavakat és sóikat, amelyek erősen polárosak és vízoldhatók, nehéz elválasztani a szervetlen sók mellől. A vegyületek tisz­títására előnyös módszer a kicsapás és az ioncsere. A találmányunk szerinti eljárásban egyrészt a reakcióe­­legyet úgy dolgozzuk fel, hogy a reakcióelegy oldatát célszerűen vízben vagy alkoholban készített oldatát kal­cium-, magnézium- vagy báriumvegyülettel, célszerűen szulfáttal vagy kloriddal, előnyösen magnézium-szul­fáttal, bárium-kloriddal vagy különösen kalcium-klo­­riddal érintkeztetjük. A feldolgozásra többféle lehető­ség kínálkozik. így például az azetidin-3-karbonsavak­­nak a IIA csoportba tartozó fémsói metanolban oldha­tók, de vízben nem oldódnak, míg ezek formiátjai me­tanolból kiválnak, de vízben oldatban maradnak. Ha például N-benzil-3,3-bisz(hidroxi-metil)-azetidint ma­gas hőmérsékleten alkálifém-hidroxiddal reagáltatunk cink-acetát katalizátor jelenlétében, a reakcióelegy két terméket tartalmaz, nevezetesen az N-benzil-azetidin-3- karbonsav alkálifémsóját és hangyasav alkálifémsóját. A reakcióelegyhez ekkor vizet adunk és így az alkáli­fémsók feloldódnak. A cinkkatalizátort cink-oxidként kiszűrjük. Az (I) általános képletű azetidin-3-karbonsav alkálifémsóját - a képletben Rt jelentése a megadott - a formiáttal együtt ezután például kalcium-kloriddal érintkeztetjük, amikor is az azetidin-3-karbonsav kal­ciumsója keletkezik és ez szelektíven kiválik az oldat­ból. Ha vizet nem adagolunk, az azetidin-3-karbonsav alkálifémsóját (előnyösen az N-benzil-azetidin-3-kar­­bonsav alkálifémsóját) a formiáttal együtt közvetlenül felvesszük alkoholban, célszerűen metanolban, etanol­­ban vagy izopropilalkoholban. (Ez az eljárás akkor cél­szerű, ha az olvadék képzésénél hígítószert nem alkal­mazunk.) A két só oldatát ezután metanolban oldott IIA csoportba tartozó fémvegyülettel, így kalcium-kloriddal érintkeztetjük, és így csapadék válik ki, amely a kálium­­kloridot, a kalcium-hiidoxidot és a kalcium-formiátot tartalmazza, míg az azetidin-3-karbonsav kalcimsója metanolban oldva marad. A IIA csoportba tartozó fémek sóit, így a kalciumsó­kat, amelyek az előző két bekezdésben leírtak szerint keletkeznek, ásványi savval, így sósavval, kénsavval, foszforsavval vagy szerves savakkal való megsavanyí­­tás útján a megfelelő savakká alakíthatjuk. Különös jelentőségű a megfelelő savnak a kiválasztása, mivel a keletkező szervetlen sók kiválhatnak az azetidinsavat tartalmazó oldatból. így például ha foszforsavat adunk az azetidin-3-karbonsav kalciumsójának a vizes szusz­penziójához, úgy csapadék keletkezik, amely kalcium­foszfát és visszamarad az azetidin-3-karbonsav vizes oldata. Az N-benzil-azetidin-3-karbonsav kalciumsóját ke­zelhetjük karbonsavval metanolban is, például hangya­savval vagy malonsavval és ekkor a hangyasav, illetve a malonsav kalciumsója kiválik, mivel ezek nem oldód­nak metanolban. A találmányunk szerinti eljárás során alkalmazhatunk ionpár-extrakciót is, amelynek során a vízben oldott reakcióelegyet az azetidin-3-karbonsav anionjának az extrahálószerével érintkeztetjük megfelelő, vízzel nem elegyedő szerves oldószerben és így egy vizes fázist kapunk, amely a nem kívánt szervetlen kationokat tar­talmazza, valamint egy szerves fázist kapunk, amely az azetidin-3-karbonsav anionnak legalább egy részét, elő­nyösen a teljes mennyiségét tartalmazza. Az extraháló­szer előnyösen lipofil kvatemer ammóniumion, az am­­móniumion szerkezete változhat, de előnyösen olyan, hogy az azetidin-3-karbonsav anionból és az ammónium kationból képződött ionpár a szerves fázisban oldódik. Az ammóniumion képlete a (III) általános képletnek felel meg, a képletben R2, R3i Rí és Rs jelentése egymástól függetlenül adott esetben helyettesített 1-22 szénatomos és össze­sen legalább 7 szénatomos szénhidrogéncsoport, amelyet adott esetben egy vagy több heteroatom szakíthat meg. Ilyen csoportok példáiként megemlítjük az alkil-, a cikloalkil-, az aril-, az aralkil- és az alkil-aril-csoporto­kat, valamint a heteroarilcsoportokat és az -Re-Ö-R«­­OR7 általános képletű csoportokat, ahol az R« csoportok jelentése egymástól függetlenül alkiléncsoport, különö­sen etiléncsoport és R7 jelentése hidrogénatom vagy alkilcsoport, különösen hidrogénatom. A heteroatomok előnyösen nitrogénatom, oxigénatom vagy kénatom. Megfelelő extrahálószer például az ALIQUAT 336 (védjegy), a trizsírsav-monometil-kvatemer-ammóni­­um-idorid, amelyben a zsírsavcsoportok 8-10 szénato­mos egyenes szénláncú alkilcsoportoknak az elegyei. Ha csak egy extrahálást kívánunk elvégezni, akkor az ammónium-kationnak az azetidinionhoz viszonyított mólaránya legalább egy, hogy az azetidinanionok lehe­tőség szerinti teljes eltávolítását lehetővé tegyük. Le­folytathatunk azonban több extrakciót is, vagy pedig folyamatos extrakciót, ebben az esetben egy adott ext­­rakciós lépésben vagy a folyamatos extrakció egy bizo­nyos pontján az előzőekben megadott arány egynél ki­sebb is lehet. A kapott azetidinvegy ületet ezután előnyösen kinyer­jük a szerves fázishoz felesleges mennyiségű vizes sav­nak, célszerűen vizes szerves savnak, előnyösen han­gyasavnak vagy ecetsavnak az adagolásával. Az elvá­lasztást lefolytathatjuk savas gáznak, célszerűen szén­dioxidnak az adagolásával is. Az azetidinsav ekkor a vizes fázisba kerül, amelyet elválasztunk. A szerves fá­zist az extrahálószemek a felesleges mennyiségű savból való kinyerése céljából bázissal, célszerűen nátrium­vagy kálium-hidroxiddal kezeljük. Az azetidin-3-karbonsav-nátrium- vagy káliumsót át­alakíthatjuk a megfelelő azetidin-3-karbonsavvá ioncse­­rélőgyanta-oszlopon. A dehidrogénezés után a reakció­elegyet lehűtjük, hozzáadunk ásványmentesített vizet a reakcióelegyhez és az oldhatatlan vegyületet (cink­­oxid) kiszűrjük, a vizes sót savas ioncserélő oszlopra öntjük, amely aktivált ioncserélő gyantát tartalmaz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents