203065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bórtartalmú üveg, vagy máz alapanyag-keverékének a granulálására

HU 203065 A (100-140 'Q hőmérsékleten lejátszódó bórsav de­­hidratációs reakciójában (a méta és pirobórsav kép­ződési reakciókban), valamint a bórsav(ak) és a szó­da között lejátszódó bórax és más poliborát képző­dési reakciókban felszabaduló vízből keletkezik. Ol­vadékfázis képződéséhez vezethet továbbá a bórsav 170-180 °C-ra, és az előbb említett reakciókban képződő kristályvizes bórax és poliborátok 75- 200 °C-ra történő gyors felmelegítése. Ez utóbbi fo­lyamatban üvegszerű olvadék keletkezik. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a bórszilikát üvegek és bórtartalmú mázak nyers­anyag-keverékéből külön kötőanyag vagy granuláló folyadék felhasználása nélkül, nagy szüárdságú, kö­zel egységes méretű, golyó alakú granulátum állít­ható elő, ha a homogenizált porkeveréket intenzív mozgásban, célszerűen a forgótányérokkal, forgó dobokkal megvalósítható gördülőréteges eljárással létrehozott ún. gördülő mozgásban, vagy a roto-flu­­idizációs eljárással forgó-gördülő fluidizációs be­rendezésben létrehozott, ún. forgó-gördülő mozgás­ban tartjuk, miközben a szemcsék felületét lokális hőközléssel (például egy vagy több gázlánggal) 30- 600 °C, célszerűen 40-400 °C hőmérsékletre mele­gítjük. A gázláng lokális teréből kikerülő szemcsék felületén a képződő nagy koncentrációjú oldat-ol­vadék fázis gyorsan lehűl a kristályosodási ill. der­­medési hőmérséklet alá és ennek következtében a folyadékfázisból mikrokristályos komponensek (al­káli karbonátok, bórsav, bórax és alkáli poliborátok) válnak ki. A kikristályosodó anyag(ok) a szilárd szemcsék (például homok) érintkezési pontjain szi­lárd kötőhidak kialakíásával, valamint a szemcsék közötti hézagok (pórusok) nagy részének a kitölté­sével (mintegy a szemcsék összecementálásával) le­hetővé teszi(k) megfelelő méretű granulátum előál­lítását. A fenti felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelyneksorán a 10-40 tömeg% bór­savat, valamint előnyösen 10 tömeg%-ot meg nem haladó mennyiségű szódát tartalmazó üveg vagy máz alapanyag-porkeveréket - célszerűen gördülő vagy forgó-gördülő - mozgásban tartjuk, és amely, eljárásra az jellemző, hogy legalább 70 tömeg%-ban 0,5 mm-nél kisebb szemcseméretű, 0,02-0,1 kg/kg nedvességtartalmú, mozgásban tartott homogeni­zált porkeverék felszínén egy vagy több helyen 30- 600 °C hőmérséklet-tartományba eső hőmérsékletű koncentrált - lokális - hőközléssel a porkeveréket részben megolvasztjuk, miközben a porkeverék mozgatását folytatjuk; üy módon az olvadékot an­nak más tartományaiba juttatva, az olvadékot a gra­nulálási művelethez szükséges folyadékként és/vagy kristályosodási-dermedési hőmérséklet alá hűlését követően kötőanyagként használjuk, és ezáltal a porkeverékből granulátumot állítunk elő. A kon­centrált hőközlésnek kitett porréteg-tartományban ugyanis a keverékben levő komponensek egy részé­ből a közölt hő és a lejátszódó kémiai reakciók hatá­sára alkáli-borátok és alkáli-poliborátok keletkez­nek, és ezekből a reakciótermékekből, valamint az elegyben jelen levő jól oldódó, és az adott hőmér­sékleten megolvadó egyéb alkotórészekből olyan ol­dat-olvadék fázis keletkezik, amely képes betölteni 3 a granulálófolyadékfunkciót, illetve a kris­tályosodási-dermedési hőmérséklet alá hűlése ese­tén az összetétel szempontjából nem idegen kötő­anyagként szolgál a granulátumképződés folyama­tában. Az eljárás akár szakaszosan, akár folyamato­san foganatosítható. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja sze­rint kiindulási alapanyagként 0,5 mm-nél, el­­őny8sen 0,2 mm-nél kisebb szemcseméretű szem­cséket 80-90 tömeg%-ban tartalmazó porkeveréket használunk. A porkeveréket tehát döntő többségé­ben 0,5 mm-nél kisebb átmérőjű szemcsék alkotják, amelynek nedvességtartalma előnyösen 0,04-0,06 kg/kg, és ezt a porkeveréket állandó intenzív mozga­tással, célszerűen (de nem feltétlenül) granuláló tá­nyér vagy dob forgatásával létrehozott és fenntar­tott ún. gördülőrétegben granuláljuk a lokális hő­közléssel előállított olvadéknak mint granuláló fo­lyadéknak vagy kötőanyagnak a felhasználásával. Előnyös, ha a koncentrált - lokális - hőközléssel egy vagy több 40-400 °C hőmérsékletű tartományt ho­zunk létre az intenzív mozgásban tartott porkeve­­rék-rétegben. Egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a porkeverék-réteg felületének 0,5- 10%-át, célszerűen mintegy 1,0-5,0%-át kitevő nagyságú tartomány(ok)ban eszközlünk koncent­rált hőközlést. Az intenzív szemcsemozgás létrehozása és fenn­tartása előnyös módon történhet ún. roto-fluidizá­­ciós eljárással, illetve Uyen eljárás foganatosítására alkalmas készülékkel. Ennek lényege, hogy a szilárd szemcsék szabályozott módon történő forgó-gördü­lő mozgatását az álló készüléktesten belül egy füg­gőleges tengely körül forgatható és függőleges irányban is elmozdítható rétegtartó alátét forgatá­sával érik el, miközben a granulált szemcsék hűtésé­re, vagy szárítására a rétegtartó alátét és a készülék­test fala közötti résen, esetleg az alátét további kör­gyűrű alakú gázbevezető résein keresztül hűtő leve­gőt vagy forró (szárító) gázt vezetnek be. E módszer, illetve készülék előnye, hogy a granuláláson túlme­nően egyúttal hűtési vagy szárítási lehetőséget is biztosít. Az eljárás egy további előnyös foganatosítási módjának megfelelően a koncentrált - lokális - hő­közlést gáznemű és/vagy cseppfolyós halmazállapo­tú energiahordozó, előnyösen fűtőolaj vagy gáz lángjával, vagy forró gáznak, célszerűen meleg leve­gőnek a porkeverékréteg - előnyösen gördülőréteg - felszíni tartományára irányított áramával végez­zük. Ebben az esetben célszerű, ha a porkeverék-ré­­tegre 100-1000 °C hőmérsékletű gázt áramolta­tunk. A konkrét hőmérsékletérték a porkeverék és a granulátum mindenkor elérni kívánt fizikai jellem­zőitől függ. A folyékony vagy gáznemű energiahor­dozó elégetése célszerűen olyan égőfejjel, vagy fú­­vókaszerű égővel, vagy más hőközlő elemmel tör­ténhet, amelynek a lángja koncentráltan, lokálisan irányul a gördülőréteg meghatározott helyére. A forró levegőnek vagy más forró gáznak a gördülőré­teg egy meghatározott helyére irányítása ugyancsak fúvókával, illetve fúvókaszerű hőközlő elemmel tör­ténhet. Természetesen egynél több fúvóka vagy/és égőfej is alkalmazható több, térben egymástól elvá­lasztott olvadék-góc létrehozására. 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents