202963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polivinilklorid tartalmú hidroplasztikus elem előállítására, különesen többrétegű rezgéscsillapító gépalátét kialakításához

1 HU 2029G3 A 2 A találmány tárgya eljárás polivinilklorid tartalmú hidroplasztikus elem előállítására, különösen többrétegű rezgéscsillapító gépalá­tét kialakításához. Mint ismeretes, a szerszámgépek és kü­lönböző helyben üzemelő berendezések talaj­hoz rögzítés nélküli telepítéséhez világszerte különböző formájú vulkanizált gumitöraböket acélházba építve alkalmaznak. Használnak még acélrugós szerkezeteket is, sót az utób­bi 10 évben már rétegelt műanyagkombinációt is alkalmaznak. Az alkalmazott gumirugós és acélrugós szerkezetek hátránya a rezgés kö­vetkeztében! hőtermelés és emiatt a korai el­öregedés, valamint a kicsi rezgéstartományuk miatti esetenkénti alá, vagy fölé hangolódás, ami a rezgéscsillapitott berendezés kritikus fordulatszámának az eltolódását eredményezi. A rétegelt műanyagkombinációs rezgéscsilla­­pitó stabilitása lényegesen jobb, csak jelen­legi összeállításában a dinamikus lökéseket nem képes kivédeni és huzamosabb használat után a teherhordó alátámasztási ponton kor­rózió keletkezik, ami a rezgéscsillapitás hatá­sát lényegesen ronthatja. Ismeretes olyan rezgéscsillapitó alátét is, mint amilyen pl. a 170 567 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban megtalálható megoldás, ahol az alátét egy házból, a ház­ban egymás fölött elrendezett, különböző ru­galmassági moduluszú rugalmas lapból és a talajra helyezett alaplapból áll. A gépek a ház közepén elrendezett fészekbe benyúló menetes orsók segítségével támaszkodnak fel az alátéten. Ez a megoldás általában bevált a gyakorlatban, mégis néhány olyan hiányossá­ga van, amely miatt huzamosabb használat után már nem tudja betölteni a feladatát. Nincs ugyanis teljes mértékben kiküszöbölve az, hogy a rezgés közbeni mozgásoknál fém fémmel ne találkozhasson, sőt a menetes orsó vége a fészek alján közvetlenül fekszik fel, így idővel korrózió keletkezik az érintkezési pontokon és ez a rezgéscsillapitás hatását lényegesen lerontja. A rugalmas lapok ugyan jelentős mér­tékben csökkentik a rezgések és a lengések hatását, azonban ezeknek a lapoknak a rez­géscsillapitó hatása nem kielégítő mértékű. A rezgéscsillapító alátétek továbbfej­lesztése során, nagyobb igénybevételek ese­tén ismeretes a folyadék tulajdonságokkal rendelkező, azaz összenyomhatatlan, nyomás hatására a szükséges mértékben alakot vál­toztató és a nyomás megszűntekor alakját visszanyerő, s ugyanakkor jelentősebb tömí­tést nem igényelő hidroplasztikus elem alkal­mazása. Rezgéscsillapitásra alkalmas hidro­plasztikus elem kialakítását mutatja be az 1 318 650 lajstromszámú FR és a 21 06 072 lajstromszámú DE-AS szabadalmi leírás. Mind­két megoldásnál rezgéscsillapitóként több ré­teg polivinilklorid (PVC) anyagú lapot alkal­maznak. A polivinilkloridot különböző lágyítók segítségével teszik képlékennyé. Az egyes rétegekben különböző fajtájú vagy eltérő mennyiségű lágyítószert használnak, így az egyes rétegek rugalmassági tulajdonságai el­térőek. Az így kialakított rétegek csak meg­közelítőleg rendelkeznek a folyadékok tulaj­donságaival, rezgéscsillapitó hatásuk igy nem tökéletes. A találmány célja olyan hidroplasztikus elem kialakítása, mely a lehető legteljesebb mértékben megegyezik a folyadék tulajdonsá­gaival, és igy nagy igénybevételek mellett is tökéletesen megfelel a vele szemben támasz­tott rezgéscsillapitási követelményeknek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az elem kötőanyagaként polivinilkloridot alkalmazva és abba a célnak legjobban meg­felelő motorolajat és dibutilftalátot diszper­­gáltatva a létrehozott hidraulikus masszában a polivinilkloriddal biztosíthatóak a megfelelő szilárdsági követelmények, és ugyanakkor az elnyeletett olajrészecskék eredményeként az elem rendelkezik a folyadékoknak a rezgés­­csillapítást, energiaelnyelést elősegítő tulaj­donságaival, mivel a PVC kis hidraulikus tar­tályok falát alkotja és a diszpergált olaj mint egy mikro henger működik. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy legfeljebb 50 um szemcseméretű porrá­­tört 15-25 tömeg% polivinilkloridot és 0,5- -1,5 tömeg% kalciumsztearátot összekeverünk, továbbá 15-25 töraeg% motorolajat és 50- -70 tömeg% dibutilftalátot is összekeverünk és a fenti porkeverékhez öntjük, majd keve­réssel homogenizálunk, a homogenizált keve­réket legalább 24 óra pihentetés után lassan felmelegítjük 160-170 °C-ra, végül 5-10 per­cig ismét pihentetjük és 60-100 °C-ra előme­legített formába öntjük. A találmány szerinti hidroplasztikus elem előállítását egy előnyös kiviteli példa segítségével mutatjuk be. A példa szerint 100 tömegrész polivinil­klorid és 4 tömegrész kalciumsztearát poro­kat jól összetörünk, majd egyenletesen ösz­­szekeverünk. 290 tömegrész dibutilftalátot összekeverünk 100 tömegrész motorolajjal, a kapott folyadék keveréket hozzáöntjük a po­rok keverékéhez, majd az összetevőket egyenletes keveréssel, vigyázva, hogy sok levegőt ne nyeljen el, összekeverjük. A homogenizált keveréket 24 óráig pi­hentetjük, majd kettősfalú edénybe öntve lassan felmelegítjük 160-170 °C-ra. A kettős­falú edény falai között fözőolaj van és ezt melegítjük. A melegítésnél nagy óvatossággal, védőszemüveg, egyéb védőfelszerelések al­kalmazásával járunk el. A 160-170 °C-ra felmelegített elemet kb. tíz percig pihentetjük, majd a 80 °C-ra elő­melegített formába öntjük. Az elem készítése során figyelembe vesszük, hogy zsugorodása 10-12%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents