202984. lajstromszámú szabadalom • Mintavételi tartály
1 HU 202984 B 2 A találmány tárgya mintavételi tartály, amely az elemzendő minták felfogására, tárolására, szállítására és előkészítésére alkalmas a mintavétel és a tulajdonképpeni analitikai meghatározás közötti időben. A találmány szerinti mintavételi tartály alkalmazható az általános kémiai és klinikai analíziseknél, valamint a toxikológiában, a környezetvédelemben, például vízanaliziseknél, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban biológiai minták elemzésénél és a biotechnológiában. A minták analízis előtti megőrzése és szállítása, valamint a mintáknak a mintavételi tartályból az elemzőberendezésbe juttatásánál használt összekötőrendszer tömítése nagy problémát jelentenek mind műszaki, mind módszertani szempontból és az elemzéshez rendelkezésre álló időnek nagy részét igénybe veszik. A tulajdonképpeni kémiai, radiokémiái, vagy műszeres analízishez szükséges idő lerövidítése valamennyi modern meghatározási módszernél magától értetődő követelmény, igy manapság a megfelelően előkészített minta egy bizonyos komponensének meghatározásakor minden percet külön számba vesznek. Az általánosan használt, extrakciós eljáráson és az azt követően az oldószer elpárologtatásával végzett besűrítésen alapuló módszerek alkalmazásakor nagyok a követelmények a felhasznált vegyi anyagokkal és azok tisztaságával szemben, valamint az alkalmazható kémiai berendezések megválasztásánál, ezek az eljárások energiaigényesek és emellett még rendkívül munkaigényesek is. A vett minták szállítása eredeti állapotukban a kivételi helytől az analitikai munkahelyig nagyon hosszadalmas és költséges lehet és még a minta összetételének ez idő alatti változása sem zárható ki. Példaként említhetjük a speciális vizeletminták analízisét, amit Csehszlovákiában csak egyes speciális nagyvárosi laboratóriumokban tudnak elvégezni, vagy például a szennyvizekből vagy felületi vizekből való mintavételt és a bennük lévő nyomszennyeződések meghatározását vagy radioaktív vagy erősen toxikus anyagokból való mintavételt terepen és ezek elemzését. Mintavevő, illetve -tároló edények alkalmazása közismert, ilyeneket számos helyen, például a Clin. Biochem. Rév. 4 (2) 61 (1983) és a JP. KTK 80, 76, 929 szakirodalmi helyeken ismertetnek, ezek azonban csak a mintavételt és tárolást teszik lehetővé, nem érik el azt az általunk kitűzött célt, hogy a mintát némiképpen koncentráljuk és tárolhatóságának és szállíthatóságának biztosítása mellett már a tényleges analitikai meghatározáshoz előkészített formába hozzuk. Ha egy modern berendezésekkel végzett analitikai meghatározás idő- és költségigényét egy tényleges mintán kritikusan szemléljük, világossá válik, hogy maga a tényleges végső elemzés összehasonlíthatatlanul rövidebb időt vesz igénybe és olcsóbb, mint a mintavétellel, tárolással, szállítással és a minta előkészítésével járó feladatok. Ennek a ténynek eddig viszonylag kevés figyelmet szenteltek, a találmány célja ennek a problémának a megoldása. Az ismert extrakciós módszerekkel szemben a szilárd szorbens-felületen végzett szorpciós technika egy sor előnnyel jár, különösen akkor, ha egészen kis koncentrációban jelen lévő vegyületet kell meghatározni, amely esetben - az extrahálószer térfogatára való tekintettel - az extrahálószer abszolút tisztasága döntő szerepet játszik a mintának az elemzéshez való feldolgozása során fellépő további szennyeződésben. Ezen a területen a Waters cég (USA) SepPak rendszere ismert egyes anyagok besűrítésére, amely rendszer egy sugárirányban komprimálható műanyagnak szilárd szorbenssel töltött csövecskék készítéséhez való felhasználásán alapszik. Ennek az ismert eljárásnak az a hátránya, hogy viszonylag drága speciális műanyagot kell alkalmazni, amelyhez még ráadásul különleges feldolgozási . technológiát is kell alkalmazni, ez a termék viszonylag magas árában tükröződik. Az ismert eljárás további hátránya a találmány szerinti megoldáshoz képest a mintavételnél és a mintaszorpciónál a csőben jelentkező hidrodinamikai viszonyok, valamint annak a fokozott veszélye, hogy a megkötött minta hosszabb tárolás során a nyitott csövégen át utólagosan szenynyeződik. Az ismert rendszer alkalmazásakor a szorpciós anyag csak két alapszorbens közül válaszható ki. Hasonló tulajdonságokkal bírnak a Merck cég (NSZK) Extrelut néven forgalomba hozott elókoncentráló oszlopai és szorbensei. Az analitikai minták ad-(kemi)szorpciója és szorbensről való leoldása közismert, többek között a Mázor L.: Szerveskémiai analizis (Műszaki Könyvkiadó, Bp, 1976) 228-239. oldal és a Natl. Búr. Stand. (US) Techn. Note 1976, 929 szakirodalmi helyeken szerepel leírásuk, ilyen anyagok mintavételben való alkalmazása azonban nem ismert. A találmány tárgya a vegyületek széles körét tartalmazó minták felfogására, tárolására és szállításéra alkalmas mintavételi tartály. A találmány szerinti mintavételi tartályt az 1. ábrán mutatjuk be. A tartály egy hengeres 1 csőből áll, amely 2 szorbenssel töltött; az 1 cső végein a 6 bevezető- és 5 elvezető csatlakozószerelvényt tartalmazza; az 1 cső végénél vagy annak közelében keresztben áthaladó 3 porózus válaszfalat tartalmaz és adott esetben 7, 8 .záróelemekkel lezárt. A 3 válaszfal poli(tetrafluor-etilén)-ből, polipropilénből, poli( vinil-klorid )-ból, poliuretánból vagy fém-, üvegszál-, poliészter- vagy poli(tetrafluor-etilén)-szövetből vagy papír-, üvegszál- vagy kvarcszálvatta-rétegből áll. A porózus válaszfal a 4 gyűrűk segítségével van rögzítve. A két csatlakozóra 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3