203012. lajstromszámú szabadalom • Betakarítógép törzses nevelésű bogyós gyümölcsök, főlek köszméte betakarítására

HU 203012 A A találmány tárgya betakarítógép törzses nevelé­sű bogyós gyümölcsök, főleg köszméte betakarítá­sára, amelynek eszközhordozón elrendezett és sze­relt meghajtó egysége, termésleválasztó egysége, valamint gyűjtőtere van. A mezőgazdaság fejlesztésének egyik fő feladata a kertészeti termelés fellendítése, ahhoz új techno­lógiák, géprendszerek kialakítása. Ezek között is a főbb szántóföldi növények—kalászosok, kukorica, szálastakarmányok stb. — korszerűen gépesített termelési rendszereinek alkalmazása mellett a ker­tészeti növények termelési módszereinek gyors üte­mű fejlesztése. A szántóföldi termelés korszerűsíté­sében szerzett kedvező tapasztalatok arra ösztönöz­nek, hogy a kertészeti termelés—ezen belül a szölő­­, a gyümölcs- és zöldségtermelés — korszerű ala­pokra való helyezését is hasonló módon oldjuk meg. A kertészeti termelés — ezen belül a találmányunk tárgyához tartozó — gyümölcsbetakarítás gépesí­tése nem nagy múltra tekint vissza, éppen ezért a fejlesztés sürgető feladat. Betakarítás szempontjából a különféle gyü­mölcsöket három osztályba sorolhatjuk: sérülé­keny-, közepesen sérülékeny- és nem sérülékeny gyümölcsök. Az érzékeny/sérülékeny gyü­mölcsfajtákat kézzel, esetleg az azt megkönnyítő eszközök segítségével szedik le. A közepesen sérülé­keny gyümölcsöket—ide tartozik a köszméte, mál­na, ribizli, szőlő stb. — amennyiben rövid idő alatt konzervipari feldolgozásra kerülnek, már rázógép­pel és gyümölcsfelfogó kerettel lehet betakarítani. A traktorra szerelt rázógép és gyümölcsfelfogó keret ismert szedési munkafolyamata szerint a traktorra szerelt rázóbép rázórúdon keresztül meg­rázza a fát ületve a faágat, a gyümölcs lehull a gyűj­tőernyőre, majd onnan szállítószalag juttatja a lá­dába, miközben a könnyű szennyeződéseket a gyü­mölcs közül kifújják. Ennek a technológiának a megvalósítására különféle gyakorlati megoldások és kombinációk születtek, a legjelentősebbek a for­­gattyús hajtóműves ágrázó-gép és a tömegerő­­(inercia)-rázógép ágakhoz. A forgattyús hajtóműves ágrázó-gép hibája, hogy a rázás során az erőgép is rázódik, mert az is rugónak minősül; főleg a gumi kerekeken álva. Ez a rázás sem a traktorra, sem annak kezelőjére nem kellemes. A tömegerő-(inerci-)rázógép megoldása olyan, hogy a traktorra rázóhatás nem adódik át, de mivel a rázógép a fa törzsét körkörösen mozgatja, nem felel meg a gyönge köszmétetörzsnél való alkalmazásra. A többfajta folyamatosan dolgozó betakarítógé­pek közül ismeretesek olyan törzsrázószerkezetek, amelyek forgószerkezetként kialakított szabadon körbefutó szíjjal rendelkező rázókeretet tartalmaz­nak. A körbefutó szíjak mindkét irányból hidrauli­kus úton sorban a fatörzshöz nyomódnak és a rázó­keret rezgőmozgását a menetirányra merőlegesen a fatörzsre átviszik. Ezen rázószerkezet hátránya, hogy jó szedési hatásfok eléréséhez az átvihető rá­zóenergia kicsi. A menet és az ültetés egyenetlensé­geinek kiegyenlítése nagy technikai ráfordítást igé­nyel. További ismert rázószerkezetnél a fatörzs mind­két oldalán rázókeret van, amely párnázott elemek­1 kel rendelkező szabadon körbefutó láncokkal van ellátva. Ha a fatörzs a párnázott elemek között van, akkor a láncok küincsszerkezet segítségével hidrau­likus munkahengerek által össze vannak kötve. A rázás addig tart, amíg a fatörzs a szerkezet hátsó vé­­géhezkerül, eközben a fatörzs a szabadon körbefutó láncágak közé be van f ogva. Ezután a kereteket szét­kapcsolják és a gép továbbhaladása következtében a fatörzs kikerül a rázószerkezetből. Az összekapcso­lásból, befogásból, rázásból, a fatörzs elengedéséből és a szétkapcsolásból álló ciklus automatizálásához bonyolult vezérlés szükséges. Ezen szerkezettel vég­zett szedésnél hátrányos, hogy az jelentős zavarle­hetőséggel jár. A sok vezérlési folyamat közvetkez­­tében csak lassú munkavégzés biztosítható. Ismert olyan törzsrázószerkezet, amely lengőka­ron elhelyezett rázóelemet tartalmaz. Az alapgép keretén ágyazott konzol menetirányban a fatörzs­höz nyomhatóan és ellentétesen elfordíthatóan van elhelyezve. A konzolra ágyazott lengőkar f orgattyú­­művel meghajtható és a rázómozgást a lengőkar vé­gén elhelyezett rázóelemre átviszi. Ezen megoldás hátránya, hogy a fatörzsre felfekvő rázólemezek ál­tal a fára átvitt rázóenergia nagyobb gyümölcsfák teljes leszedéséhez nem elegendő. A 184 152. l.számú magyar szabadalom is olyan törzsrázó szerkezetet ismertet, amellyel a gyü­mölcsszedés a szedőgéppel menet közben történik. Kialakítása szerint a törzsrázó szerkezet rázókarjá­nak végén hosszirányban eltolható és elfordítható befogólemezpárral rendelkezik. Az egyik befogóle­mez kettős lengőhajtórendszer összekötő részeként a fatörzsön mozog. A fatörzs a rázókaron elhelye­zett két befogógörgő és egy további rányomható be­fogógörgő segítségével is megfogható. Az oldalirá­nyú eltolás az alapgép és a konzol ágyazása között elhelyezett lengőkarral van biztosítva. A munkafo­lyamatok elektromágneses kapcsolású hidraulikus elemekkel automatikusan vezérelhetők. Ezen mű­szaki megoldás hátránya, hogy a befogólemezes rá­zószerkezet a törzsön károsodást/sérülést idéz elő. Bogyósnövény, nevezetesen paradicsombogyó leválasztására alkalmas berendezést ismertet a 182 527. lsz. magyar szabadalom. Megoldását tekintve a bogyóleválasztó berendezés a földrázó szállítósza­lag vagy a termény szállítószalag környezetében he­lyezkedik el, egy vagy többszabadon forgó vagy haj­tott hengerén rázóujjak vannak felerősítve. A hen­gereket a rázóujjakkal együtt axiálisan rezgetik és így megkönnyítik a paradicsomtövek közé behatoló rázóujjakkal a bogyóknak a paradicsomtövekről va­ló leválasztását. Legelterjedtebb bogyós gyümölcseink — a mál­na, köszméte, ribiszke — szedésének gépesítését a különböző kézi rázópisztolyok is elősegítik. Az elektromos vagy pneumatikus működtetésű piszto­lyok a termővesszőkre gyakorolt rázóhatással vá­lasztják le a gyümölcsöt. A bogyós gyümölcsök gépi betakarítására újab­ban terjednek a szőlőszüretelő kombájnhoz hasonló gépek. így a magasművelésű borszőlőültetvények termésének leszedésére ismert és elterjedt a francia Coq, valamint a Chisholm-Ryder szüretelőgép. Ezek mindegyike műszakilag hasonló megoldású. A szüretelőgép hidastraktorra épített, mechanikus 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents