202995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többváltozós rendszer kimenő jelének optimatizálására

9 HU 202995 B 10 szintáttevó, stb. egységeket, arai egy konk­rét áramkör vagy egyéb berendezés megter­vezésekor a méretezés területére tartozik. Az összekötő vonalakat tágabb értelemben adat­­átviteli vonalaknak kell tekinteni, ahol erő­sítő, szintáttevó, kódoló, dekódoló művelete­ket végző egységek, A/D vagy D/A konver­terek stb. lehetnek. A sávkorlétolt fehér zaj előállítását zaj­generátorral és hozzákapcsolt alul és/vagy felüláteresztő szűrővel lehet megvalósítani. A zujok amlitúdóját az M kereső modu­lokban kétféleképpen vezérelhetjük. Vagy a zajgenerátor amplitúdóját vezéreljük, vagy csak az összegző 21 bemenetére vezetett zaj amplitúdóját vezéreljük egy közbeiktatott vezérelhető erősítésű erősítőn keresztül. Az R rendszer kimenetének optimalizálá­sára szolgáló berendezés abból áll, hogy minden xí bemenethez egy-egy önálló Mi ke­reső modult kell csatlakoztatni. Az Mi kereső modul Ki kimenete az R rendszer xí bemene­téhez csatlakozik. Az R rendszer Y kimenetét közvetlenül, vagy célszerűen a 6 felületát­eresztő szűrőn keresztül (ami csak a kimene­ti zu zajkomponenst engedi át), vissza kell vezetni, n-felé szétágaztatva, az összes M kereső modul B bemenetére. Az optimalizálan­dó R rendszer Y kimenete és az Mi kereső modulok Bi bemenetei közötti szakaszt nevez­zük külső visszacsatolásnak. Ha az M kereső modulokon belül és a külső visszacsatolásban sehol sincs invertá­­lás, akkor max y, ha pl. a visszacsatoló ágba teszünk egy invertert, akkor min y lesz ez a szélsőérték. Ha az optimalizálandó R rendszer átviteli F függvénye jelentősen eltér a lineáristól (tehát az F függvény gradiense nem állan­dó), akkor a kimeneti ziü zajkomponens amp­litúdója tág határok között változhat. Ha az amplitúdó nagy, túlvezérelheti a korrektoro­kat, ha kicsi, lelassul a célratartás. Ez a probléma kiküszöbölhető azzal, hogy egy automatikus erősitésszabályozó egységet (AGC) iktatunk a külső visszacsatoló ágba, ami a visszacsatolt zajt a korrelétorok ki­vezérlési tartományénak közelében tartja. Az M kereső modulok és a belőlük fel­épített szabályozókór működése a következő. Az egyes xí bemenetekhez tartozó M kereső modulok zajgenerátorénak 11 kimenetén meg­jelenő zajt a 23 összeadó hozzáadja (részu­­perponálja) a 4 integrátor kimenőjelére. Ez lesz az R rendszer xi zajos bemenójele. En­nek hatására az R rendszer kimenetén meg­jelenik az y zajos kimenőjel, mely tartalmaz­za a zu zajkomponenst, ami a külső vissza­csatoláson keresztül visszajut minden Mi ke­reső modul B bemenetére, azaz a 3 korrelátor 32 bemenetére. A 3 korrelátor folyamatosan számítja az Mi kereső modul zí zaja és a visszacsatolt zki keverék zaj közötti kereszt­korrelációt. Ez a korrelációs jel rákerül a .4 integrátor 41 bemenetére. A 4 integrátor idő szerint integrálja a bemenetére kerülő jelet, arai megfordítva azt is jelenti, hogy a 42 ki­menetén lévő jel változási sebessége (azaz idő szerinti deriváltja) a 41 bemeneten lévő jellel, azaz a korrelációs jellel lesz arányos. Az arányossági tényező a 4 integrátor időál­landójából adódik. Ebből pedig az követke­zik, hogy az optimalizálandó R rendszer be­menetét jellemző x n dimenziós pont az át­viteli F függvény (becsült) gradiense irá­nyában fog haladni. Ha az F függvény nem deriválható, akkor az y zajos kimenőjelnek az xí, (i=l,2,..n) zajos bemenőjelekre vonat­kozó lineáris regressziós hipersíkjának gra­diensét kell tekinteni: az x pont ennek irá­nyában fog haladni. A 8. ábrán látható egy analóg elektroni­kai elemekből felépített M kereső modul kap­csolási rajza. A zajgenerátor felerősített visszáramú germániumdióda, az integrátor, az ■összegző és a korrelátor szűrője műveleti erősítő alapú ismert áramkörök A műveleti erősítők tipusa pl. TL081 integrált áramkör. A Dl germániumdióda visszaáramát az IC1 műveleti erősítő alakítja át feszültséggé. Ezt a feszültséget az IC2 műveleti erősítő tovább erősíti. Az IC 3 műveleti erősítő köré épített áramkör képezi a 2 összeadót, az IC6 műve­leti erősítő a 4 integrátort, IC7 és IC5 műve­leti erősítő együtt képezi a 3 korrelátort. A korrelátor 36 szorzója pl. AD 534 típusú ana­lóg szorzó IC. Az IC5 műveleti erősítő képezi a korrelátor 34 aluláteresztő szűrőjét. A kor­relátor bemenete elé egy IC4 műveleti erősítő van beiktatva, ami a zajt a szorzó működési tartományának nagyságrendjébe erősíti fel. A korrelátor nem tartalmaz késleltetet, Így az M kereső modul olyan R rendszer szabályo­zására képes, mely a germániumdióda zajának spektrumában nem okoz jelentős késleltetést vagy fázistolást. Az M kereső modulok digitális egysé­gekből is felépíthetők, melyeket szinkron működés esetén központi órajellel szinkroni­zálunk. Az 1 zajgenerátort itt is célszerű valamely zajos analóg áramköri elemre ala­pozni. A 2 összegző egyszerű összeadó egy­ség. A 3 korrelátor 35 késleltető egysége célszerűen shift-regiszter. A 3 korrelátor 36 szorzója mikroprogramozott vagy huzalozott szorzó. Ha a 3 korrelátorban 36 szorzó he­lyett előjelváltó 38 kapcsolót alkalmazunk, akkor csak az előjelet kell váltani, ami itt csak egyetlen bit változtatását jelenti. A 34 aluláteresztő szűrő egy digitális szűrő, mik­roprogramozott, vagy huzalozott formában. A 4 integrátor egy olyan elsőfokú aluláteresztő digitális szűrő, melynek alsó határfrekvenci­ája fo=0; mikroprogramozott, vágy huzalozott formában. A találmány szerinti eljárás és berende­zés legfőbb előnye, hogy a 6zélsóérték meg­találásához szükséges idő független az opti­malizálandó rendszer bemenetéinek számától, n-től; azaz pl. egy n=1000 bemenetű rendszer 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents