202999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és adszorpciós tartály rádioaktív szennyvizek, különösen nagy dózisintenzitású szennyvizek dóziscsökkentésére
1 HU 202999 B 2 A találmány radioaktiv-, különösen nagy dózisintenzitású szennyvizek, mint pl. az atomeröművi .padló’- vagy .csurgalék’-vizek dóziscsökkentésére szolgáló adszorpciós módszerű eljárásra és adszorpciós tartályra vonatkozik. A radioaktiv szennyvizek, különösen a nagy dózisintenzitású szennyvizek kezelése nehéz feladat, mert a tisztítási folyamat minden fáziséban és minden alkalmazott és keletkező anyagra valamint berendezésre vonatkozólag gondoskodni kell a radioaktív sugárzás megbízható árnyékolásáról. A műszaki megoldások egész sorát dolgozták ki egy-egy részfeladat, így a gyűjtés, tárolás, töményítés, elszállítás és végleges elhelyezés biztonságos megoldására. A szokásos megoldás szerint pl. az atomeróművi szennyvizeket ülepítő tartályokban gyűjtik, a nem-ülepedő szupernatanst a folyadékfázisról lefölözik, a folyadékfázist az üledékről eltávolítják. Az üledéket és a lefölözött részt szilárd illetve iszaphulladékként kezelik, a folyadékfázist bepárolják és a sűrítményt szintén iszapként kezelik. A szilárd és iszaprészeket beágyazással készítik elő a végleges elhelyezésre és beton- vagy műanyag monolitok formájában szállítják a hulladéktemetőbe. A mondott eljárás berendezéseit és anyagait mindvégig árnyékolni kell, beleértve a szállítóeszközt is. Vannak olyan törekvések, mint pl. az US 4 599 170 sz. szabadalom, melynél a szennyvízből a radioaktív frakciót ioncserélő műgyantával kötik meg, s a telített műgyantát polimerizációval tömbbé szilárdítják. Utóbbi tömböket szállítják a hulladéktemetőbe. Hasonló megoldás olvasható az US 4 591 455 sz. szabadalomban, mely szerint a radioaktiv anyagokat ioncserélőn, szilikátos ill. fémhidroxidos adszorbensen kötik meg, majd az adszorbenst hókezelik és szinterezik, igy készítve elő lerakásra. A DE-PS 2 618 480 sz. leírásban az adszorbenst tartalmazó berendezéshez megfelelő csatlakozó szerkezet segítségével tartályt csatlakoztatnak, és közelebbről meg nem határozott módon az elhasznált adszorbenst e tartályba juttatják át elszállítás céljából. Az ismert megoldások közös hátránya, hogy az adszorpciós folyamatok bizonyos előkészítő műveleteket igényelnek az adszorbens érzékenysége miatt, továbbá az adszorbenst vagy regenerálni kell, vagy más módon dózistalanitani, - mindkét megoldás további radioaktív hulladékokat eredményez - vagy magát az adszorbenst kell hulladékként elhelyezni, de ez mind szállítás, mind deponálás szempontjából nehéz és drága megoldásokat igényel a szükséges nagy adszorbensmennyiség miatt. Az ismert megoldások az eljárás során mindvégig szükségessé teszik az árnyékoló eszközök alkalmazását. A találmányi megoldás elé tűzött cél, hogy a radioaktív szennyvíz tisztításánál árnyékolásra csak az eljárás elején legyen szükség, és a térfogatcsökkentés, döziscsökr kentés együtt legyen megoldva, közvetlenül egybekapcsolva az aktív hulladék elszállításával és végső elhelyezésével. A találmányi megoldás azon a felismerésen alapszik, hogy ha sikerül megoldani a radioaktiv frakciók tömörítését kis térfogatba, akkor az árnyékolás csak e lépés előtt szükséges, illetve utána a kis térfogat miatt költsége elenyésző. Egy további találmányt megalapozó felismerés, hogy az adszorbenst alkalmazó eljárásokban a már aktívvá vált adszorbens további kezelése rendkívül leegyszerűsödik, ha az adszorpciós folyamatot . az elszállításra és végső elhelyezésre szolgáló tartályban folytatjuk le. Ugyancsak egy, a találmányt megalapozó felismerés, hogy az adszorpciós tartály csatlakoztatása a hozzá-, és elvezetó-szennyvizvezetékekhez, valamint a tartály végleges lezárása igen gyorsai) elvégezhető, ha egyazon szerelvénnyel van megoldva a tartály be- és kivezetésének csatlakoztatása, illetve a lezárása. Végül a találmányt megalapozó felismerés, hogy szennyezésekre kevéssé érzékeny, de nagy fajlagos adszorpció-képességű anyagként használható a riolittufa, továbbá a riolittufa és a batonórlemény keveréke, illetve riolittufa és riolittufával készült betonőrlemény keveréke. A találmányt megalapozó felismeréseink alapján találmányi megoldásunk eljárás radioaktív szennyvizek, különösen nagy aktivitású szennyvizek, mint atomeróművi .padlóvizek’ vagy .csurgalékvizek ’ - dózisintenzitásónak csökkentésére adszorben6 alkalmazásával, mely eljárás azzal jellemezhető, hogy adszorpciós tartályba adszorbenst készítünk be; a különböző eredetű nagy dózisintenzitású szennyvizeket összegyűjtjük és az adszorpciós tartályba vezetve átáramoltatjuk az adszorbensrétegen, majd amikor az elfolyó tisztított víz dózisintenzitása eléri a megengedett határértéket, az átáramoltatást megszakítjuk és a szennyvíz átvezetést másik adszorpciós tartályban előkészített friss ad- 6zorbensréteggel folytatjuk, miközben a telített adszorbenst tartalmazó adszorpciós tartályt végleges, azaz nem nyitható zárással folyadék- é6 gáz-záróan lezárjuk és végleges deponáláshoz szállítjuk. Eljárásunk előnyösen azzal jellemezhető, hogy legalább 1000 térfogatrész szennyvíz radioaktív anyagtartalmát egységnyi térfogattal megkötő fajlagos adszorpciójú adszorbenst alkalmazunk, aholis a radioaktív anyagok megkötése folyamat alatt a szennyvíz dózisintenzitásának árnyékolást nem igénylő szintre vagy ez alá csökkenését kell érteni. Eljárásunk előnyösen még azzal jellemezhető, hogy adszorbensrétegnek riolittufát, vagy riolittufa és őrölt beton keverékét, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 3
