203040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-[3,5-dihidroxi-fenil]-2-[terc-butil-amino]-etanolt tartalmazó súlyhozamnövelő készítmény előállítására

HU 203040B alakjában, továbbá hallisztet, húslisztet stb. Vivő­anyagként alkalmazhatunk még keményítőt, így ku­korica-, búza- vagy burgonyakeményítőt, továbbá szervetlen anyagokat, így szilícium-dioxidot. Kalci­um-karbonátot, dikalcium-foszfátot stb. Vivő­anyagként antioxidáns és nedvesítőszer, például egy nem-toxikus olaj, előnyösen szója-, kukorica-, ásványolaj vagy alkilén-glikol is jelen lehet. A találmány szerint előállított premix különféle vitaminokat, ásványi sókat és nyomelemeket is tar­talmazhat. A takarmánykiegészítőt és/vagy premixet az al­kotórészei összekeverésével állítjuk elő, majd fel­­használás előtt az állati takarmányok szokásos al­kotórészeivel keverjük össze őket, és így 10'5—10" 1 tömeg% terbutalin-tartalmú takarmányt állítunk elő. Az állati takarmányok szokásos alkotórésze­iként például a fentebb felsorolt vivőanyagokat al­kalmazhatjuk. A találmány szerinti takarmánykiegészítő és/vagy premix előnyösen 0,02-25,0 tömeg% ható­anyagot tartalmaz. Ivóvíz-kiegészítőn a találmány szempontjából olyan készítményt értünk, amelyet adalékanyag­ként az állatok ivóvizéhez keverünk olyan mennyi­ségben, hogy az ivóvízben 10"5—10~2 tömeg% kon­centrációban legyen jelen a hatóanyag. A találmány szerinti ivóvíz-kiegészítő általában 0,001-25,0 tö­megei mennyiségben tartalmaz terbutalint vagy fi­ziológiailag elfogadható savaddíciós sóját az ivóvíz­kiegészítők szokásos vivőanyaga/anyagai mellett. Vivőanyagként előnyösen olyan anyagokat alkal­mazunk, amelyek elősegítik a hatóanyag oldódását Uletve homogén eloszlását az ivóvízben, például po­rított glukózt, felületaktív anyagokat, diszpergáló­­szereket, stb. Különösen baromfihús-termelésnél előnyös, ha a terbutalint vagy fiziológiailag elfogadható savad­díciós sóját az ivóvízben adjuk be az állatoknak. Nagyobb méretű állatok etetésénél célszerű le­het, ha a terbutalint bólusz formájában adagoljuk az állatoknak. A bólusz rendzserint 0,1-25,0 tö­­meg% terbutalint vagy fiziológiailag elfogadható savaddíciós sóját tartalmazza a bóluszok szokásos vivőanyagai mellett. Bóluszt előnyösen úgy készí­tünk, hogy viaszok, így méhviasz, kamaubaviasz stb. ömledékében szuszpendáljuk a hatóanyagot, bárium-szulfát hozzáadásával 2,5 g/cm3 feletti sű­rűséget állítottunk be, a szuszpenziót formákba önt­jük, és lehűlni hagyjuk. A terbutalint mikrokapszulák alakjában is bead­hatjuk az állatoknak. A mikrokapszulák általában 0,001-25,0 tömeg% trbutalint vagy fiziológiailag elfogadható savaddíciós sóját és a mikrokapszulák szokásos vivőanyagát/anyagait tartalmazzák. Vivő-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 1. táblázat Állatcsoport száma 1 (tetrabutalin­­nal kezelt) anyagként előnyösen vízben nem oldódó polimere­ket alkalmazunk. A találmány szerint előállított készítményekhez alkalmas vivőanyagokat és előállítási módszereket az alábbi kézikönyvek ismertetik: Remington’s Pharmaceutical Sciences, 16. ki­adás, Mack Publishing Co., Easton, USA, 1980; Formulation of Veterinary Dosage Form, Marcel Bekker Inc., New York—basel, 1983. A találmány értelmében olymódon fokozzuk ha­szonállatok, különösen baromfi, sertés, szarvasmar­ha és/vagy juh súlygyarapodását és javítjuk a takar­mányhasznosítást, hogy a találmány szerinti előállí­tott készítmény hatóanyagának hatékony mennyi­ségét az állat gyomrába illetve véráramába juttat­juk-A terbutalinnak az állatok takarmányozására gyakorolt hatását az anyakocától elválasztott, 30 nap átlagos életkorú malacokon vizsgáltuk. A vizs­gálathoz fi elhasznált 12-12 fős állatcsoportok maxi­mális mértékű genetikai egyezőségét úgy biztosí­tottuk, hogy egy-egy alomból kiválasztottuk a leg­fejlettebb malacokat, és azokból egyet-egyet tet­tünk az egyes csoportokba. így mindegyik malacnak volt édestestvére a többi állatcsoport mindegyiké­ben, ezért az egyes csoportok azonos származásúak­nak minősültek. A vizsgálat kezdetén az egyes cso­portokban a malacok átlagos tömege 9,56-9,61 kg között változott, ahol az utóbbi, legnagyobb tömegű egyedekből álló csoportot alkalmaztuk kontroll ként. Az állatokat az alábbi összetételű malactáppal 4 etettük 5 héten át: kukoricadara 625 g/kg extrahált szójadara 140 g/kg halliszt 40 g/kg sovány tejpor 150 g/kg cukor 20 g/kg BCR-22 (vitaminokat, nyomelemeket, aminosavakat és antioxidánst tartalmazó koncentrátum) 5 g/kg monokalcium-foszfát 7 g/kg takarmánymész 12 g/kg takarmánysó 1 g/kg 1000 g/kg A takarmány emészthető nyersfehérje-tartalma: 174,9 g/kg. Az 1. csoportnál a fenti összetételű malactáphoz 5 ppm terbutalin-szulfátot, a 2. csoportnál 50 ppm carbadoxot adtunk. A 3. csoport kontrollként szol­gált, ezért csak a malactápot kapta. Az eredménye­ket az 1. táblázat tartalmazza. 2 3 (carbadox­­(kontroll) szál kezelt) Tömeg az etetés előtt, átlag, kg összesen, kg 9,56 114,1 9,58 114,9 9,61 115,3 3

Next

/
Thumbnails
Contents