203011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homoktalajok komplex javítására hidraulikus módszerrel

HU 203011B 3 adottságától függően párhuzamosan, a fő lejtési irányra merőlegesen és a szintvonalakat követve 40-50 cm mélységű, 50-55 cm felső szélességű ba­rázdák kerülnek nyitásra r igolir ekével. Két barázda között egy-egy barázdahely marad érintetlenül, amelyeken a kifordított talaj bakhátakat képez. A következő fázisát az eljárásnak a barázda ár­koknak a hígtrágyával, illetve a kommunális szennyvíz iszappal történő feltöltése képezi. Hígtrá­gya esetén homogenizált — nem fázisbontott — anyag kerül a tároló létesítményből kihelyezésre. A kihelyezendő anyagot — szállítási távolságu­kon (800-1000 m) belül — zagyszivattyúk (pl.: ASZ-300; VTSZ-1200 stb.) segítségével keverhet­jük fel, az anyag szétbontása pedig mobü, hordozha­tó, az öntözési rendszerekben szokványosán alkal­mazott csőhálózat segítségével történhet. A célnak megfelel a pl. 0 130 mm gerinc és 085 mm-es számyvezetékekkel rendelkező csőrendszer. A számyvezetékek rendszerint 6 m-es elemből állnak, ezért egyelem által feltölthető, ún. „kalicka” 5-6 árkának átfolyását biztosítani kell. Az újabb kalicka feltöltése szivattyú leállás és tolózár elzárá­sa nélkül a gyorskapcsoló által egy-egy szárnyveze­ték elem lekapcsolásával történhet. A gerincvezetéktől a legtávolabbi kalickákban kezdődik a feltöltés és egyszerre négyben, feltéte­lezve, hogy kihúzott árokvonalakra merőlegesen ke­rülnek a szárnyvezetékek telepítésére. Egy-egy ka­licka feltöltődése után a kiömlő csőelemet át kell he­lyezni a következő kalickába. Az áthelyező kapával ellátva irányítja a kiömlő anyagnak a kívánatos ter­jedését a kalicka árokrendszerén belül. A zagyszivattyúk szállítását meghaladó távolság esetén vagy fóliával burkolt földmedencéjű tranzit tározók által vagy szippantókocsival történhet az anyag kihelyezése. A tranzit tárolók alkalmazása esetén az innen kijuttató szivattyú állásának a he­lyén a fóliát betonlapokkal célszerű lefedni a feltöl­tés előtt, hogy üzemelés közben a szívókosár a fóliát fel ne szippantsa. A szippantókocsis kihelyezésnek a viszonylag magas költsége mellett az idő ráfodítása is nagy. Az 5, illetve 10 m3-es tartálykocsiknak sok a forduló igénye a területegységre kijuttatandó mennyiség alapján. Ezért célszerű a kihelyezést tranzittároló­val kombinálni. A gazdasági növény — lehetőleg őszi kalászos—vegetációs ideje alatt történhet eb­ben az esetben a tároló feltöltése és a betakarítást követő talajelőkészítés — barázdálás — után a ki­helyezés, amely szivattyúval történik. Kommunális szennyvíziszap használata esetén viszont a közvetlen szippantókocsis feltöltés a biz­tonságosabb egészségvédelmi és környezetvédelmi szempontok miatt. A kihelyezhető mennyiséget területegységre vo­natkoztatva a felhasználásra kerülő anyag a javí­tandó talaj vizsgálati eredményének a függvénye. Hígtrágya esetén annak szárazanyag-, nitrát- és nit­­rittartalma határozza meg. Tisztított kommunális szennyvíziszap esetén ezen túlmenően ezt a nehéz­fémsók minősége és mennyisége is befolyásolja. Ezért a módszer alkalmazása esetén, hasonlóan minden más talajjavításhoz, a területileg illetékes szerv vonatkozó szakvéleményét előzetesen be kell 4 szerezni! Fontos követelmény továbbá, hogy a javí­tandó terület nyugvó talajvíz szintje a felszíntől leg­alább 2-2,5 m mélyen helyezkedjen el! Kísérleteink eredményeképpen megállapítottuk, hogy sertéshígtrágya felhasználása esetén 3000- 3500 m/ha, 1:2- 1:3-as hígítással 4500- 5000 m3/ha dózis alkalmazható a környezet és a ta­lajvíz károsítása nélkül. Kommunális szennyvízi­szap felhasználása során a barázdafenékben a 12- 16 cm-es réteg kialakítása, 1200-1600 m3/ha dózis használata kívánatos. Ezek a mennyiségek extrém esetektől eltérően a szikkadás időszakában még nem szennyezik a barázdafenék alatti talajréteget kifogásolható mértékben. Ezt követően pedig a ki­alakuló „füc” réteg vízzáró tulajdonsága alapján akadályozza meg a normativizált anyagoknak csa­padékvízzel történő lemosódását. Időjárástól függően — hőmérséklet és csapadék —átlag kéthetes szikkadási idő után a hígtrágya al­kalmazása esetén a barázdafenék alján 8-12 cm vastagságú szerveskolloidban és növényi tápanyag­ban gazdag réteg marad vissza, amely duzzadóké­pességénél fogva vízzáró rétegként viselkedik és a talajszelvénynek a réteg feletti részét a csapadék tá­rolására kényszeríti. Szervesiszap használata során a szikkadás mértéke minimális, ezért a kialakítandó rétegvastagság kerül a barázdákba kihelyezésre. Az előírt dózis 50%-ának felhasználásával történik mindkét anyag esetében a feltöltés első menete. A barázda oldalakon a kapillaritás által terjedő ned­vesség, valamint a növényi tápanyagban való gaz­dagság következtében dús gyomnövényzet fejlődik. Ez zölden a feltalajba bemunkálásra kerülhet mint zöldtrágya, azonban a magképzését nem szabad be­várni a további gyomf ertőzés megelőzése végett! A talajjavító zagyréteg kialakulása után (pl. DT- 75 típusú) lánctalpas erőgépre szerelt, félig leeresz­tett tolólappal a terepfelszín síkja elmunkálásra ke­rül. Ezt követően, tekintettel az intenzív gyomnö­vényzetre, az elsimított területet gumikerekes trak­torral a haladási irányra 45°-os szögben szerelt XT- tárcsával meg kell tárcsázni. Szükség esetén ellenté­tes irányú menettel ismételni kell. Néhánynapos vá­rakozás után a sötét színű volt barázdateknő közötti kivüágosodott bakhátak nyomvonalán megnyitásra kerülhetnek az új barázdák és a eljárás technológiá­ja megismétlődik a dózis további 50%-ának kihelye­zésével. Az eljárás alapján a javítandó terület 85-90%­­án alakul ki szinte összefüggően az ismertetett talaj­javító réteg. Vizsgálataink bizonyították, hogy a ki­alakított réteg feletti talajszelvény vízáteresztő ké­pessége minimálisra, az eredeti áteresztő képesség kb. másfélszeresére csökkent. Következményeként a növényi tápanyagoknak a művelt rétegből történő kimosódása megszűnt, a visszamaradásra kény­szerült csapadékvíz hatása fokozottan érvényesül, a talaj termékenysége fokozódik. Korrelációként a talaj felső rétege növényi szervesanyaggal halmozó­dik fel, színe sötétül, szerkezete javul. Mindezek alapján minősül az eljárás a homoktalaj-javítás komplex módszerének. Tekintettel arra, hogy a homoktalajok jelentős területe másodlagosan szél által települt, általában hullámos felszínű. Javításunk előtt ezeken a teriile-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents