203049. lajstromszámú szabadalom • Logikai játék
HU 203049B A találmány tárgya logikai játék, lapos játékmezővel, melynek kerülete mentén perem van kialakítva és a játékmezőn olyan játékelemek vannak elrendezve, amelyek információs jeleket tartalmazó téglatest alakúak és egymáshoz képest a játékmezőn egyenesvonalú mozgatással eltolhatóan vannak elrendezve, míg a játékmező oldalhosszúsága egy játékelem hosszméretének egészszámú többszörösére van megválasztva, továbbá a játékmező annak síkjától eltérő síkban húzódó legalább egy elemmel legalább két részre van osztva, ahol a felosztott részek hossza egy játékelem szélességének egészszámú többszörösét teszi ki. A találmány elsősorban szórakoztatási és nevelési, logikai készségfejlesztési célokra alkalmazható. Különféle lapos kialakítású, adott esetben többszínű logikai játékok ismeretesek, amelyek közös ismérve, hogy a játék mozgatható részeit—játékelemeit — azok egymást követő többszörös, többirányú eltolása révén a logikai játék játékmezején egyértelmű ábra vagy színhatás kirakása céljából át kell rendezni. Ilyen játékot ismertet a „Nauka i Zsizny” című folyóirat (Moszkva) 1982. ési 7. száma 100. oldalán Raul Raab „Mozaik” valamint „Takenoszkóp” elnevezésű játékainak leírása kapcsán. Olyan lapos geometriai logikai játékok is ismertek, amelyek azt célozzák, hogy az összerakós logikai játék elemeiből a régi kínai „Csi-Csao-Tiu” valamint Martin Gardner: „Matematikai összerakós és szórakoztató játékok” című könyvében (Mir Kiadó, Moszkva, 1971,328-330. oldal) ismertetett játékokhoz hasonló módon különböző alakzatokat, képeket rakjunk ki. Azok az ugyancsak lapos játékmezőt tartalmazó logikai játékok is széles körben elterjedtek, amelyek magyarul torpedó néven váltak ismertté Pit Heim és társai jóvoltából. Ezeket a játékokat is az említett mű, tehát Martin Gardner „Matematikai összerekós és szórakoztató játékok” című könyve (41-45. oldal és 132-142. oldal) ismerteti részletesebben. Közismertek továbbá azok a logikai számjátékok, amelyek négyzetalakú táblás játékmezejében függőlegesen és vízszintesen eltolható kis kockákon a természetes számsor meghatározott számai vannak úgy elrendezve, hogy a négyzet tetszőleges sorának vagy átlójának a számai összegükben mindig azonos értéket adnak ki. így például ez az összeg háromszoros és háromoszlopos játék esetén 15, négysoros és négyoszlopos játék esetén 34, ötsoros és ötoszlopos játék esetén 65, stb. Ez a játék részletesebben E. J. Gyurevics „Egy öreg talizmán titka” című könyvéből (’’Nauka” kiadó, Moszkva, 1969.), valamint Martin Gardner könyvének 256-264. oldalairól ismerhető meg. A felsorolt és ismert összerakó logikai játékok közül talán Sam Loyd „Taken” (”15”) elrendezésű játéka áll legközelebb a találmány szerinti logikai játékhoz, melyet a „Nauka i Zsizny” című folyóirat 1982. évi 7. számának 100. oldala valamint Martin Gardner említett könyvének 86-89. oldala ismertet. Ennek a játéknak lapos négyzetes táblája, játékmezeje van, amelyben négy sorban tizenöt négyzetalakú játékelem van elrendezve, melynek homlokfelülete egytől tizenötig folyamatosan meg van szá1 mozva, míg a tizenhatodik játékelem helye üresen van hagyva és ez az üres hely egy szomszédos játékelem eltolásával foglalható el, miáltal az eltolt játékelem korábbi helye válik szabaddá, erre viszont egy következő játékelem tolható, stb. Az említett játék célja abban áll, hogy a játékelemek eltolásával a véletlenszerűen elhelyezkedő játékelemeket a rajtuk lévő számok emelkedő számsorrendjében egytől tizenötig sorba rakjuk. Ez a találmányunk megalkotása során kiindulási alapként tekinthető logikai játék a következő hátrányos tulajdonságokkal, jobban mondva hiányosságokkal rendelkezik: Csupán egyetlen feladat megoldására alkalmas, és a „16” számmal ellátott játékelem hiánya a játékmező egyetlen szabad helyén, amely a játék nélkülözhetetlen jellemzője, kizárja a játék használatát más játékfeladatok megoldására, például az ugyancsak jól ismert „4x4” bűvös négyzetek kialakítására. A játékelemeken fellelhető egyetlen információ a játékelemek homloklapjára feliratozott szám, és a játékelemek színe vagy a rajtuk elhelyezett információ tartalma a játék folyamán nem változtatható, hiszen a játékelemek a táblából nem vehetőkki. Változtatás alatt olyanra gondolunk, mint például vane szám, különböző színek stb. Ez az információhiány kizárja a szóbanforgó logikai játék használatát olyan játékfeladatok esetén, amelyek társasjátékszérűén játszhatók vagy játszhatók lennének például két játékossal, mint a torpedó, a „vedd”, stb. játékok, míg a játék kialakítása az adott játékfeladattal tartalmilag is összefüggő legális információt valamint különböző színes játékmező kialakítást teljességgel kizárja. Olyan univerzális műszaki megoldások, amelyek az ismert táblás logikai játékokkal kapcsolatban a felsorolt játékfeladatok megoldását is lehetővé teszik, különös tekintettel a „bűvös négyzetek” elnevezésű, különböző méretű és nagyságrendű játékra, előttünk teljesen ismeretlenek. A találmánnyal célunk olyan univerzális logikai játék létrehozása, amelynél a játékelemen még a játék megkezdése előtt vagy akár a játék folyamán a meglévő információt más információra váltó operatív információcsere lehetővé teszi akár egyéni, akár társasjáték formájában különböző játékszituációk megvalósítását. A kitűzött feladatot olyan logikai játékkal oldottuk meg, mely lapos játékmezejének kerülete mentén perem van kialakítva és a játékmezőn olyan játékelemek vannak elrendezve, amelyek információs jeleket tartalmazó téglatest alakúak és egymáshoz képest a játékmezőn egyenesvonalú mozgatással eltolhatóan vannak elrendezve, míg a játékmező oldalhosszúsága egy játékelem hosszméretének egésszámú többszörösére van megválasztva, továbbá a játékmező annak síkjától eltérő síkban húzódó legalább egy elemmel legalább két részre van osztva, ahol a felosztott részek hossza egy játékelem szélességének egészszámű többszörösét teszi ki. Ezt a találmányértelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a játékmezőt több részre osztó elem eltávolítható határolólapkén t van kialakítva, amelynek legalább egy olyan határolófala van, amely a határolólapra merőlegesen húzódva a határozólapot több részre osztja. A javasolt logikai játék főbb előnyei között meg2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
