203079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszimmetrikusan szubsztituált, olajban oldható ditiokarbamátok előállítására

1 HU 203 079 B 2 A találmány tárgya eljárás aszimmetrikusan szubsztitu­ált, olajban oldható ditiokarbamátok előállítására. A ta­lálmány szerint előállított vegyületek újak, és jó ered­ménnyel használhatók fel kenőolaj-adalékokként A szakirodalomban eddig már számos fém-bisz-ditio­­karbamátot és aUrilén-bisz-ditiokarbamátot ismertettek. Ezeket a vegyületeket az (A) reakcióvázlaton bemuta­tott eljárással állítják elő - a képletekben R’és R” 1-12 szénatomos alkilcsoportot, X halogénatomot és T kétvegyértékű fématomot vagy alkiléncsoportot jelent [Gazz. Chim, Ital. 69, 752 (1939) és 70, 541 (1940); Thom, G. D., Ludwig, R. A. „The Dithiocarbamatcs and Related Compounds”, Elsevier Publ. Co., Amsterdam - New York (1962)]. Az ismert bisz-ditiokarbamátok közös szerkezeti jel­lemzője, hogy szimmetrikusan szubsztituáltak, azaz a fématom vagy az alkiléncsoport két vegyértékéhez azo­nos csoportok kapcsolódnak. Az elsősorban növényvédelmi és gumiipari célokra előállított fém-bisz-ditiokarbamátok egyes képviselői kenőolaj-adalékokként is felhasználhatók. Olajipari al­kalmazásuk alapfeltétele, hogy a vegyületek kenőola­jokban és gépzsírokban oldhatók legyenek. A fém-ditio­­karbamátok olajoldhatóságát a szekunder amin szén­atomszáma jelentősen befolyásolja, a gyakorlati tapasz­talattá!: szerint azok a fém-ditiokarbamátok rendelkez­nek megfelelő olajoldhatósággal, amelyekben R’ és R” legalább 5 szénatomos alkilcsoportot jelent (A. M. Ku­­lijev: „Kenőolaj- és üzemanyag-adalékok kémiája és technológiája” (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976/41. oldal). Ugyanez érvényes az utóbbi időben egyre elteijedtebben alkalmazott alkilén-bisz-ditiokar­­bamátokra is. A fém-ditiokarbamátok egyik legismertebb és leg­gyakrabban alkalmazott képviselője a cink-diamil-ditio­­karbamát, amely igen széles hatásspektrummal rendel­kezik, és antioxidánsként, fémdezaktivátorként, korró­ziós inhibitorként és kopásgáüó adalékként használható sebességváltó-olajokban, kompresszorolajokban, Die­sel- és Otto-motorolajokban, valamint gázmotorok ke­nőolajaiban, fémmegmunkáló olajokban és gépzsírok­ban [Polishuk, A., Farmer, H.: H. NLGI Spokesman 6 45,200-205 (1979)]. A molibdén- és kadmium-dibutil­­ditiokarbamát szintén széles spektrumú antioxidáns, ko­pásgátló és korróziós inhibitor; ezek a vegyületek magas hőmérsékleten is használhatók (3 509 051. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). Az ólom-dia­­mil-ditiokarbamát EP (extreme press ura) hatású több­­funkciós adalék, berágódásgátló, korróziógátló és anti­oxidáns hatású; ezt a vegyületet elsősorban az ipari és közlekedési hajtóműolajok, fémmegmunkáló olajok, gépzsírok és Otto-motorolajok adalékolására használ­ják. Az alkilén-ditiokarbamátok a fém-ditiokarbamá­­tokhoz hasonlóan használhatók fel; környezetvédelmi és alkalmazástechnikai előnyük, hogy hamumentes ada­lékok, azaz égésük során nem képződik szilárd égéster­mék. A fém- és alkilén-ditiokarbamátok széles körű fel­­használását azonban gátolja, hogy' a megfelelő olajold­­hatóságú vegyületek előállításához viszonylag nehezen hozzáférhető és igen költséges, hosszabb szénláncú sze­kunder aminokra van szükség. Kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy egyes aszimmetrikusan szubsztituált fém- és alki­lén-ditiokarbamátok, amelyeknél a fématom vagy az alkilénlánc két vegyértékéhez egymástól eltérő ditiokar­­bamát-csoport kapcsolódik, és a két kapcsolódó ditio­­karbamát-csoport egyike minden esetben kis szénatom­számú (azaz legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoportokat tartalmazó) szekunder aminocsoportot hordoz, legalább olyan jól, sőt esetenként jobban oldódnak olajokban, mint i. szimmetrikusan szubsztituált és mindkét oldalon hosszabb láncú alkilcsoportokat tartalmazó szekunder aminocsoportot hordozó analóg vegyületek, és károso­dásgátló hatásaik (antioxidáns, korróziógátló, kopásgát­ló stb. aktivitásuk) is kedvezőbb az analóg szerkezetű, de mindkét oldalon hosszabb láncú alkilcsoportokat tar­talmazó, szimmetrikusan szubsztituált fém- és alkilén­­-bisz-ditiokarbamátokénál. Tekintettel arra, hogy a kis szénatomszámú szekunder aminok - amelyek az aszim­metrikusan szubsztituált fém- és alkilén-bisz-ditiokar­­bamátok előállításának egyik kiindulási anyagát képe­zik - a hosszúláncú szekunder aminoknál lényegesen könnyebben hozzáférhetők és olcsóbbak, felismerésünk lehetőséget nyújt jó minőségű és széles körben felhasz­nálható olajipari adalékanyagok gazdaságos előállításá­ra. A találmány tárgya eljárás olyan (I) általános képletű, aszimmetrikusan szubsztituált fém-ditiokarbamátok vagy a (ü) általános képletű, aszimmetrikusan szubszti­tuált alkilén-ditiokarbamátok előállítására, amelyeknek képleteiben ' -R11-4 szénatomos alkilcsoportot és R2 3-10 szénato­mos alkilcsoportot jeleni, azzal a korlátozással, hogy R1 és R2 jelentése soha nem lehet azonos, Me jelentése Cd, Pb, Zn vagy Sb atom, és p értéke 1,2, 3 vagy 4. Az (I) és (II) általános képletű vegyületeket olyan módon állít­juk elő, hogy (R'jzNH és (R2)2NH általános képletű szekunder aminok - a képletekben R1 és R2 jelentése a fenti -(0,1-1): 1 - előnyösen (0,3-0,6): 1 - mólarányú elegyét alkálifém-hidroxid jelenlétében 20 "C-ot meg nem haladó hőmérsékleten szén-diszulfiddal reagáltat­­juk, majd a kapott, (ül) és (IV) általános képletű dialkil­­-ditiokarbámát-sókat - a képletekben R1 és R2 jelentése a fenti és A alkálifémiont jelent - melegítés közben MeX2 általános képletű fémsókkal vagy X-(CH2)P-X általános képletű dihalogén-alkánokkal - a képletben Me és p jelentése a fenti és X halogénatomot jelent - reagál tatjuk,-a reakcióelegyből ismert módon elkülönít­jük az (I) vagy (II) általános képletű vegyületeket. A találmány szerinti eljárást a (B) reakcióvázlattal szemléltetjük. (I) általános képletű, aszimmetrikusan szubsztituált fém-ditiokarbamátok előállítása esetén a (III) és (IV) általános képletű vegyületek elegyét célszerűen 70- 100 °C-on reagáltatjuk az MeX2 általános képletű fém­­halogenidekkel, míg ha (II) általános képletű, aszimmet­rikusan szubsztituált alkilén-ditiokarbamátokat állítunk elő, az analóg reakciót célszerűen 30-60 *C-on játszat­juk le. A terméket a reakcióelegy szerves fázisának mo­sása és az illő rész kidesztillálása útján különítjük el. A termékek rendszerint alacsony olvadáspontú, eseten­ként szobahőmérsékleten folyékony anyagok; mind­egyikük legalább 5 t%-ban oldódik olajokban, ami - tekintettel arra, hogy megfelelő hatás eléréséhez rend­szerint néhány t% adalékanyag jelenléte szükséges az olajban - felliasználhatóság szempontjából igen jó érték. Rendkívül meglepő az a tapasztalatunk, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek olajoldhatósága jobb az analóg szerkezetű, de két hosszúláncú alkilcsoportok-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents