202963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polivinilklorid tartalmú hidroplasztikus elem előállítására, különesen többrétegű rezgéscsillapító gépalátét kialakításához
1 HU 2029G3 A 2 A találmány tárgya eljárás polivinilklorid tartalmú hidroplasztikus elem előállítására, különösen többrétegű rezgéscsillapító gépalátét kialakításához. Mint ismeretes, a szerszámgépek és különböző helyben üzemelő berendezések talajhoz rögzítés nélküli telepítéséhez világszerte különböző formájú vulkanizált gumitöraböket acélházba építve alkalmaznak. Használnak még acélrugós szerkezeteket is, sót az utóbbi 10 évben már rétegelt műanyagkombinációt is alkalmaznak. Az alkalmazott gumirugós és acélrugós szerkezetek hátránya a rezgés következtében! hőtermelés és emiatt a korai elöregedés, valamint a kicsi rezgéstartományuk miatti esetenkénti alá, vagy fölé hangolódás, ami a rezgéscsillapitott berendezés kritikus fordulatszámának az eltolódását eredményezi. A rétegelt műanyagkombinációs rezgéscsillapitó stabilitása lényegesen jobb, csak jelenlegi összeállításában a dinamikus lökéseket nem képes kivédeni és huzamosabb használat után a teherhordó alátámasztási ponton korrózió keletkezik, ami a rezgéscsillapitás hatását lényegesen ronthatja. Ismeretes olyan rezgéscsillapitó alátét is, mint amilyen pl. a 170 567 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban megtalálható megoldás, ahol az alátét egy házból, a házban egymás fölött elrendezett, különböző rugalmassági moduluszú rugalmas lapból és a talajra helyezett alaplapból áll. A gépek a ház közepén elrendezett fészekbe benyúló menetes orsók segítségével támaszkodnak fel az alátéten. Ez a megoldás általában bevált a gyakorlatban, mégis néhány olyan hiányossága van, amely miatt huzamosabb használat után már nem tudja betölteni a feladatát. Nincs ugyanis teljes mértékben kiküszöbölve az, hogy a rezgés közbeni mozgásoknál fém fémmel ne találkozhasson, sőt a menetes orsó vége a fészek alján közvetlenül fekszik fel, így idővel korrózió keletkezik az érintkezési pontokon és ez a rezgéscsillapitás hatását lényegesen lerontja. A rugalmas lapok ugyan jelentős mértékben csökkentik a rezgések és a lengések hatását, azonban ezeknek a lapoknak a rezgéscsillapitó hatása nem kielégítő mértékű. A rezgéscsillapító alátétek továbbfejlesztése során, nagyobb igénybevételek esetén ismeretes a folyadék tulajdonságokkal rendelkező, azaz összenyomhatatlan, nyomás hatására a szükséges mértékben alakot változtató és a nyomás megszűntekor alakját visszanyerő, s ugyanakkor jelentősebb tömítést nem igényelő hidroplasztikus elem alkalmazása. Rezgéscsillapitásra alkalmas hidroplasztikus elem kialakítását mutatja be az 1 318 650 lajstromszámú FR és a 21 06 072 lajstromszámú DE-AS szabadalmi leírás. Mindkét megoldásnál rezgéscsillapitóként több réteg polivinilklorid (PVC) anyagú lapot alkalmaznak. A polivinilkloridot különböző lágyítók segítségével teszik képlékennyé. Az egyes rétegekben különböző fajtájú vagy eltérő mennyiségű lágyítószert használnak, így az egyes rétegek rugalmassági tulajdonságai eltérőek. Az így kialakított rétegek csak megközelítőleg rendelkeznek a folyadékok tulajdonságaival, rezgéscsillapitó hatásuk igy nem tökéletes. A találmány célja olyan hidroplasztikus elem kialakítása, mely a lehető legteljesebb mértékben megegyezik a folyadék tulajdonságaival, és igy nagy igénybevételek mellett is tökéletesen megfelel a vele szemben támasztott rezgéscsillapitási követelményeknek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az elem kötőanyagaként polivinilkloridot alkalmazva és abba a célnak legjobban megfelelő motorolajat és dibutilftalátot diszpergáltatva a létrehozott hidraulikus masszában a polivinilkloriddal biztosíthatóak a megfelelő szilárdsági követelmények, és ugyanakkor az elnyeletett olajrészecskék eredményeként az elem rendelkezik a folyadékoknak a rezgéscsillapítást, energiaelnyelést elősegítő tulajdonságaival, mivel a PVC kis hidraulikus tartályok falát alkotja és a diszpergált olaj mint egy mikro henger működik. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy legfeljebb 50 um szemcseméretű porrátört 15-25 tömeg% polivinilkloridot és 0,5- -1,5 tömeg% kalciumsztearátot összekeverünk, továbbá 15-25 töraeg% motorolajat és 50- -70 tömeg% dibutilftalátot is összekeverünk és a fenti porkeverékhez öntjük, majd keveréssel homogenizálunk, a homogenizált keveréket legalább 24 óra pihentetés után lassan felmelegítjük 160-170 °C-ra, végül 5-10 percig ismét pihentetjük és 60-100 °C-ra előmelegített formába öntjük. A találmány szerinti hidroplasztikus elem előállítását egy előnyös kiviteli példa segítségével mutatjuk be. A példa szerint 100 tömegrész polivinilklorid és 4 tömegrész kalciumsztearát porokat jól összetörünk, majd egyenletesen öszszekeverünk. 290 tömegrész dibutilftalátot összekeverünk 100 tömegrész motorolajjal, a kapott folyadék keveréket hozzáöntjük a porok keverékéhez, majd az összetevőket egyenletes keveréssel, vigyázva, hogy sok levegőt ne nyeljen el, összekeverjük. A homogenizált keveréket 24 óráig pihentetjük, majd kettősfalú edénybe öntve lassan felmelegítjük 160-170 °C-ra. A kettősfalú edény falai között fözőolaj van és ezt melegítjük. A melegítésnél nagy óvatossággal, védőszemüveg, egyéb védőfelszerelések alkalmazásával járunk el. A 160-170 °C-ra felmelegített elemet kb. tíz percig pihentetjük, majd a 80 °C-ra előmelegített formába öntjük. Az elem készítése során figyelembe vesszük, hogy zsugorodása 10-12%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
