203023. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzamidszármazékokat tartalmazó, nővénynővekedést szabályozó készítmény
HU 203023B A találmány tárgyát új, a növények növekedésének szabályozására, így elsősorban bizonyos kívánt különleges hatásoknak, mint szárrövidítő, bokrosodást előmozdító, friss rügyek fejlődését korlátozó vagy egyes esetekben friss rügyek fejlődését előmozdító hatásoknak az elérésére alkalmas, hatóanyagként bizonyos, részben már ismert benzamidszármazékokat tartalmazó készítmények képezik. Rizs, illetve búza termesztése során nem ritka, hogy a haszonnövényt közvetlenül aratás előtt megdönti a szél vagy eső, s eközben jelentős szemhullás következik be. Javasolták már, hogy alkalmasan választott vegyületek alkalmazásával úgy befolyásolják a növény növekedését, hogy a szárak rövidek és kellően erősek legyenek az ilyen szárdöntő erőhatással szemben. A kísérletek a szárfejlődés befolyásolására kellően erős szárak kialakítása céljából azonban többnyire hátrányosan befolyásolják a fűzérvirágzat fejlődését; az ilyen kezelés hatékonysága erősen időjárásfüggő, továbbá függ a növény pillanatnyi fejlettségi fokától, a kezelés időpontjának megválasztásától és az évszaktól is. A mezőgazdaságilag nem hasznosított földeken termő pázsit, sövény, illetve fű még a növény rendszeres nyírása, illetve nyesése esetén is hajlamos újabb gyors növekedésre. Vizsgálták már bizonyos szerek hatékonyságát e növekedés szabályozására a növény nyírásának, nyesésének mellőzhetősége érdekében. Mindezideig azonban a követelményeket maradéktalanul kielégítő ilyen szert nem találtak. Gyümölcsfák esetében gyakran alkalmaznak ritkítgó hatású szert, nehogy a fán olyan sok gyümölcs teremjen, hogy emiatt az egyed mérete túlságosan lecsökkenjen. Az ilyen szer alkalmazhatósági területe azonban nagyon szűk, és nagyon nehéz e szer helyes alkalmazása. A növénynövekedés szabályozásának további jelentős területe annak előmozdítása, hogy az adott virágból, gyümölcsből több egyed teremjen. Amikor a haszonnövény termése a gyökér, az a probléma, hogy a szárba indulás során a gyökér minősége romlik. Ilyen esetben a virágszár fejlődését szabályozó vegyületre lenne szükség. Cukornád esetében már törekedtek a hozam növelésére oly módon, hogy meggátolják a virágzat kifejlődését, illetve fiziológiai beacetkozással növeljék a cukortartalmat. Burgonya, illetve hagyma termesztésekor fontos, hogy késleltessük a tárolás közbeni ki csírázást. A fentiekben csupán néhány példát adtunk; sok más terület is van, ahol a növénynövekedést meghatározott — eltérő — módon szabályozni kellene. Minden egyes területen néhány vegyület gyakori alkalmazására kerülhetett már sor, de a mindenkori követelményeket maradéktalanul kielégítő vegyületet még nem találtak. Ezért szükség lenne a követelményeket a technika állása szerintieknél jobban kielégítő új készítmény kifejlesztésére. Kiterjedt kutatásaink során vizsgáltuk a növényekre kifejthető hatásokat és azt találtuk, hogy levélkezelésre alkalmazva néhány kitüntetett vegyületet, azok különböző növényeknél különböző érdekes hatásokat fejtenek ki, egyebek között: szárrövidítő, bokrosodást előmozdító, friss rügyek fejlődését korlátozó, továbbá egyes esetekben friss rügyek 1 fejlődését előmozdító hatás. E felismerésünk alapján további vizsgálatokat végeztünk azirányban, hogy ezen hatásokat milyen módon lehet növénynövekedést szabályozó új készítmények kifejlesztésében hasznosítani. A találmány a fentiek szerint elért eredményeken alapul. A találmány tárgya növénynövekedést szabályozó új készítmény, amely hatóanyagként (I) általános képletű benzamidszármazékot tartalmaz. A képletben R jelentése hidroxilcsoport, 1-12 szénatomos alkoxicsoport, (1-7 szénatomos)-alkoxi-(l-7 szénatomos)-alkoxi-csoport, (1-7 szénatomos)-alkoxi-(l-5 szénatomos)-alkoxi-(l -5 szénatomos)-alkoxi-csoport, (2-3 szénatomos)-alkenü-(l-2 szénatomos)-alkoxi-csoport, (2-3 szénatomos)-alkinil-(l-2 szénatomos)-alkoxi-csoport, mono-(l -6 szénatomos)-alkil-amino-csoport, di-(l —5 szénatomos)-alkil-amino-csoport, vagy egy 0-cat általános képletű csoport és ebben cat jelentése alkálifémion, egy alkáliföldfémion egy ekvivalense, tri-(l-5 szénatomos)-alkil-ammónium-ion vagy mono-(l-6 szénatomos)-alkil-ammónium-ion - -tartalmaz. A találmány szerinti készítményekben hatóanyagként alkalmazott (I) általános képletű vegyületek az 54301/1987. sz. közzétett japán szabadalmi bejelentés leírásában ismertetett eljárással állíthatók elő; ezt az eljárást hatóanyag-előállítási példáinkban részletesen ismertetjük. Az idézett japán szabadalmi bejelentés leírása konkrétan ismerteti a jelen leírás szerinti 1,2,3,4,6,8 és 10. számú vegyü - letet és azok előállítását; a jelen leírás szerinti 5,7,9 és 11-15. számú vegyületek az eddigi irodalomban nem voltak ismertetve. Az idézett japán leírás az ott ismertetett vegyületek tulajdonságaira vonatkozólag kizárólag gyomirtó hatást említ, növénynövekedési-szabályozó hatásról, vagy ilyen irányú felhasználásról nincs említés. A találmány szerint hatóanyagként alkalmazandó vegyületeket a találmány szerinti gyakorlati alkalmazáshoz — azok fizikai és vegyi sajátságaitól függően — tetszőleges módon kikészíthetjük, beleértve a vízzel hígítható készítményeket, pl. a nedvesíthető port, az emulzió koncéntrátumot, vizes oldatot, folyékony vagy folyósítható készítményt és kikészíthetjük azt úgy is, hogy közvetlenül a vegyületet alkalmazzuk pl. por alakjában vagy mikroszemcsézett alakban, szükség szerint minden esetben a levélkezelésre való alkalmazásnak megfelelő kikészítést végezve. A készítmények hatóanyag-tartalma 0,001 -95 tömeg% közötti érték lehet. Alkalmazhatunk inert szervetlen hordozót, pl. bentonitot, agyagot, zeolitot vagy talkumot. Szerves oldószerként olyant alkalmazunk, amelyben különböző vegyületek egyaránt jól oldhatók, ilyen pl. a xilol, toluol, ciklohexanon vagy glikol. Alkalmazhatunk diszpergáló-, emulgeáló-, fixálószert, anionos vagy nemionos felületaktív szert, pl. ligninszulfonátot, naftalinszulfonátot, dialkil-szulfo-szukcinátot, poli(oxi-etilén)-nonil-fenil-étert, poli(oxi-etilén)-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
